Mikor megismertelek /Kempf Zozo/

Sérülés!?

Reggel ébresztőre keltem. 8:30. - Jó reggelt - mondtam és simítottam meg a barátom arcát.

- Neked is - szólt reggeli hangján. Elindultam a fürdőszobába majd felöltöztem. Egy szürke shortra esett a választásom a Ride Zone-os polómmal. Vans cipőmbe belebújva sétáltam le az  át a gyerekekhez és kezdtem el őket keltegetni. Volt aki már fent volt de olyan is volt aki még bőven az igazak álmát aludta. Amikor már mindenki készen volt akkor megszólaltam.

- Na szeretnék akkor egy kettes sort látni. Utána pedig indulunk reggelizni. A mai programot majd Zozó ismerteti. - mosolyogtam rájuk - Na akkor indulás - szóltam és két kisfiú megfogta a kezemet. Így indultunk el az ebédlőbe ahol már a többiek javában kávéztak és aztán segítettek leültetni a gyerekeket. Kávémat iszogatva, figyeltem Zozóra aki ismertette a mai programokat. Reggeli után ebédig biciklizés utána pedig irány a Kempf-tó. El is indultunk szintén kettes sorba rendezve a gyerekeket jöttek utánunk. Elkezdtek bmx -ezni és Zozó videózott éppen. Nagyon ügyesek voltak míg egy 12 éves gyerek Danika elesett. Kérdezték a srácok hogy jól van e de én egyből rohantam hiszen látszott hogy egyáltalán nincs jól egyre többn tömörültek körén majd intettem Patriknak hogy hívja arrébb a gyerekeket.  Arébb vittük a fiút a padra és az első segély doboz mellett kérdeztem hogy fáj e valamilye. Rámutatott a csuklójára majd kicsit megtapogattam mire felsziszent. - Rendben. Akkor most elmegyünk szépen röntgenre mert ezzel baj lesz. Addig rakunk rá hideget. Indulás - tapsoltam ketőtt és Zozóval elindultunk a kocsi felé Danit beültettem magam mellé hátulra. A kórházba beérve megröntgenezték de szerencsére sem zúzódás sem törés nem volt. Az orvos aztmondta fel van dagadva de ha folyamatosan jegeljük vagy hideget rakunk rá akkor ez este felé lemegy. Vissza siettünk a táborba ahol kissé fagyos hangulat fogadott minket. Mindenki ránk kapta a fejét és Patrikék jöttek oda hozzánk.

- Minden rendben? - kérdezte Laura

- Minden. Fel van neki dagadva de ha folyamatosan hideget rakunk rá estére lemegy neki. Gyerekek. Nem szomorkodni jöttünk. Varázsoljatok mosolyt az arcotokra és menjetek biciklizni. De csak ügyesen és óvatosan - mosolyogtam rájuk mire elmosolyodtak és elindultak biciklizni. Danival ültem a padon és negyed óránként cserélgettük a hideget a kezén hiszen 40 fok volt.  A srácok nagyon ügyesek voltak és elindultunk ebédelni. Felosztottuk ki melyik asztalhoz üljön. Pont Daniék asztalához kerültem így leültem az ebédemet majszolva.

- Egyszer láttalak valami ujságban. De már nem tudom csak hasonlítasz rá - nézett rám Ricsi

- Valószínű én voltam. De még én sem vagyok benne biztos. Mostanában azt sem tudom hol áll a fejem. A tábor kezdete előtt is mindent elsóztam, elfelejtettem és volt olyan is hogy beledobtam a só helyett cukrot a bolognaiba - mosolyogtam mire az asztalunk hangosan felnevetett mire mindenki ránk kapta a fejét. Zozó csak mosolygott, ahogy a többiek is. Meséltem még hasonló sztorikat és ők is elmesélték. Akárhányszor hangosan felnevettünk mindíg ránk kapták a fejüket. Vicces volt hogy percenként kapkodták a fejüket.

- Na de látom közben az étel is fogyott. Gyere Dani kérünk másik hiddeget a kezedre - szólaltam fel a nevetésből. Elindultunk a konyhába a konyhásnénikhez. Kaptunk is hideget és akkor már indultunk is a Kempf Tóra. Mosmár Dani is fürödhetett mert teljesen lement a duzzanat a kezéről. Az én kis ebédlős csoportom a napozó ágyam köré gyülekezve álltak.

- Na mizu srácok? - kérdeztem mosmár felülve tőllük.

- Mesélsz még? - kérdezték egyszerre. Elkezdtem szintén mesélni és már a többiek is körém gyűlve hallgatták kissé ciki storyaimat. Majd ők is elkezdtek ilyeneket mesélni és a maradék gyerek is kijött a vízből. Vanesszáék nem értették miért gyűlt mindenki körénk így végül ők is körénk gyűltek. Így telt a "fürdés" ami már beszélgetés és storyzgatásba ment át. Majd este  vacsora után lefektettük a táborozókat és amikor már megbizonyosodtunk róla hogy mindenki alszik mi is elindultunk. - Látom összebarátkoztál a gyerekekkel. - nevetett fel Zozó út közben

- Dehogy. Csak egyszer kétszer beszélgettünk. Semmi több - mosolyogtam

- Hülyéskedsz? Fürdés helyett veled beszélgettek sőt. Ebédnél folyamatosan tőletek zengett az ebédlő. - nevetett Csepi

- Adom - szóltak egyszerre a többiek

 - Jó. Talán egy kicsit - mosolyogtam utána pedig elindultunk aludni.Hétfő. Az első igazi Tábor nap. Nagyon jó volt.