You & I [✔️]

[19.]

Newt szemszöge

A medencéből kifele igyekezve találkoztam a másik suliból egy sráccal, de nem foglalkoztam vele.

A lépcső közelében viszont egy ember úszott hason a vízen. A fejét a haja takarta, és megkocogtattam a vállát.

Semmi. Nem mozog egy kicsit sem, mi a fasz?

Megfordítottam és Amy sápadt arcával találtam szembe magam. Kezemet a mellkasára raktam, de nem dübörgött bent a szíve, és nem lélegzett.

- Dylan! - kiáltottam már sírva.

Pár másodperc múlva megérkezett.

- Mi tört... Jézusom! - kapja a kezét a szája elé - Szólj egy tanárnak, én megpróbálom újraéleszteni!

Rohantam is, hogy tanárt leljek. A könnyeim az arcomon versenyt futottak egymással, míg én versenyt futottam az idővel. A fürdő éttermében egy asztalnál ülve találtam meg az összes tanárt.

- Jöj... Jöjjenek kérem - nyögtem ki.

- Newt drágám, mi történt? - szól kedvesen a német tanár.

- Csak jöjjenek már! - futok ki, a tanárok meg szerencsére követnek.

Mire visszaértünk Dylan köré, már rengetegen odagyűltek, és hívták is a mentőket. Ella összetörve zokogott Amy élettelen kezét szorongatva. Nem bírtam nézni, és legugoltam mellé, őt átölelve sírtam én is. A tömegben ott voltak Amy barátai, ők is a könnyeiket törölgették. Hogy történhet ilyen egy iskolai táborban? És mégjobb kérdés, ki tette? Hogy képes valaki kioltani embertársa életét?

A mentősök megérkeztek, és mentőautóba rakták, Ella vele ment, míg mi taxival indultunk utánuk. A mentő hangosan szirénázva száguldott, míg  próbálták újraéleszeni az egyik legjobb barátnőmet. A fejemet Dyan mellkasába fúrva szívtam be a levegőt, míg ő szorosan magához ölelt és sírtunk. Mindha egy ezer éve ismert családtagot vesztettünk volna el.

A kórházba érve Ella odafutott hozzánk.

- Egyszer sikerült újraéleszeni - szipogja.

- Mi az hogy egyszer? - kérdi Dylan.

- Utána a sok víztől amit lenyelt, megfulladt. Most bent ismét próbálkoznak - mondja zokogva, míg szorosan megölel mindkettőnket.

Utánunk befutottak Gemmá-ék, Jamie-ék, Harry-ék, és Amy családja is.

Több óra kínkeserves várakozás után egy orvos jelent meg előttünk.

- Khm.. - köszörülte meg a torkát - Amy Peterson hozzátartozói és barátai?

- Igen - bólintunk egyszerre mind a tizennyolc ember.

- Szóval, az újraélesztés sikeres volt, de! El kellett törnünk egy bordáját, hogy ne fulladjon meg - mondta.

- Most magánál van? - kérdi Ella.

- Nem, de ha szeretnének egyesével bemehetnek hozzá.

- Csak alszik, vagy k... Kóm... - nem tudta Kate végigmondani a mondatot.

- Nyugalom, csak alszik - nyugtat egyből minket a doktor.

Egyesével elindultunk befelé, hogy mondjunk pár szót a már életben lévő Amy-nek.

Amy szemszöge

Sötét van. Pedig azt hittem halál után csak fényt fogok látni. Lehet a pokolba kerültem. A sötétben valami hozzáér a kezemhez, el is húznám, de a testem nem engedelmeskedik.

- Szia kicsim - szólal meg anyukám szomorú hangja - erős vagy, mindenkinél erősebb. Mikor a suliban bántottak, észre sem vettem. Pedig észre kellett volna, hogy nem vagy jól, hogy szomorú és elveszett vagy. Mikor aznap megláttalak a fürdő padlóján mérhetetlen haragot éreztem magam felé, hogy nem segítettem, és csődöt mondtam anyaként. Mikor sulit váltottál mindha minden gondod elszállt volna, lettek új barátaid és boldog voltál. Legalábbis én boldognak láttalak - az is voltam, fűztem hozzá gondolatban - de most itt fekszel, két halál után. Egy törött csonttal. Sajnálom ami történt, de tudd bármi lesz, én egy biztos pont vagyok az életedben. Nagyon szeretlek drágám - majd eltűnik az érintés a kezemről.

- Hol is kezdjem hugi - fogja meg most Mark a kezem - mikor hozzátok kerültem alig voltál három éves. Nagyon örültem, hogy van egy húgom. Nem tudom emlékszel-e, hogy mennyit fontam a hajadat, vagy hányszor játszottam veled a babáiddal. Anyuék nézték is, hogy miért nem Ethan-nel játszok, de ez számomra valahogy alap volt, hogy a húgommal többet vagyok. Aztán mikor Holly is hozzánk került, együtt vigyáztunk rá. Alsóban mindig eléd sétáltam, hogy ne egyedül kelljen hazajönnöd. Te segítettél, hogy melyik ruhámat vegyem fel egy randihoz. Mindig csinálsz nekem kaját, és amikor csak tudsz a segítségemre vagy. Egyszerűen csak köszönöm, hogy a bátyád lehetek.

Ő is elengedte a kezemet. Jöttek mentek a számomra fontos emberek, de én nem tudtam megmozdulni. Nem tudtam kinyitni a szemeim, vagy megmozdítani akár csak egy ujjamat.

- Amy, kislányom - hallottam meg az oly rég nemhallott hangot - sajnálom, hogy aznap elmentem, és nem voltam melletted a legnehezebb időkben. Elképesztően haragszom magamra amiért magára hagytam a családomat, a büszkeségem miatt. De tudod mit, már büszkén, és boldogan tudok arra gondolni, hogy a lányom a saját neméhez vonzódik. Mert mindennél fontosabbak vagytok nekem, és mindenhogy szeretlek titeket. Remélem meg tudsz bocsátani annak ellenére amit tettem - fejezte be, nekem pedig egy könnycsepp gördült le az arcomon.

Kérésekre el is hoztam a 19. Részt!
Vélemény? (._.")
Mikor jöjjön a 20. Rész? ❤️