You & I [✔️]

[22.]

Két hét telt el a 'baleset' óta. A bordám már nemigen fáj, de néha beszúr. Továbbra is pihentetnem kell.

Mikor Ellával elmondtuk a szüleimnek, hogy együtt vagyunk, apu ezt mondta:

- Ugyan az vonatkozik rád, mint Mark-ra és Ethan-re. Csak engedéllyel van lány a szobádban.

Furcsa, hogy újra három férfi van a háznál, de jó érzés ismét egy családnak lenni. Anyu is sokkal boldogabb, mióta apu visszaköltözött.

A rendőrségen is voltunk. Chris előzetesbe került. És miért hittek nekem? Mert a kezén lévő gyűrűk a vállamba vésődtek, így nyomot hagytak ott.

Most pedig itt fekszek szombat délelőtt a szobámban, Ella hozzámbújva szuszog, miközben én a karját simogatom. Hamarosan fel kéne kelni, hogy segítsünk anyunak a főzésben.

Kis idő múlva mocorogni kezd mellettem, az engem ölelő személy.

- Jó reggelt Pici - nyomok egy csókot a hajába.

- Jó reggelt Kicsim - nyújtózik ki - Jól vagy?

- Persze, hogy aludtál? - kérdezek vissza egy mosoly kíséretében.

- Mint mindig, kiválóan - mászik ki mellőlem - gyere, segítsünk anyukádnak.

A felöltözés vagy fél óráig tartott, mert... Hát, hogy is mondjam... Ella gyönyörű. Szerintem nem részletezem, de azt leszögezem, hogy nem történt semmi 'olyan'!

- Jó reggelt anyu - ölelem meg.

- Reggelt? Hiszen mindjárt tíz óra van! - nevet fel.

- Ne nekem mond, ő az álomszuszék - kenem Ellára.

- Héé, ezt még visszakapod! - néz durcásan rám.

Az ebéd gyorsan kész lett. Apuék is hazaértek, mert nem említettem, de a fiúk reggel leléptek, és egész délelőtt nem voltak otthon. Holly Saroltá-nál volt, Leah pedig a pasijánál, Demon-nál, aki úgy mint a testvérem, már teljesen felépült a motor balesetből.

- Nagyon finom lett - dícséri meg Mark.

- A krumplit én csináltam - szól Ella.

- Az lett a legfinomabb - mondom a mellettem ülőnek.

- Aw~ - szól Holly minket nézve,mire nekem pír szökik az arcomra.

- Na, délután megyünk állatkertbe - jelenti be apu.

- De hisz csak holnap lesz a szülinapom - ráncolom a szemöldököm.

Igen, már ennyire szalad az idő, hogy március 18 van.

Ebéd után Ella hazament, mondván sokat kell tanulnia. Én pedig felkészültem, hogy a délutánt a családommal fogom tölteni.

Az állatkert bejáratánál megvettük a jegyeket, és a kapott térképet nézegetve indultunk el egy szimpatikus irányba.

Éppen a flamingóknál jártunk, mikor eltávolodtam a többiektől. A hátam mögött valaki fütyült, így hátrafordultam.

Mögöttem két 25 év körüli srác nézett rám, ezt meglátva helyből bemutattam nekik. Ők elindultak volna felém, ha a másodperc töredéke alatt nem termedt volna előttem a családom három fiú tagja.

Valószínűleg a 'megöllek ha mégegyet lépsz' nézéssel vissza tántorították a két srácot.

- Köszi - mosolyodom el.

- Hugi, csak szólj ha valakivel meggyűlik a bajod - karol át Mark.

- Tudom kik voltak - szól Leah - Demon ismerősei, felhívom.

Azt hittem ennyi lesz az állatkertezés, de persze az elefántok ketrecénél beszúrt a bordám.

- Jól vagy Amy? - hajol le hozzám Holly, ugyanis összeestem.

- Megint a bordád? - kérdi Ethan.

Fájdalmasan bólintottam. Már egy kisebb nézőközönségünk is lett, a csaj aki a földön fetreng, és a családja aki nem tudja mit csináljon.

- Nem enyhül? - kérdi anyu.

- Nem - nyögöm ki nehezen.

Apu a kezembe nyom egy kis bogyót, és egy üveg vizet. Gondolkozás nélkül nyelem le a gyógyszert.

Végül fél óra alatt elmúlt a fájdalom, és elhagytuk az állatkertet. A kocsiban sikeresen elaludtam.

A szobámban ébredtem, kint még teljes sötétség uralkodott. Izgatottan néztem meg a telefonomat. 4:57 van, azaz hamarosan napfelkelte.

Gyorsan felöltöztem, és kimentem a lovakhoz, akik már a legelőn ettek. Egy pokrócot terítettem a fűbe, és hanyatt feküdtem rajta. Sky és Ice egyből megtaláltak, és vágtázva jöttek hozzám.

Ez ilyen összecsapott résznek tűnhet, pedig tök sokat dolgoztam rajta.❤️
Egyébként pedig...

#10yearof1d
#10yearofonedirection
🥺🆔❤️

Hihetetlen, hogy már tíz évesek.
És igen tudom, hogy 23-án alapultak, csak nem akartam fél részt kitenni.
Vélemény? °~°
Szerintetek lesz suli szeptembertől?