You & I [✔️]

[12.]

Dylan neki is kezd.

- október 12- én születtem. Félig olasz vagyok. Aranyhalaim vannak. Anyukám 7 éves koromban elhunyt. Apukám ekkor a tudatmódosító szerekhez nyúlt. Ebben az időben az öcsémmel a nagyszülőknél voltunk. Apu elvonóra ment, majd egy évre rá vissza is kerültünk hozzá, és azóta vele is vagyunk. 11 évesen kezdtem sejteni, hogy mizu velem. És kb ennyi. Most itt vagyok, és boldog vagyok, mert rengeteg csodálatos embert ismerek.

Newt folytatta.

- én május 22- én születtem. Van egy kutyusom, Lady, ő egy komondor. Ez a nyolcadik hely ahol élek. Én biszex vagyok, nem meleg. Így volt, hogy Dy féltékeny volt Ellá-ra. Papám halála után a mamám hozzánk költözött, így vele nagyon jó és közeli kapcsolatban állok.

Most Ella következett.

- június 20- án születtem, new york-ban. A szüleim három éves koromban elváltak. Ennek ellenére mindkettővel jó a kapcsolatom. Három féltesóm van, kettő apa felől, egy anya felől. 13 voltam, mikor rájöttem, hogy leszbikus vagyok.

És én jövök.

- március 19-én születtem. Apu közel fél éve, mikor coming out-oltam, felpattant a kanapéról, és azóta nem láttuk. Mark és Holly nem vérszerinti testvéreim, örökbefogadtuk őket. Én 12 voltam, mikor rájöttem.

- És az előző sulidról mesélsz? - kérdi Ella óvatosan, miközben kezét a kezemre rakja.

- Ha szeretnétek - erre mindenkitől bólogatást kaptam válaszul, így belekezdtem - a 'legjobb barátommal", legalábbis suli előtt még annak hittem, kiválasztottuk a sulit, ahova együtt jelentkeztünk... - elmeséltem nekik az egészet.

Mire végeztünk egymás megismerésével, egyrész rohadt éhesek voltunk, másrész fél ötöt ütött az óra. Mindenki hazaért már, anyu pedig leigazolta a mai hiányzásunkat, majd csinált vacsorát nekünk.

- Hmm.. Mrs. Peterson ez nagyon finom lett! - kóstolta meg Ella az ételt.

- Ella, mondtam már. Hívjatok Kate-nek, és tegezhettek - mondja anyu.

Kaja után, elköszöntek, és haza indultak.

- Na szimpatikusak? - kérdem reménykedve a családtól.

- Nagyon kedvesek - mondja Holly.

- Tisztelettudóak, látszik hogy jó családban nevelkedtek.

- Nagyon szép lány Ella - kacsint rám Leah,mire megforgattam a szememet.

Ő csak egy barátom.

- Newt és Dylan együtt vannak? - kérdi Mark. Erre pedig bólintottam.

- Összeillenek - szólal meg Ethan is.

Végül is nagyon jól telt a nap.

Reggel felöltöztem, majd elindultam. A tanároknak mind a négyen bemutattuk az igazolásokat, majd ment tovább a nap.

- Amy, szeretnék mondani valamit! - állít meg El a suli előtt, mikor épp indultam volna haza.

- Mondjad csak - mosolygok rá kedvesen.

- Rendben, de nem itt - látom rajta, hogy össze van zavarodva - gyere, tudok egy csendes helyet - ragadja meg a karom, és húzni kezd vissza az iskola élületébe. A biosz terem szertáráig meg sem álltunk.

- Szóval? - néztem rá felhúzott szemöldökkel, de szavak helyett inkább tettekre alapozott. Tenyerét arcomra vezette, amibe belesimultam. Majd hirtelen ajkaimra hajolt, és...

Az álomvilágból anyu hangja taszított ki.

- Amy, el fogsz késni! - rázogatja gyengéden a vállamat.

Baszki, csak egy álom volt. Pedig olyan valóságosnak tűnt. Nem volt sok időm ezen gondolkodni, ugyanis nagyon késésben voltam.

Az iskola épületébe csapzottan érkeztem meg. Mark és Leah sem volt már otthon, anyu meg nem tudott elhozni, mert dolgoznia kellett menni, így buszra szálltam.

Tíz perce csöngettek be, szóval reménykedek, hogy még nincs bent a tanár. Ma első óra angol, amint a termünk elé értem tudtam, hogy rohadtul bent van már Szilárd tanár úr. Kopogtam, és egy "gyere" után benyitottam.

- Jó reggelt! Elnézést tanár úr a késésért - köszönök szememet lesütve.

- Szia Amy, látom csak megtaláltad az iskolát! - mondja szarkasztikusan - ülj a helyedre, nem írom be a késést, de ha mégegyszer előfordul - emeli fel a mutatóujját fenyegetően.

- Nem fog - mondom, majd ledobom a táskám és helyet foglalok Gemma mellett.

- Miért késtél? - kérdi a lány már szünetben.

- Elaludtam - forgatom neg a szememet, mire ő kinevetett. Ella és a fiúk toppantak be a terembe.

Odaszaladtam és megöleltem őket, míg Gemma Lottie-val tette ugyan ezt.

Elmondtam nekik is, hogy miért késtem, de az álmomról inkább nem beszéltem. Visszagondolva is beleborzongtam a jóérzéstől, de hisz Ella csak egy barátom...

- Robi hagyjál már békén! - halljuk meg nagyszünetben egyik kedves osztálytársnőnk hangját.

Robi celofán galacsinokkal dobálta Esztit, és ebből Esztinek gyorsan elege lett. Így ment a szünetben a sipákolás, amit mi csak nevetve néztünk.

Utolsó órára is becsengettek, ami biosz volt. Zoli bá' és az ofő lépett a terembe, mire kérdőn néztünk az utóbbi személyre.

- Gyerekek, egy gyors bejelenteni valóm van! - szólal meg az ofő, Roland bá' - jövő héten lesz egy egy hetes kirándulás. Akinek lenne kedve jönni, annak hagyok itt pár szórólapot. Holnap hatodik óráig lehet jelentkezni! - majd elnézést kérve az órából elvett idő miatt, kiment a teremből.

Az ajtó csukódása után, máris csúszott elénk egy üres lap, melyre a röpdolgozat válaszait kell írnunk.

- Ez nekem tuti nagyon rossz lesz - nyafogott Lottie.

- Hidd el nekünk sem lesz másmilyen - veregetem hátba.

A biosz teremből visszamentünk a sajátunkba, majd minden cuccunkat összepakolva indultunk ki az épületből.

Hazafele úton megcsörrent a telefonom, meg sem nézve ki az, a fülemhez emeltem a készüléket.

- Haló? - szóltam bele bizonytalanul.

- Szia Amy! - Louis az - Elmondtam a fiúknak...

- És? Mit mondtak? - kíváncsiskodok.

- Niall-ről kiderült, hogy aszex, Harry megértett, Zayn és Liam pedig kiakadt. De a többiek mondták, hogy meg fognak nyugodni, és megbarátkoznak majd vele idővel - mondja boldogan.

- Na ennek nagyon örülök! - és tényleg őszintén boldog voltam.

Örömködtünk még egy kicsit, és már haza is értem, így letettük a telefont.

Csak ideért a 12. rész is.
Remélem tetszett, bár elég lapos és rövid lett.
Szeretnétek képeket a szereplőkről, vagy inkább a képzeletetekre bízzátok? ("×-×)
Van kb 4 sztorim még elkezdve privátban, érdekel titeket? ❤️