Nyári tábor {BEFEJEZETT}

6. fejezet

     "méltóság kell hozzá hogy kedvesek maradjunk könyörtelen helyzetekben is" -rupi kaur

-Semmit mert úgysem derül ki soha ahogyan ez sem. -mondtam majd közelebb húzott és megcsókolt. Teljesen más volt mint a Lukeal való csókom. Éreztem ahogy belemosolyog a csókba amire önkénytelenül elmosolyodtam. Szétváltunk nyomott egy puszit a homlokomra majd elment.

A kis afférunk után visszamentem a faházba ahol természetesen Melanie várt. Már alig vártam, hogy jöjjön a szokásos bocsánatkérő beszéde, de kivételese sikerült meglepnie. Percekig néma csend uralkodott a házon.

-Holnap kiköltözök. -törte meg a csendet nagy magabiztossággal. 

Hirtelen nem is tudtam, hogy kellene reagálnom. Örülnöm kéne mivel én is ezt szerettem volna még nem is olyan rég, de most valahogy nem tudok ennek örülni. Közös baráti társaság révén kénytelenek leszünk találkozni.

-Ahogy érzed. -feleltem. Láttam rajta a meglepődést, de gyorsan rendezte magban az információt. 

Bementem a fürdőbe kicsit összeszedni magam. Amikor kijöttem Melanie már aludt így én sem tettem máshogy, elmentem aludni. 

Korán reggel arra keltem, hogy Melanie már pakolja a holmiját. Közben megjelent Kimberly is aki elmondta kihez kell költöznie.

-Te pedig, Skylar egyedül maradsz. Nincs másik lány táborozó aki költözne sajnálom. -fordult felém. Gúnyos hangon végig mondta a szövegét majd visszafordult Melanie felé. 

Megérkezett Josh is aki segített Mel-nek cipekedni, de a lány ezt sem bírta ki flört nélkül. Párszor kicsit túllépte a határt, de ha rászóltam volna akkor annál jobban csinálná. Josh pedig nem reagált egyik megjegyzésre sem így nem éreztem késztetést. Két három óra pakolás után már csak apróságok voltak még nálam, de azokat is gyorsan elvitte. Mint megtudtam kettő ház közül tudott választani és nyilván a Noah-hoz közelebbit választotta. De már ez sem lepett meg, csak azt vártam, hogy elvigye minden cuccát.

-Ez az utolsó doboz! -tájékoztatta a pakoló brigádot Melanie. Vegyes érzések voltak bennem, tényleg egy félresikerült este miatt vesztünk össze? Ráadásul egyikőnknek sem lett belőle problémája így még jobban szégyelltem magam. 

De aztán eszembe jut a többi dolog amiket már elviseltem miatta az évek során és soha de soha többé nem akarom. Közben pedig ott van a sok szép emlék és ennek a nyárnak is egy szép emléknek kellene lennie, de sajnos nem így alakult. Illetve ha jobban belegondolok ennek így kellett lennie. Nagy nehezen rávettem magam, hogy összetoljam a két ágyat és kicsit személyre szabjam a helyet. Ezt Melanie miatt soha nem csinálhattam mert két teljesen más stílus vagyunk. Összetoltam a két ágyat a szoba közepére az ajtóval szembe a nagy ablak alá. Oda toltam a két kis éjjeliszekrényt az ágy egy-egy oldalára. Az egyetlen szőnyeget az ágy elé, a két nagy szekrényt össze és áttoltam a jobb oldalára a háznak. Így állt tehát össze az én kis faházam. A fürdőhöz nem nyúltam azzal nem volt gond, de így sokkal jobban tetszett mint azelőtt. Éppen a cuccaimat pakoltam be amiknek azelőtt nem volt hely így a bőröndben voltak amikor kopogtak. Josh állt az ajtómban. 

-Szia, bejöhetek? -kérdezte a fiú. Aki csodálkozva nézte a ház új stílusát. 

-Persze gyere. -feleltem. Körbenézett majd leült az ágy szélére.

-Jól néz ki a hely, meg te is... -mondta. Majd tekintetét rám szegezte.

-Azért Melanie is jól néz ki nem? -kérdeztem nevetve. Megrázta a fejét majd ő is  felnevetett. 

-De tényleg jól nézel ki. -dicsért meg. Egy szürke mackó anyagú rövidnadrágban voltam és egy egyszerű otthoni pólóban. -Holnap este nem találkozunk itt? Máshol amúgy sem tudnánk mert egyből gyanút fognának. -vetette fel az ötletet.

-Felőlem, csak találj ki valamit. De most jó lenne elmennél nehogy gyanút fogjanak. -mondtam gúnyosan. Felállt magához ölelt majd egy szó nélkül kiment. Elég unalmas így egyedül lenni, de nem cserélném el semmire. Mivel még nem volt késő így úgy döntöttem, hogy kimegyek a tóhoz. Leültem a móló végére és csak néztem ahogy a lámpák fényei megcsillannak a vízen.

-Sky? -szólt egy hang mögülem. Hátranéztem és Noah volt az.

-Neked nem Melanie-val kellene most lenned? Ha már úgyis miattad költözött oda ahova. 

-Nem miattam költözött oda, Patrick miatt. -közölte nevetve. Patrick miatt? Miért miatta? Egyszeresem említette, hogy tetszik neki vagy valami.

-Tényleg? -kérdeztem értetlenkedve. 

-Igen, de ha miattam jött volna sem érdekelne. -ült le mellém.

-Pedig jól elvoltatok pár napja. -feleltem.

-Mert hazudott rólad, de ezt már tudod. Ő pedig azt tudja, hogy én meséltem el neked szóval most nem vagyunk jóba. -mondta a fiú. -De így legalább itt vagyunk egymásnak. -karolt át. Lassan lelöktem a kezét rólam ami elég kínosra sikerült. Így felállt egy szó nélkül és elment, én még egy kicsit üldögéltem ott majd elindultam vissza. 

-Na örülsz? -szólt egy ismerős hang. Melanie.

-Hogy végre magam alakítom az életem? Igen kifejezetten örülök. -vágtam vissza.

-Nehogy bajod legyen belőle a végén. -mondta.

-Te meg nehogy elrontsd Patrickot. -mondtam majd elindultam vissza. Hallatom, hogy valamit még mond, de nem értettem mit. Visszamentem a faházamba lefürödtem majd elmentem aludni az "új" ágyamba. 

Sziasztok!  Régen volt rész de ma csak erre a rövidke részre futotta, mivel reggel még mindig a gyakorlattal szenvedtem. De kikapcsolódás képen megírtam ezt a részt. Úgy érzem egyre jobban megy, de még nem az igazi. Próbálok fejlődni ezért is írok két sztorit egyszerre :D. Szeretném igényesre, érdekesre megcsinálni a részeket. Sokkal több kifejezést is szeretnék használni de mindig utólag jutnak eszembe na de mindegy is. Csak gondoltam megosztom veletek :D.