Nyári tábor {BEFEJEZETT}

19. fejezet

"Elmentél
és én még mindig akartalak
pedig olyasvalakit érdemeltem
aki maradni akart."

Pár órával később...

-Sky! Kicsim! Gyere le induljunk végre.

-Jó jövök már!

Nem tudom mi lesz a nap vége, de nagyon várom már.

Elindultunk a kocsi felé kezünkben egy hatalmas kosárral nem viccelek tényleg hatalmas volt. Szép fonott kosár volt  tele mindenféle finomsággal, eperrel, szendviccsel, sajtokkal. A nap már bőven fent volt száz ágra sütött és mivel tavaly nyáron ezt nem sikerült kihasználni így idén bepótlom. Josh betette a hátsó ülésre a kosarat majd kinyitotta nekem az ajtót. Nem volt kellemes beülni mert a bőr ülés huzatot egész reggel sütötte a nap. Gyorsan megszoktam a forró ülést, és elkezdtem élvezni az utat. Josh bekapcsolta a rádiót amiben annyira nyárias zenék mentek, hogy egyből átadtam magam a nyárnak. Lehúztam az Audi ablakát és néztem a tájat. Magas fákkal teli erdők és pusztasorok váltakoztak. Gyönyörű volt mindkettő, de már nagyon vártam a tavat. Josh szépen lassan a tóhoz vezető útra tévedt és végül már csak egy kanyar választott el minket a csodálatos víztől.

-És itt is vagyunk. -mutatott körbe a kezével. 

Mindketten gyorsan kipattantunk az autóból és a tó felé vettük az irányt. Előhozta bennem a tavalyi emlékeket. Ugyan olyan kis barátságos homokos part fogadott mint a tábornál. Kerestünk egy árnyékos helyet amit egy nagy fűzfa alatt találtunk meg.

-Jó itt nem? Csak ketten távol mindenkitől. -mondta majd csodálni kezdte a tó másik oldalán elhúzódó erdőt.

-De nagyon szép hely. -válaszoltam kissé idegesen. Zavart a körülöttünk nyüzsgő sok ember és a tudat, hogy este buliba kell mennem. 

-Minden rendben? Szokatlanul csendes vagy ma. -jegyezte meg. 

-Persze minden rendben ne aggódj. De nem eszünk éhen halok? -kérdeztem majd egy csokis epret tömtem Josh szájába.

Pár óra elteltével összeszedtük a kis kosarunkba a maradékokat és elindult az autó felé majd vissza, haza. 

Haza felé sem beszéltünk sokat érezhető volt, hogy feszültek vagyunk a buli miatt ahogy csak egyre-egyre közeledett a 9 óra. Ugyanis kilencre kellett mennünk. Mint kiderült Josh egyik haverja rendez bulit magánál. Ettől sem lettem boldogabb ugyanis elég őrült haverjai vannak. 

Miután haza értünk egy szó nélkül felmentem a szobámba. Utólag kicsit megbántam mert annyira kedves volt, hogy mind ezt megtette értem és én még csak bepakolni sem segítettem. De gyorsan elmúlt ez az érzet amikor négy üveg piával jött fel. 

-Azokkal meg mi a terved? -kérdeztem.

-A haveroknak viszem vagyis részben magamnak is, de érted. Muszáj mert a társaság nagy része még nincs 18 így nem tudnak venni piát. Rám maradt a feladat. - Josh leolvasta az aggódó és méreggel teli tekintetemből, hogy nem örülök a dolognak.

-Jaj kicsim nyugalom! Nem én iszom majd egyedül. Tudod, hogy felelősség teljes vagyok. 

-Nem benned nem bízom hanem az idióta haverjaidban! Mindig kitalálnak valami hülyeséget. És amennyi eszed van biztos bele is mész majd!-csattantam fel. Az arca egy pillanat alatt megváltozott. Nem tudtam megmondani mit érez csak tudtam, hogy ezt most elrontottam. 

-Ne haragudj! Kérlek Josh tudod, hogy csak hirtelen mondtam! Ne csináld már, szeretlek. 

De már késő volt Josh összepakolta a négy üveg piát egy zöld hátizsákba majd lelépett. Nem tudtam, hogy vajon kilenc előtt vissza jön-e.