A couple of Legends

19.

Mickkel a tenger fele vettük az irányt. Imádok erre sétálni, gyönyörű. Innen teljesen rálátni egész Monte-Carlora, fények, csillogás, drága kocsik. Ez Monaco. Az igazat megvallva ez is nagyon hiányzott amíg korházban voltam.
Mick megfogta a kezem és a szemembe nézett.

-Camilla...szeretnék neked elmondani valamit... – nem mondtam semmit, csak bólintottam így folytatta – Tudod amikor kicsik voltunk és megpróbáltuk hogy több legyen köztünk mint barátság, nem ment. Éretlenek voltunk és fiatalok. De...én igazából az óta is ugyan azt érzem irántad...
-M..Mick....
-És tudom hogy neked ott van Charles, de szeretném hogy tudd. Én még mindig szeretlek...
-Mick sajnálom, de nekem ott a Charles...ez így nem fog menni... – ezek után hátrébb léptem – Sajnálom... – majd haza mentem

Egész úton az járt az eszemben mit mondok Charlesnak, illetve hogy most mit kéne tennem. A drága nagymamám mindig azt mondta, hogy hallgassak a szívemre. De mindegyik fiút szeretem. És jelenleg talán Charlest szeretem jobban.

Mikor beléptem az ajtón, Charles már alvásra készen állt elöttem.

-Hát Camilla a szívbajt hozod rám! – majd hirtelen mellkasához kapott
-Bocsika – mentem közelebb és adtam neki egy puszit
-Semmi – nevetett – Mi volt?
-Hát csak beszélgettünk erről-arról. Tudood, mint két jó barát – mosolyogtam
-Jajj persze, megértem – mosolygott, majd a hajába túrt – Jössz aludni?
-Persze, egy pillanat

Gyorsan lefürödtem majd befeküdtem az ágyba a már szuszogó Charles mellé. Az arca felé fordultam, és figyeltem ahogy békésen alszik. Eszméletlen cuki amikor alszik, plusz ilyenkor nem beszél olyan sokat, hisz alapból be nem áll a szája, de mi így szeretjük.
Nem hagynám itt...semmi pénzért. De Micket sem... Most ez a vallomás rendesen felkavart mit ne mondjak.
És tényleg, hisz egész este csak forgolódtam az ágyban, és semmit nem pihentem. Így gondoltam hasznosan töltöm az időt és készítek reggelig Charlesnak.
Nem sokkal később fel is ébredt, és boldogan ült le falatozni az asztalhoz.

-Babe mikor keltél hogy ennyi mindent csináltál? – mutatott rá a palacsintára és a tál felvágott gyümölcsre
-Hát nem tudtam aludni, szóval gondoltam hasznossá teszem magam... – nevettem el magam
-Miért nem tudtál aludni? Én zavartalak? Vagy.. – nézett rám kétségbe esve
-Neem csak kicsit gondolkodtam – kezdtem el enni én is
-Mi? – döntötte meg a fejét, mint egy édes kiskutya ami nem ért valamit
-Hát csak igazából össze vesztem egy picit Mickkel...és ez nem hagyott nyugodni.. – néztem le a földre
-Min? Camilla mindent úgy kell kihúzni belőled? Miért nem mondtad el hogy baj van?
-Hát...az igazság az..hogy... – álltam neki a történetnek

Sziasztok! Remélem tetszett ez a rész is.
Indítottam egy külön könyvet az F1es háttérképeimnek, ha érdekel nézzétek meg.☺❤