A sorozat gyilkos ( Taekook ) BEFEJEZETT ✅❤

20. Rátok találtam

- Szóval akkor szeretnék neked valamit mondani. - Mondta és nagy szomorúságot láttam rajta. - Figyelj Felix. Bennem meg bízhatssz. Mond csak el mi az a rosz hír. - Rendben elmondom. De Taehyung tudom milyen vagy. Kérlek ne neves, ez komoly dolog. - Mondta. Nem szokásom rosz híren nevetni. Najó de. De én ilyen vagyok. Bolond. Ez van. - Rendben. Halgatlak. - Mondtam mosolyogva. - Szóval a testvérem-ről van szó. Hoseokról. - Mondta. Várj! HOGY A TESTVÉRE??? HOSEOK??

- Várj! Hogy kid neked az a patkány? - Mondtam neki undorral a hangomban. - Mi? Taehyung! Azt mondtad nem viccelödsz! - Mondta nekem, és kicsit fel emelte a hangját. De nem vicceltem. Na de mindegy. - Ja igen. Bocsi. Akkor neked a testvéred J hope? - Kérdeztem. - Igen. - Válaszolta és le hajtotta a fejét. - Mi van vele? - Kérdeztem sóhajtva. Egyátalán nem érdekel amúgy. - Tudod Tae nagyon rosszul vagyok mert ..... - El kezdte mondani de nem beszélt tovább. Pár könnycsepp le folyt arcán de letöröltem. - Ne sírj. Mond mi az a dolog. - Mondtam neki és rá mosolyogtam. Megtörölte szemeit és el kezdte mondatát. - J hope súlyos beteg. - Mondta ki és megint el kezdett sírni. - H-hogy m-m-i? - Mondtam ki nagy nehezen. Engem is nagyon de nagyon meg lepet ez a dolog. - Rá-rákos beteg. Me-megfog - kezdte el de félbe szakítottam. - Pszttt. Nem fog meghalni. J hope erős fiú. Tudom hogy megtudja csinálni. - Mosolyogtam rá.

El telt pár perc néma csönd közdtünk és nem szóltunk egymáshoz. A végén a csendet Felix törte meg egy kérdésel. - És te amúgy honnan ismered őt? - Kérdezte én meg lefagytam. Nem tudom mi óta gondolkozom de hirtelen arra leszek figyelmes hogy a kezét legyezi elöttem. - Jól vagy? - Kérdezi. - Ja igen. Ömm. J hope nekem nagyon régi barátom. - Mondtam neki. - Ja értem. Akkor biztos neked is rosszul eset a hír. - Mondta nekem én peddig elmosolyodtam. - Igen. Rossz hír. - Sóhajtottam. 
Bármennyire is utáltam Hoseok-ot, ez mind elszállt. Nem tudom őt utálni. Beteg. Rádaadásul nagyon beteg. Van elég baja. Nem hiányozna neki most az is hogy bele rontsak az életébe. Valahogy télleg bocsánatot kellene kérjék tőle. De Jungkook-ot biztos nagyon rosszul fogja érni ez a hír. Ha meg tudja hogy a volt legjobb barátja milyen helyzetben van biztos nagyon szomorú lesz. Minden életkedve elszáll és velem nem is fog majd törödni. Akkor most mondjam el neki ezt vagy ne. Szerintem ne. De ha nem mondom el és ki derül hogy direkt nem mondtam el akkor biztos megint utálni fog mert bunkó vagyok. De nem akarom hogy meg tudja ezt. Inkább titokban tartom.

- Akkor én már megyek. - Mondtam és áltam fel a helyemről. - Ja rendben. Jössz máskor is? - Kérdezte. - Ja persze hogy jövök. - Mondtam neki és megöleltem. - Akkor szia Taehyung. Vigyáz magadra, rendben? - Vált el tőlem és mosolygot rám aranyosan. - Rendben de te is! - Fenyegettem meg a mutató ujjamal amin elmosolyodott. - Okés. - Mondta.

El indultam haza és párszor el mondogattam magamba hogy ne mondjak semmit sem Kook-nak.
Haza értem és a vendégszobába vettem az irányt mert amikor el mentem Jungkook ott volt. Be kopogtam de nem jött válasz így be nyitottam. Az én picikém már az ágyban aludt. Oda mentem és le ültem az ágyra. Magzat pózban kupororodott. Adtam a homlokára egy rövid csókot aztán lassan ki mentem a szobából magára hagyva a gyönyörű hercegem.

Most el kéne menjek valahová kikapcsolódni. De hova? Este van. Aludnom kéne de most nem szeretnék. Nincs kedvem. Akkor gyors megölök valakit. Most gyilkosos kedvem van. Ki értem az utcára és el indultam. Sétáltam forgolódtam de nem láttam senkit. Egyszer csak neki ütköztem valakinek. Na ezt most móresre tanítom. Nem láttam az arcát de nem is érdekel hogy ki a faszom ez a geci aki nekem jött. Megfogtam és a földhöz basztam. El kezdem ütni a fejét. Pár perc után abbahagytam. Fel keltem róla de hirtelen kiabálásokat hallotam előröl és azt láttam hogy 3 fiú felém fut. Na ne. Ez Rm, Jin, és Jimin. - Taehyung! Te mit csináltál? - Kiabálta nekem Jimin könnyes szemmekel. - Mi? De - Én - Most. - Daddogtam össze vissza. - Te most megverted Yoongit. - Mondta Rm. - Mi de ez most... Ő itt Suga? - Kérdeztem. - Igen ő itt Suga, akit agyonütöttél. - Mondta nekem Jin. - Sajnálom nem tudtam hogy ő az. - Hajoltam meg elötük aztán lehajoltam Yoongihoz.

- Suga hallasz engem? Sajnálom, sajnálom nagyon de nagyon sajnálom! - Mondtam neki és elsirtam magam. - Taeh. - Nyögte ki épp hogy a nevem aztán cseppet sem érdekelte a fájdalom felkelt és megölelt. Olyan szorosan ahogy még senki sem ölelt. Persze vissza öleltem és énis a lehető legszorosabban. - Sajnálom Suga. - Sírtam tovább és szorosabban megöleltem. - Végre rád találtam. - Mondta és nagyon hallatszot a hangján hogy sír. De énis sírtam. - Sziasztok. - Köszönt nekünk
J HOPEEE???????????
.....
.....
.....
.....
.....
.....
.....
.....