A sorozat gyilkos ( Taekook ) BEFEJEZETT ✅❤

13. Ez után csak a neheze😬😞

Haza értem. Vagyis Jungkook házába ahova befogadott engem. Nem hoztam sok dolgot. Csak pár ruhát meg ami tényleg fontos.
- Jungkook, megjöttem? - kiabáltam de nem jött válasz.
- Jungkook, hol vagy? - Kiabátam de most sem szólalt meg. Kerestem őt de nem volt a házban. Hát jó. Elmentem ettem valamit, megfürödtem, aztán lefeküdtem.
Nem tudom hol van Jungkook de remélem nem csinál hülyeséget.
Szép lassan elnyomot az álom. És vártam mi lesz holnap.

( Másnap )

Lassan nyítom ki szemem és egy alvó Jungkook-al találom szembe magam. Annyira édes. De hova ment el tegnap? Ezek szerint észre se vettem hogy megjött. Na mindegy.
Adtam neki pár puszit. Najó nem pár volt és közbe szerelmes szavakat suttogtam neki. És annak is örülök hogy mélyen alszik így nem hallja ahogy beégettem magam. - Szeretlek életem. ...
Hogy lehetsz ennyire szép? Nem bocsi te nem vagy szép, hanem gyönyörű vagy. .... Életem szerelme, életem értelme. Végre veled lehetek és - Hirtelen abba hagytam a mondandómat, amikor kinyította a szemét és gyorsan vissza csukta. Fent van. A szemét faszkalap. - Tudom hogy fent vagy. - forgattam meg a szemem. Ő peddig elmosolyodot és kinyította a szemeit. - Kérlek folytasd méggg....- nyavajgot és felült az ágyon. - Hát nem is tudom. Mit kapok cserébe?
- Kérdeztem és szerintem nagyon jól tudja mit akarok. Hirtelen elmosolyodot és ajkaimra hajolt. Egymás párnácskáit ízlelgettük és esküszöm majdnem megettem Kook-ot. Iszonyú jó érzés volt tudni hogy ő csak az enyém, és engem szeret. Végre megcsókolt, erre vártam már mióta. - Nem lehetsz senki másé, csak az enyém! - Váltam el ajkaitól és megint párnácskáira hajoltam. Amikor kifogytunk a levegőnkből elváltunk egymástól. Megöleltem őt ő peddig viszonozta. - Csak a tiéd vagyok te peddig csak az enyém! - Mondta én peddig elhúzódtam tőle. - Megegyeztünk. - Mosolyogtam.

- Amúgy tegnap hova mentél amikor nem találtalak itthon? - Kérdeztem őt. - Ja, mindegy nem érdekes. - Mondta és rá simítot az arcomra. - Okés, rendben. - Sóhajtottam. - Taehyung meg kell ígérned nekem valamit. - Mondta. - Persze. Mit? - Kérdeztem mosolyogva. - Tudod, sok mindenen mentünk már keresztűl és nem szeretném ha újra börtönbe kéne menned meg ilyesmi. Nagyon jól tudom hogy milyen vagy de nem szeretném ha embert ölnél. Boldogan akarok veled élni. Kérlek Tae. Ne ölj embert. - Nagyon nem tudtam neki ellen állni mert kibaszot aranyos volt de muszály voltam. Én ilyen vagyok. Hozzászoktam. Most hogy újra megtapasztaltam hogy milyen érzés megint ölni ez nagyon jó. Én már ez vagyok. Nem tudom neki megígérni. Ez nekem már sajnos a mániám. Vagyis nem sajnos mert szeretem ezt csinálni.
- Figyelj Kook- hajtottam le fejem. - Nem tudok megváltozni. - Mondtam neki.  - 1 évig nem halottam rólad. Nem öltél embert. Akkor megtudtál változni? - Állt fel és ment ki. Az más volt. Akkor szenvedtem meg minden. Nem volt senkim. Újra öltem embert és megint megtudtam milyen. Vissza tértem. Nem tudok megváltozni. Ez van.

1 órája ment el nem tudom hova.
Még azt sem mondtuk ki hogy együt vagyunk. Ha csajokkal találkozik esküszöm minden csajnak a szemét veszem ki.
Az emlegetet szamár most lépet be az ajtón. - Hol voltál? - Kérdeztem de nem válaszolt. - Jungkook kérlek válaszolj. - Itt sem válaszolt. - Szeretlek, szeretlek nagyon szeretlek. Életem értelme vagy. Az életem odadnám érted de olyat nem kérhetsz amit nem tudok megadni. Gyilkos vagyok. Azis maradok. Jungkook kérlek ne tedd ezt velem. - Mondtam az utolsó mondatot már könnyes szemekel. - Tae ehez most nincs kedvem. Énis szeretlek nagyon jól tudod. De mégis valahogy próbálj meg megváltozni. Csak az én kedvemért. - Mondta és le ült az ágyra elém. - De kérlek értsd meg hogy nem tudok. - Sírtam el magam és arcomat tenyereimbe temettem. Sírtam és sírtam Egyszercsak arra leszek figyelmes hogy szorosan hozámbújik a szerelmem. Nagyon jól esik a közelsége. Imádom illatát, kedveségét, szemét, száját, orrát, lábát, mindenét. Egyszerűen oda vagyok érte. Amikor már rendeződöt a lélegzetem elmondtam egy olyan dolgot ami sokat jelent nekem. - Tudod, megkérdezted tőlem hogy lehetünk e egy pár. És én azóta sem mondtam ki hogy igen. És most ki szeretném mondani. Igen- Mondtam neki, de nem szemeit néztem hanem ujjaimal játszottam. - Na végre Taehyung. - Sírta el magát és szupergyorsaságal ölelt át. Majdnem megfulladtam mert szorosan ölelt. De nem zavart mert imádom a közelségét. - Erre vártam szerelmem. Köszönöm. Nagyon köszönöm. Remélem lehetünk boldogok. - Sírt még mindig engem ölelve.

Énis ebben reménykedem. Hogy lehetünk már boldogok..

....
....
....
....

Itt a következő rész. Remélem tetszik. Kicsit rövid lett amiért bocsi. Sok puszi. Hamar hozom majd a kövi részt. Vagyis megpróbálom xd.😂💜💜