You're So Golden (Harry Styles Fanfiction/+18 tartalom)

23. Mi, érzékeny nők

-Halóóóó. Mi van veled? -El vagy tűnve. -kezdte egyből Lili a telefonban. -Mikor kibukott, hogy Harry haza jön, ő visszament Londonba és azóta nem is beszéltünk.

-Istenem, ne is kérdezd. -nevettem. - Szerintem nemsoká visszamegyek Londonba 1-2 napra csak még meg kell beszélnem Harryvel, hogy hogy van ideje.

-Szívesen megismerném a híres lovagod. 

-Ígérem megfogod. De kérlek, hagy ne most meséljek. Itt a falnak is füle van.

-Oké Gin, oké. -nevetett. -Hívj, ha jössz vissza. 

-Mindenképp. - nevettem. Majd elköszöntük és bontottuk a vonalt. 

-Jó reggelt Édesem. -jött be Harry. -Nem akartalak felkelteni.

-Jó reggelt. -mondtam én is miután megajándékozott egy "Jó reggelt" csókkal. -Figyi Harry. Neked, hogy van még itt a szabad időd? Nekem vissza kellene mennem még legalább egy napra Londonba.

-Én meg azt számoltam, hogy három napom van maradni. És neked is, ha az általam kapott jeggyel jönnél vissza.

-Akkor mi lenne, ha ma maradnánk még itt. Holnap reggel pedig elmennénk Londonba. Lili is szeretne megismerni. 

-Megbeszéltük Édesem.

-Nekem el kellene mennem az itteni házunkba. Van egy pár dolog, amit össze kellene pakolnom.

-Felőlem reggeli után mehetünk is. Elviszlek. -mondta, ahogy újra csókot nyomott ajkaimra.

A reggeli vidáman telt bár Anne nagyon szomorú volt, hogy Harry és ezáltal én se tudunk tovább maradni. Bár a hangulatot feldobta a hír, hogy Harryvel együtt megyünk vissza LA-be.

-Bocsánat, hogy ezt kérdezem, de most mi van veletek. -kezdett bele Anne a lapok tisztázásába.

-Anya, komolyan? -értetlenkedett Harry. -Amúgy, mint látod  nem vagyok szingli. -nevetett.

-Örülök nektek gyerekek. Én bevallom, mindig is arra vágytam, hogy ez így alakuljon. Hogy majd lesz egy szép nagy családotok.. -mondta Anne félig meddig elpityeredve.

-Aww Anya ne sírj. Ha így haladunk egyhamar kapsz unokákat. -mondta Harry, ahogy szeretetteljesen átölelte Annet. -Viszont mi kicsit lelépünk. Ginnek segítek összepakolni a másik házban és holnap reggel megyünk vissza Londonba.

***

Reggeli után egyből autóba is ültünk és átmentünk a régi Holmes Chapeli házunkba. Gyorsan összepakoltam a bőröndbe, aztán mindent még tuti alapon kétszer is ellenőriztem.

-Ablakok zárva. Mindent összepakoltam. -egyeztettem utoljára magamban. -mehetünk.

-Zseniális, hogy ez még mindig itt van. -mutatott a fotókollázsra, amit a tizennegyedik születésnapomra kaptam tőle.

-Miért ne lenne, Harry? Főleg, hogy van róla egy másolat a los angelesi házamban is. -ismertem be, mire ő csak fejcsóválva kuncogott. 

***

A Harryéknél töltött utolsó nap egész gyorsan eltelt. Összepakoltam mindent, ami az elmúlt napok alatt hozzájuk keveredett, Harry is összepakolt és este indulásra készen feküdtünk le.

Anne reggel sírt, hogy jöjjünk amint lehet és, hogy soha többé ne engedjük el egymás kezét újra. Bevallom ez az elköszönés engem is érzékenyen érintett, végül az indulás előtt már egymást ölelgetve sírtunk Anne, Gemma és én. Harry csak állt ott és mosolyogva figyelt, minket érzékeny nőket.

Könnyeimet törölgetve ültem a Harry által rendelt autóba és mosolyogva tekintettem vissza az integető Annere és Gemmára.

-Imádnak téged. Mindig is imádtak. Anyámmal pedig szerintem maradat lehet most fogatni. -mondta Harry kedvesen, ahogy egyik kezét a combomra simította.

A Londonig tartó autó út elég gyorsan eltelt, szinte az egészet végigaludtuk Harryvel. Innentől tudtam, hogy a következő lépés az lesz , hogy bemutassam ezt  jó madarat Lilinek, aki biztosan nem fogja Harryt kímélni, ha olyanja van.