L&L Bízz bennem_idézetek (Befejezett)

23.Rész

- És milyen a csapat? - érdeklődött témát váltva.
- Jó - bólogattam átgondolva a kérdést, aztán módosítottam. - Nagyon jó - mosolyodtam el. - Meg a helyszín is! Basszus, őrült jól néz ki. Láttad a TikTok-on amit feltöltöttem?
- Aha - bólogatott lelkesen.
- Itt van pár lépésre a háztól - magyaráztam.
- Nagyon durva! Megmutatod? - csillant fel Milán szeme, mire határozottan bólintottam, és magamról megfeledkezve, na meg arról, hogy összesen csak egy melltartó és bugyi van rajtam, felálltam az ágyról, és az ajtó felé indultam.
Mivel arra figyeltem, hogy kinyissam az ajtót, nem tűnt fel a telefonom kijelzőjén integető Milán, aki próbálta jelezni, hogy nem vagyok rendesen felöltözve, csak lenyomtam a kilincset, aztán lazán kitártam az ajtót, és a telefonomat magam elé tartva kiléptem a házból.
A reggelizni igyekvő versenyzők meglepetten, felvont szemöldökkel fordultak felém, páran meg is álltak, úgy néztek rám (utóbbi a fiúkra volt jellemző), miközben a szemközti ház ajtaja előtt a tornácon könyöklő Rajmund szirteses kulaccsal a kezében mért végig homlokába lógó sötétbarna hajtincsei alól.
Nekem pedig akkor esett le a dolog, és egy "ó, basszus!" kiáltást hallatva megfordultam, és visszarohantam a házba becsapva magam mögött az ajtót.
Milán elkerekedett szemmel, szinte vöröslő szemmel meredt rám a kamerán keresztül, annyira próbálta visszatartani a röhögését, miközben én ledobtam a telefonomat az ágyamra, és az arcomat a tenyerembe temetve, égve dühöngtem egy sort.

Vivi, Dominik és Rajmund már az asztalunknál ülve reggeliztek, és amikor leültem közéjük, köszöntek, majd jó étvágyat kívánva folytatták a reggelit.
- Nem kellett volna így kiöltöznöd a reggelihez, Major, részemről rendben volt az előző szett is - jegyezte meg Rajmund szórakozottan, mire a zsömlét megkenve beharaptam a számat, és egy "nagyon vicces" pillantással ajándékoztam meg.
- Lemaradtunk valamiről? - érdeklődött Dominik.
- Semmiről - feleltem diplomatikusan.

❤️😘