☆sebek a szívben 💚 jongsang☆

☆스물셋☆

Amúgy kajak csak ennyi volt a story a fejemben, hogy összejönnek, minden szuper, csőváz, szóval így lehet, hogy adnak még valamit a történethez az elkövetkező részek, de nem sok a valószínűsége 🙃

also ⚠️👀⚠️ az elkövetkező részekben (?) nem írom ki többször, szóval aki még véletlenül se akar bármi szexuálisat olvasni, az inkább ne olvasson tovább 😅

☆

Yeosang és Jongho már több, mint egy hónapja hivatalosan is együtt voltak. Persze erről a baráti társaságukon és Yeosang szülein kívül senki nem tudott. Aztán egyszer Seonghwa meghívta mindnyájukat a házukba, hogy bulizzanak. Ez ellen persze senkinek nem volt kifogása, sőt, úgyhogy pénteken már az iskolába is izgatottan mentek, és türelmetlenül várták a tanítás végét.

Aztán végre valahára kicsengettek, és a fiúk a szekrényeiknél találkoztak.

- Nézzétek, mit hoztaam~! - mondta San énekelve, és egy kicsit kicipzározta a táskáját, hogy a többiek belepillanthassanak.

Egy üveg vodka volt benne.

- San-ah! - szólt rá Hongjoong. - Hiszen még nem vagy felnőtt!

- Tudoom, de--

- Ha szólsz, legközelebb megveszem neked - egészítette ki korábbi mondanivalóját Hongjoong, mire Seonghwa gyengén a vállába boxolt.

- Hé! Rosszba viszed a gyerekeket!

- Jaj, na! Ne legyél már ilyen anyáskodó! - mosolygott rá Hongjoong. - Tudod te, milyenek manapság a kölykök, megoldják azt maguknak is.

- Tisztára olyanok, mint egy idős házaspár - suttogta Wooyoung, mire többen is felnevettek.

- Anyaaa, Apaaa, menjünk már! - karolt bele Mingi az egyik oldalról Seonghwa-ba, a másikról pedig Hongjoong-ba.

Erre egymás után mindkét végzős fiú tarkón csapta Mingit, aki megadóan elkullogott.

- Nicsak, Yeosang - hallottak egy hangot, mire mind a nyolcan hátrafordultak. Az iskola ribancával, Areum-mal találták szembe magukat. - Látom hasznodat lelted abban, hogy kiderült, buzi vagy. Máris találtál magadnak hét önkéntest, akik hajlandóak a gangbang-re. Mondjuk csodálkozom, hogy bírod ki egy olyan éjszaka után, mikor heten dugnak meg...

Minden szem-, és fültanúnak leesett az álla. Szinte csak pislogni tudtak, annyira ledöbbentő volt ez a kijelentés, főleg hogy magától Areum-től hangzott el. Az egész folyosón csend honolt, míg Jongho dühösen előre nem lépett. Areum felé indult, és egészen addig közelített hozzá, amíg már csak pár centi választotta el az arcukat egymástól.

- Először is - kezdte a fiú. - Nem tudom, miért éppen te mondod ezt, aki nem éri be napi három fasszal se. Másodszor, csak azért, mert kiderült, hogy Yeosang meleg, máris azt hiszed, mindent tudsz róla? Harmadjára pedig... - most még közelebb hajolt hozzá - ha még egyszer bármi bántót mondasz a barátomra, nem fog érdekelni, hogy lány vagy, és hidd el nekem, úgy megkeserítem azt a szánalmas kis életedet, hogy halálod napjáig bánni fogod, hogy ujjat húztál velem.

Ezután elfordult tőle, majd odalépett Yeosang-hoz, és összekulcsolta az ujjaikat.

- Gyertek, menjünk! - szólalt meg Yunho, majd elindultak az suli kapuja felé, Yeosang és Jongho kéz a kézben.

- El se hiszem! - mondta San csillogó szemekkel. - Jól megmondtad neki, Jongho-ssi!

Yeosang is nagyon büszke volt a fiatalabbra.