☆sebek a szívben 💚 jongsang☆

☆스물둘☆

⚠️👀⚠️

Seonghwa, Hongjoong, Yunho, Yeosang, San, Mingi, Wooyoung, és Jongho immár csatlakoztak egymáshoz, és együtt töltötték az ebédszünetet. Yeosang már nem húzott többé kapucnit a fejébe, és nem félt, hogy mit mondanak rá az iskolatársai, ugyanis most már ott volt neki Jongho.

Míg önfeledten társalogtak, illetve ettek, Yunho eldöntötte, hogy eljött a "bosszú" ideje, és hálát adott az égnek, hogy San mellé tudott ülni. Miközben úgy tett, mint aki kíváncsian figyeli a beszélgetést, bal kezét óvatosan San combjára helyezte, mire a fiú egy kissé összerezzent, de nem szólt.

San békésen tovább szürcsölgette a narancslevét, mintha mi sem történt volna, de aztán Yunho elkezdte simogatni a lábát, majd egyszer csak vészesen közel húzta a kezét San ágyékához. Ez azt eredményezte, hogy a fiatalabb kissé félrenyelte az italát.

- Minden rendben, Sani? - nézett rá aggódva Seonghwa, mire a másik bőszen bólogatott.

- S-Semmi baj, hyung! - válaszolt, és megpróbált egy őszintének tűnő mosolyt villantani az idősebbre.

Ezután folytatta az ivást, és közben a jobb kezével arrébb lökte Yunho karját. Yunho-nak ez nem vette el a kedvét, sőt, most még merészebb lett. Visszarakta a kezét ugyanoda, ahol az előbb volt, és kissé belemarkolt San combjába.

San erre összerázkódott, Yunho pedig megérezte az alacsonyabb merevedését az ujjainál. San hirtelen lecsapta az asztalra a gyümölcslevet, majd felpattant, és elviharzott. Mindenki meglepetten nézett utána.

- Majd én utána megyek - ajánlotta fel Yunho, és így is tett.

San már épp becsukta volna maga mögött a fiúvécé ajtaját, mikor Yunho megragadta a kilincset, és belépett utána.

- Y-Yunho! Hagyj békén!

San megpróbálta eltolni magától a magasabbat, de az lefogta a másik csuklóit, és egy szelíd mosollyal az arcán a szemébe nézett.

- Hé! Segíteni jöttem! - mondta, azzal maga után húzta a fiút az egyik fülkébe.

Miután eltolta a reteszt, odafordult San-hoz, aki zavarodottan lesütötte a szemét. Yunho megfogta San csípőjét, és közelebb lépett hozzá, mire San a másik karjába kapaszkodott.

- Megengeded? - kérdezte Yunho, miközben San farmerjának a szélével matatott.

- Ühüm - motyogta a másik. - Siess, nagyon szorít!

Yunho-nak nem kellett kétszer mondani, azonnal kigombolta San nadrágját, és belenyúlt a boxerébe. Amint hozzáért, San olyan hangot hallatott, mintha csuklana.

- Cssss, Sani, még meghallanak! - csitította a fiatalabbat Yunho, miközben lassan rámarkolt San péniszére.

- Mmmh! - San összeszorította a szemét, és Yunho vállára hajtotta a fejét.

Yunho lassan elkezdte mozgatni a kezét, míg a másikkal San háta mögé nyúlt, hogy megtartsa egyhelyben.

- Ah! - San nem bírta visszafogni a hangját, a nyögés csak úgy kiszaladt a száján.

- Harapj bele a ruhámba, ha az segít! - ajánlotta fel Yunho, San pedig nem habozott így tenni.

Épp jókor, ugyanis valaki belépett a mosdóba.

- Ajaj, úgy tűnik, társaságunk van! - suttogta Yunho a másik fülébe. - Próbálj meg csendben maradni, ha nem akarod, hogy rajtakapjanak!

Yunho könnyű lélegzete csikizte San fülét, amitől megrándult a farka Yunho tenyerében.

- Hng~! - jött a "válasz" San-tól, aki szinte már kapkodta a levegőt, és egyre szorosabban markolta Yunho karját.

A két fiú nem sokkal ezután hallotta, ahogy lehúzzák a wc-t, majd az illető kezet mosott, és kiment. San megkönnyebbülten felsóhajtott. Érezte, hogy közeledik a végéhez.

- Y-Yunho-- ah! B-Bel... mmmh! Beléd ha-haraphatok? - kérdezte lihegve és az élvezettől kábultan San.

- Mi? - Yunho nem nagyon értette, mire gondol San, de a fiú nem válaszolt az idősebb kérdésére, csak arrébb húzta Yunho felsőjét, és a fogai közé vette a magasabb kulcscsontját. Nem túl erősen ráharapott, majd összeráncolta a szemöldökét. Yunho most már megértette, mit akart a másik, és nem volt ellene, úgyhogy nem szólt.

A fiú sejtette, hogy San már nem sokáig bírja tovább, úgyhogy a szabad kezével letekert egy jó adag vécépapírt (tegyünk úgy, mintha lenne az állami iskolákban vécépapír), amit San makkjához tartott, hogy ne csináljanak óriási felfordulást. Egyre gyorsabban mozgatta a kezét, aztán egyszer csak San vállai elkezdtek rángatózni, és összehúzódni, és a fiú ekkor élvezett el. Egy kicsit erősebben belemélyesztette a fogait Yunho bőrébe, úgyhogy ez utóbbi biztos volt benne, hogy megmarad a nyoma. Az idősebb még párszor meghúzogatta San hímtagját, majd letisztította a vécépapírral, amit aztán lehúzott a vécén.

San még mindig nem engedte el Yunho felkarját, ugyanis attól félt, a lábai felmondják a szolgálatot.

- San-ah? - nézett rá Yunho aggódva. - Minden rendben?

- A-Aham - lihegte San. - Csak egy ki-kicsit össze kell sze-szednem magam...

San végül elengedte a magasabb karját, és megigazította az öltözetét. Yunho elhúzódott tőle, majd az ajtóhoz lépett.

- Mehetünk? - kérdezte, mire a másik bólintott, úgyhogy visszatértek a többiekhez.