PHOENIX [BEFEJEZETT]

1 fejezet

A Wang rezidencián felbolydult az élet. 

Madam Wang lelkesen vezényelte le a ma esti vacsorához szükséges előkészületeket.

Az étkezőt kitakarították, az ablakokat megpucolták, az asztal fölötti kristály csillárt megtisztították. Az ezüst evőeszközöket kifényesítették és a legszebb porcelántényérok is előkerültek a tálalóból.

Hogy miért is kellett ekkora felhajtást csapni a ház úrnőjének?

Azért, mert legkedvesebb fia, egy hónap távollét után végre hazatér.

Igen.

Yibo végre hazajön.

A gondolat, hogy csupán pár óra múlva újra láthatja a férfit, izgatottsággal töltötte el. Ajkára mosoly húzódott, jókedvét senki nem tudta volna elrontani. Halkan dudorászva sietett vissza a konyhába, kesztyűt húzott és kivette a sütőből a gyömbéres süteményeket, majd óvatosan egy tálba helyezte, hogy kihűljenek.

Vidámsága azonnal feltűnt a házvezetőnőnek, Xian Sunek is. Az ötvenes éveiben járó nő szája felfelé görbült, látva vidámságát.

- Nagyon jókedvű vagy ma, Xiao Zhan. - jegyezte meg az asszony, miközben megkavargatta a levest. - Csak nem Yibo úrfi visszatérése miatt? - kérdezte sokat sejtető mosollyal az arcán, mire Xiao Zhan az ajkába harapott.

- Ő az egyetlen a családból, aki emberszámba vesz, és akivel normálisan is lehet beszélgetni. - hárított zavartan. Gyorsan elkapta az asszonyról a pillantását, és igyekezett a munkájára koncentrálni.

Yibo sokkal többet jelentett egy egyszerű beszélgető partnernél.

A hét évnyi korkülönbség miatt, jó ideig kételkedett, hogy Yibo szándékai valódiak. Az alig huszonkettőt betöltő férfi, már most országos hírnévre tett szert. Kína legkedveltebb, legjóképűbb és legtehetségesebb alfa motorversenyzője volt. Ezáltal egyáltalán nem meglepő, hogy az elithez tartozó családok köreiben a legfelkapottabb agglegénynek számított.

Rosszfiús stílusa ellenére is minden ujjára talált volna magának nőt.

De Yibo nem akart senkit.

Csak őt.

Egy egyszerű omegát.

A család egyetlen omega alkalmazottját.

Yibo makacssága, kitartása és türelme végül megtörte a szíve köré felhúzott védőfalakat. Megengedte, hogy a férfi közeledjen felé. A lopott pillantások, a késő éjszakai találkák voltak azok a pillanatok, amiket igazán magukénak tudhattak.

Xiao Zhan a kamrához sietett, kiválogatott a vacsorához még néhány zöldséget, és nekilátott az előkészületeknek. Zöldséget pucolt, húst szeletelt.

Csupán egy óra volt hátra Yibo érkezéséig.

Az étkezőbe már meg volt terítve, kristálypoharak, ezüst evőeszközök és a legdrágább porcelán szett várta, hogy a család végre asztalhoz üljön.

Miközben az utolsó simításokat végezte a konyhában, még hallotta Madam Wangot és Xian Sut beszélgetni.

- Szeretném, ha minden rendben menne a vacsora alatt.

- Igenis. - felelte Xian Su.

- S kérem, hűtsön be egy üveg pezsgőt.

- Értettem asszonyom.

Madam Wang bársonyos, nyugodt hangon kiadott óhajai sokkal inkább hasonlítottak tiszteletteljes kérésnek, mint érzéketlen utasításnak. Mégis mindezek ellenére egy nagyon határozott fellépésű, szerető és gyermekeit féltő anya volt.

A Wang család egy átlagostól kicsit eltérő családnak számított.

A tekintélyes múlttal rendelkező Wang vállalat élén jár a fémötvözetek gyártásában, így nem sokkal az alapítás után, létrejött a motorgyártó leányvállalat is. A rövid versenymúlttal rendelkező vállalatnak nagy fellendülést jelentett, amikor két évvel ezelőtt Wang Yibo megkezdte versenyzői pályafutását.

A vállat elsődleges célja, a motorgyártás mellett, Wang Yibo szponzorálása és hivatalos brandjének kialakítása.

A vállalat legfőbb mozgatórugója a családfő – Qingheng Jun - mellett, a középső fiú, Xichen lett, aki bátyja - Wang Jin Feng - helyét vette át, miután az apjuk kitagadta az örökségéből.

Xiao Zhan hallotta az emeletről lefelé siető léptek zaját és az udvarra éppen beforduló taxi hangját, ahogy az abroncsok alatt ropogtak az apró kavicsszemek.

- Itt van. Itt van. - hallotta Madam Wang izgatott hangját.

Xiao Zhan az ajkába harapott. Rajta is úrrá lett az izgatottság, szíve őrült tempóban kezdett kalapálni, teste egyszerre lebénult és ugrásra készen állt, hogy amikor meghalja a zár kattanását, az ajtó nyikorgását, a férfi elé rohanjon és...

A felismerés úgy hasított belé, mint egy villámcsapás.

Ő csak egy egyszerű alkalmazott. Akinek, tilos átlépnie azt a bizonyos határt, amely elválasztotta őt a Wang családtól.

Még Yibo közelébe sem mehetne.

Láthatatlannak kell lennie a család előtt.

Kattant a zár, nyílt az ajtó.

A késztetés, hogy kirohanjon a konyhából egyre erősebb lett.

S amikor felhangzott az izgatott üdvözlés,Ő a konyhapultra támaszkodva állt, miközben szíve majd meghasadt.