PHOENIX [BEFEJEZETT]

22 fejezet

A hatalmas, ötvenemeletes épület csupa üveg és acél. Az üvegajtót diszkrét, homokfújt Wang felirat díszíti. A zsúfolt előtérben elegáns fiatal nők és öltönyös férfiak várakoznak a liftek előtt.

Ahogy végignézett magán, alulöltözöttnek érezte magát a kék farmerben, fehér pólóban és koptatott farmerkabátjában.

Összehúzta maga előtt a kabátját, hogy elrejtse a hasát, majd a biztonsági szolgálat pultjához lépett, leadta az igazolványát és az igazolást, amit Mr. Wang állított ki a számára. A pult mögött álló jól ápolt, fiatal nő mosolygott rá. Sötét blézerén megcsillant egy Wang feliratos kitűző.

Zavartan álldogált, amíg a nő elkészítette a névre szóló belépőkártyáját.

- Itt írja alá. – egy papírt csúsztatott át a pulton, aláírta és megkapta a kártyáját. – A marketing osztály a huszadik emeleten található. A kártyájával csak addig az emeletig mehet. Üdvözöljük a Wang vállalatnál.

- Értem, és köszönöm.

Kezébe vette a kártyát, ellépett a két biztonsági őr mellett, akik tökéletesen szabott öltönyükben is sokkal jobban öltözöttnek tűntek.

Idegesen tördelte az ujjait, miközben a lift felrepítette a huszadik emeletig.

Csilingelve kinyílt a lift ajtaja. A hófehér előtérből egy üvegajtó nyílt, mögötte, a recepciós pultnál egy széles mosolyú, nagyjából vele egy idős fiatal nő álldogált. Megkönnyebbülten felsóhajtott, amikor meglátta lazább stílusú megjelenését.

- Üdvözöllek a tervező és marketing osztályon.

- Köszönöm.

Kezet fogtak.

A nő egy újabb adag papírt nyújtott át neki, amit ki kellett töltenie, mielőtt beléphetne az új munkahelyére.

- Jin Lan Fen hamarosan itt lesz. Ő fogja ismertetni a munkakörödet és hogy pontosan miket várnak majd tőled... - még be se fejezete a mondatot, már nyílt is az ajtó.

A nő, aki kilépett magas volt, a nyaka és karja karcsúan hosszú. Bőre egy árnyalattal sötétebb, fekete hajába néhány ezüst tincs vegyült.

- Ah, te biztos Xiao Zhan vagy.

- Igen. – kezet ráztak.

- Nincs sok időm körbe vezetni, mert hamarosan kezdődik a megbeszélés, az új projekt kapcsán. Gondolom megkaptad róla az információkat. – bólintott. – Helyes.

Az egész emelet egyetlen egy, egybenyíló tér volt. A részlegeket egy-egy derékig érő fal választotta el egymástól. A kis egységként is funkcionáló íróasztalok roskadásig voltak pakolva különböző tárgyakkal: valahol anyagminta gyűjtemények, színskálák, másoknál fényképek, skiccek és különböző figurák sorakoztak. A hófehér falakon a tervezők, grafikusok és művészek által készített rajzok és fotók sorakoztak. Az egyik sorban a Wang logó fejlődését állították ki, az alapítástól kezdve, egészen a jelenlegi változatig.

A hangulat igazán kellemes volt. Mindenki a saját dolgával foglalkozott, nem voltak megkötések, ami az ideális munkahely képével kecsegtetett.

Jin Lan Fen a tárgyalóterembe vezette, ahol már összegyűlt egy kis társaság. A gyors bemutatást követően mindenki elfoglalta a helyét.

- Az új projekt terveinek első bemutatóját előre hozták jövőhét hétfőre, fél egyre. – vágott azonnal a közepébe a nő, mire többen elégedetlenül felnyögtek. – Tudom, hogy szorít minket az idő, így most csak nagyvonalakban mondom el; részletesebb információkat a megbeszélést követően emailben fogtok kapni. A vezetőség elsődlegesen egy egyedi, látványos dizájnt szeretne, aminek hangsúlyoznia kell a fiatalosságot, a dinamizmust – ha már motorversenyzésről beszélünk -, mégis időtállónak, de legfőképpen messziről is felismerhetőnek kell lennie. Nem csak a brand megtervezése fontos, hanem magának a ruhának, a sisakoknak és a motornak is harmonizálnia kell egymással. – magyarázta, majd egy pillanatnyi szünetet tartott, miközben mindenki szorgalmasan jegyzetelt. – Két ruhára, és három sisak dizájnra lesz szükség, ez Wang Yibo kifejezett kérése; az egyiken a 85-ös, a másikon a 29-es, a harmadikon a 3-as számnak kell szerepelnie. A tervek elbírálása a szokásos módon fog történni. Köszönöm. Ah, Xiao Zhan, maradj még egy percet!