24.

240 22 4
                                    

-Nézzenek oda, csak bejött dolgozni! - vigyorodott el Donghyuck, meglátva a felettébb nem omega illatú kollégáját, aki csak szemforgatva lépett a pult mögé, és elmormogott egy jóreggelt-et. - Mi szél hozott errefele? Tudtommal te és Jeno az esküvőtöket szervezitek?

Renjun az említett esemény hallatára elfintorodott, majd egy mély levegőt véve nézett az alfára, aki csak elhúzta a száját.
-Csak nem akadt valami probléma? - kérdezte halkan Donghyuck, Renjun pedig megrázta a fejét.
-Nem csak... Már egy másfél hete ezen dolgozunk, és... Ha engem szétszedett idegileg, ne tudd meg Jeno mennyire ideges!- nyúzta meg az arcát az omega, Donghyuck pedig biccentett.
-Eltudom képzelni... De mire fel? Az apja ennyire megnehezíti a dolgot nektek? - kérdezte halkan, majd átadta az eddig álltalá készülő kávét a pult előtt ácsorgó lánynak, aki egy gyors fizetés és köszönés után már kint is volt a kávézóból.
-Nem csak az, hanem az is, hogy itt az újév két nap múlva, - mormogta Renjun- és az apja még így is azt akarja hogy erre fókuszáljunk. Oké, Karácsonykor három napig nem zargatott minket vele, és újévkor se fog. Viszont ránk helyezett minden súlyt, segíteni pedig nem hajlandó, de a száját tudja jártatni! - puffogta a kínai, amit Donghyuck kivételesen türelmesen végig hallgatott, ugyanis érezte az idősebbiken hogy mennyire ideges és fáradt miatta.
-Szóval visszajöttél dolgozni, hogy ne kelljen stresszelned annyit? - kérdezte a fiatalabb, amin Renjun ismét nemlegesen megrázta a fejét.
-Jeno parancsolt rám, mondva hogy megoldja egyedül is, mert nem akarja hogy rástresszeljek...
-Ez... Elég édes már nem azért- kuncogott az alfa, Renjun pedig egyet szomorúan elmosolyodott.
-Ha az is, de ezzel túlterheli magát- duzzogott tovább az idősebb- Csak azért mert egyszer annyira bepánikoltam a stressztől az nem jelenti azt, hogy többször meg is fog történni...
-Mennyire is..... pánikoltál be? - kérdezte halkan Donghyuck, hangjában erős aggódással, látva a kis omega kínos mosolyát
-Az még a heatem után volt.. Tudod mi történt Chenle-vel akkor, nem? - az alfa bólintott- Nah, tőlük jöttünk vissza, amikor az apja felhívta, és egy rendkívül feszült beszélgetésen mentek keresztül. Jeno kicsit túl nagy mennyiségben eresztette ki magából az idegességének szagát és bepánikoltam, mert nem kaptam tőle rendesen levegőt.- mondta az omega, lenézve maga elé, kicsit se pillantva az ajkát harapdosó alfára maga mellett. - És hogy őszinte legyek, nem egyszer voltam a kiakadás szélén, mikor megéreztem rajta a feszültségét, de igyekeztem elfolytani. Jobb ha azokról nem tud.
-És nem tudod elérni a te szüleidet, ha az övéi nem segítenek?
-De, de nem akarom őket se nagyon zaklatni. Már így is megkértem őket hogy segítsenek be pár dologgal, nem akarom többre megkérni őket.

Épp hogy befejezték ezt a beszélgetést, a kávézóba egy hasonlóan lelombozott béta lépett be.

Lazán odatotyogott a pulthoz, és halványan elmosolyodott. De a mosolya nem tartott sokáig, látva Renjun fáradt tekintetét, ahogy őt nézve főzi le neki a kávéját.
-Történt valami? Nagyon fáradtnak nézel ki! - motyogta Jaemin
-Esküvői káosz, csak a szokásos- forgatta meg a szemeit Renjun- viszont veled mi van? Egy hete nem láttalak, ha nem volt az több ideje, most pedig ugyan olyan depis vagy, mint mikor Jisung és Chenle még "együtt voltak"
-Ah ne is mond- nevetett fel halkan Jaemin, megkapva az americano-t amibe csak lassan kortyolt bele, mivel még forró volt.
-Nah, mizu veled és azzal a kölyökkel? - kérdezte Donghyuck is
-Jisung nagyon fura lett az utóbbi időben. De mikor megkérdeztem nem mondott semmit, csak azt hogy adjak neki teret és levegőt, mert valamit le kell magában rendeznie. A rut-ja is lassan be fog ütni, szóval valószínüleg még egy olyan két hétig nem látom... - mondta szomorúan mosolyogva- Pedig minden ami kicsúszott a számon csak egy "alfa" volt.
-Mm- hümmögött halkan Renjun- Hogy hangzott az az 'alfa' pontosan?
-Aláakartam vetni magam neki, és automatikusan átváltottam kurvássá. Lehet megijesztettem? - csücsörített duzzogva Jaemin, és ismét szlürpintett egyet a pohara tartalmából.
-Renjun ge- hallottak meg egy vékony hangot az ajtóból, és a kínai meg is láthatta a hang tulajdonosát azonnal.
-Nah itt van ez is- morgott Donghyuck, amin Chenle összeszükített szemekkel fintorgott egyet, de végülis leült Jaemin mellé.
-Mizu veletek? - kérdezte egy viszonylag jó kedvvel, ám Renjun sóhaja után rögtön megváltozott a hangulata- nem jó...?
-Esküvői zűrzavar- morogta az idősebb- Jaemin pedig nem tud Jisung-gal kapcsolatba lépni egy ideje, szóval itt depressziózik.
-Mmm! - mordult fel a béta- Ez nem igaz! Ha nagyon akarnék, találkozhatnék vele. Csak nem akarom zavarni, mert elhajtott- duzzogta a béta, amivel mindenkiből kiváltott egy szemforgatást.
-Jisung azért hajtott el valószínüleg, mert össze van zavarodva- mondta Chenle halkan- adj neki időt. De ha tényleg nem bírod, lepd meg a rut-ján.
-Nem lesz mérges? - horkantott fel az idősebb, ám Chenle csak megrázta a fejét.
-Ugyan nem mondja, de kimutatja a szeretetét. Nem a szavak embere, szóval tettekkel akarja majd elérni hogy megértsd mit is akar.
-Oh szóval itt tartunk, a kínai omega ad tanácsot a riválisának? - lépett melléjük Yukhei, ám mivel mindenkitől egy halálos pillantást kapott csak válaszul, inkább elmormogott egy bocsánatot, és miután rendelt egy kávét, ki is ment a kávézóból. (író: sZegénY csAk bAráTkoZnI aKar XD)

Nem ment el, de tisztes távolságban maradt, hogy Chenle levegőt is kaphasson.
-És veled és Xuxi-val mi a helyzet? - kérdezte Renjun látva az apró mosolyt a fiatalabb arcán, ami hamar eltűnt, ahogy felnézett rá, és válaszolt.
-Mindenhova követ, ami elég idegesítő.. De mint most is, tisztes távolságban marad, szóval megvagyok vele... - vonta meg a vállait, majd beharapta az alsóajkát. - Viszont még mindig nemtudom megérteni, hogy mért pont ő..
-Nem te választottad, hanem az omegád. - sóhajtott Renjun- Nem tehetsz ellene sokmindent.
-De már előre félek a heat-emtől. Nem akarok... Érte nyavajogni- motyogta halkan a fiatalabb omega, ezzel megnevettetve Jaemin-t
-Ha nem is akarsz, nem tehetsz mást. Vagy ő, és gyorsabban túl vagy rajta, vagy egyedül, de akkor szenvedhetsz egy hétig. - mondta a béta- Igaz nem tapasztaltam a saját bőrömön, de annyit tudok, hogy sokkal gyorsabban és könnyebben megvagy ha megengeded neki, hogy segítsen.
-Mmn tudom!- duzzogta Chenle halkan.
-Nah uh... Injun, Mark hyung hívott és.. - lépett melléjük ekkor Donghyuck egy kisebb ideges félmosollyal, majd halkabban folytatta- Rutja van...
-Rendben- biccentett az idősebb kínai- Menj csak, megoldom egyedül is.
-Tudod hogy nem akarom rádsózni a munkát, de tényleg kikéne segítenem mert argh- fordult el Hyuck, majd igyekezte rendezni a levegővételét.
-Beállt a rut-otok egy időpontra mi? Mondtam, menj csak, megoldom- mosolygott kedvesen Renjun, Donghyuck pedig ekkor már nem habozott, csak kisietett az ajtón, nehogy problémát okozzon, ugyanis a rut-ja idején erőszakosabb szokott lenni.
-Nah, őket se látjuk most egy hétig- kuncogott Jaemin- Ah bár nekem is lenne ilyen undi rut vagy heat periódusom...
-Ah ne akard! - fintorgott mindkét omega, mikor a bétára pillantottak
-Tudod milyen fájdalmas? - nyafogott Chenle, Jaemin pedig megforgatta a szemeit
-De valljátok be, ha van valaki aki a gondotokat viseli, akkor nem is olyan szörnyű, és plusszban oda is figyelnek rátok. Én meg a figyelem-akaró seggemmel megszophatom bétaként, mert senkinek se kellek, ezekszerint még Jisung-nak se! - nevetett fel idegesen Jaemin, amin a másik kettő felfújtatott.
-Mi az hogy nem kellesz senkinek! - sziszegte Renjun
-Úgy van! Mellesleg, Jisung csak nem akar bántani téged, és azért lök el magától! - mordult fel Chenle is.

A kettejük ereje pedig akkora volt, hogy egy ugyan halvány, de őszinte mosolyt csaltak a béta arcára.

.....................

Nem a legtartalmasabb rész, tudom :/

intoxicating ~ norenWhere stories live. Discover now