intoxicating ~ noren

43.

Chenle nem szólt egy szót sem a hazafele vezető útukon.

Na nem azért mert nem szeretett volna beszélgetni, hanem mert érezte az alfán hogy nincs jó hangulatában. Ennek valószínűleg nem ő volt az oka, ugyanis Lucas akarta eredetileg haza vinni a fiatalabbat, de Chenle mégis inkább meghúzta magát, és nem jártatta a száját. Ám a nagy csend hamar feltűnt az alfának, így kiengedve egy frusztrált szusszantást, megragadta Chenle közelebb levő kezét és miután összekulcsolta az ujjaikat, visszatette azt a sebességváltóra.
-M-Minden rendben? - az omega végül látva az idősebb mozdulatát, erőt vett magán és megszólalt.
-Igen, csak felhúzott valaki a munkahelyemen. Ne aggódj miatta!- Lucas felsóhajtott és egy kisebb mosolyt küldött a fiatalabbik felé, majd visszavezette a tekintetét az útra.
-Rendben...

Hamar odaértek Chenle lakásához, amin az idősebb elfintorodott ugyan csak egy pillanatra, de az előbbi még pont elkapta ezt a tekintetet a mielőtt az alfa visszavette volna a műmosolyát.
-Itt vagyunk baby, mért nem szállsz ki, hm? - kérdezte Lucas, Chenle pedig egy félmosolyra húzta az ajkait és kipattant a kocsiból. De még mielőtt a másik elhajtott volna, gyorsan átsietett az alfa oldalára, és bekopogott az ablakon.
-Búcsú ölelést sem kapok? - biggyesztette le az alsóajkát Chenle, Lucas pedig megforgatva a szemeit, vigyorogva kiszállt, miután leállította a kocsit. Az omega csak erre várt, és becsapta a kocsi ajtaját, kilopva a magasabb kezéből a kocsikulcsot és bezárta a járművet, mielőtt zsebretette volna a kulcsot.
-Mi van veled hm? - kuncogott halkan Lucas, a karjait a fiatalabb dereka köré csavarva észrevehetetlenül.
-Mmmm, nem lenne kedved nálam maradni mára? - pislogott nagy kerek szemekkel Chenle a másikra. Az alfa beharapta az alsóajkát és elgondolkodott egy pillanatra. Lehet nem lenne a legjobb pont most... A rutja vészesen közeleg, és már a mai nap rámordult mindenkire, akár jogosan, akár nem. A sok magába fojtott frusztrációt nem lenne jó kivetíteni Chenle-re..

A gondolatainak ellenére viszont egy apró bólintással válaszolt az omega kérdésére, amitől Chenle egy széles mosolyra húzta az ajkait. Minden a terve szerint halad.
-Szuper! Gyere alfa~ össze akarok bújni!! - damn. Ez tényleg nehéz lesz így. Elfojtva egy halk morgást, az omega után sietett, bezárva maguk mögött az ajtót.
-Lele- szólt az idősebb a másik után, kicsit sem sejtve min mesterkedik a fiatalabb kínai. - Hova lettél?
-A szobámban- meghallva a választ Lucas egyenest az említett irányba fordult, miután lerúgta a cipőit türelmetlenül.

Belépve a szobába az alfa szája tátva maradt, és érezte hogy az arca kezd felmelegedni. Chenle az ágyán térdelt, a sarkaira ülve, egy szál alsógatyában, és egy piszkos mosollyal az arcán.
-Folyik a nyálad, alfa~
-Chenle az istenit! - fordult el Lucas zavartan megtörölve a száját- Ne csinálj ilyesmit!
-Miért is ne? - kuncogott az omega, majd felkelt az ágyról és odalépkedett a másikhoz- Stresszes vagy, szeretnék segíteni... Talán probléma? - motyogta Chenle, visszafordítva az idősebb arcát felé, hogy Lucas szemeibe nézhessen- Hagyd, hogy segítsek, rendben?

Nyelve egyet az idősebb összedöntötte a homlokukat és egyenesen a kisebb szemeibe pillantott. Levegővétele kicsit sem volt már egyenletes, érezte hogy a gondolatai elködösülnek, és bármelyik pillantaban ráugorhat a fiatalabbra. Borzalmasan döntött, de már nem volt visszaút.. Bár Chenle nem úgy nézett ki mint aki fél tőle, vagy nem akarná az alfát, ítélve az omega előbbi szavaiból.
-Csak akkor hagyom, ha megígéred hogy szólsz ha valami baj van oké? Nem akarok olyat tenni ami nem tetszik neked. - préselte ki magából Lucas.
-Mhm. Ígérem- vigyorgott Chenle, és adott egy apró puszit az alfa szájára, mielőtt eltávolodott tőle, hogy az ágy fele húzhassa.

...

<Író>
<valahogy már most érzem hogy sírni fog a szátok amiért itt hagyom abba haha>
...

-Tudod, mikor azt mondtad "romantikus vacsora" kicsit sem gondoltam hogy elviszel egy tésztásházba- kuncogott fel Jaemin, meglátva az említett épületet, majd Jisung-ra pillantott aki csak megforgatta a szemeit.
-Az egyik kedvenc éttermem, jó a kiszolgálás és az ételek is finomak oké? Nem akartalak valahova olyan helyre vinni ami megfelel annak a kategóriának, de nem ismerek. - magyarázta meg az alfa, még mindig szorongatva a másik kezét. Ez megmosolyogtatta a bétát; Jisung azóta nem engedte el egy pillanatra sem az idősebb mancsát, mióta találkoztak, az pedig már volt egy ideje. - Plusz, olcsó a hely, és ha más nem, te tudod hogy nem vagyok valami gazdag...
-Jisungie, tökéletes lesz. Oké? Hagyd abba az ideges magyarázkodásodat!- mosolyogta a béta- Bemehetünk? Kezdek fázni idekint...
-Mért nem mondtad előbb hogy fázol..? - pislogott lepetten az alfa, és kissé duzzogva is, behúzta az étterem ajtaján a még mindig szélesen vigyorgó idősebbet.

Figyelve arra, hogy egy elzárt kis sarokba ülhessenek, Jisung keresett egy asztalt maguknak. Nagy szerencséjükre az étterem nem volt tele, így találtak egyet egész hamar, és az alfa leültette a másikat a radiátor mellé. Jaemin egyből a meleg fele húzódott, kellemesen felszusszantva, ami egy halvány mosolyt csalt a fiatalabb arcára.
-Most jobb? Nem fázol ugye? Ha még így is fázol, oda tudom adni a pulcsimat- mondta halkan Jisung, Jaemin viszont megrázta a fejét.
-Nem, így már jó lesz. Köszönöm Jisungie! - a béta mosolya az eredetileg halvány gördületből egy sokkal szélesebb vigyort idézett az alfa arcára, ám a kis csevejüket hamar megzavarta egy pincér.
-Jóestét, mit hozhat-- Oh? Jisung-shi! - mosolyodott el a pincér meglátva az egyik ismerős arcot- A szokásosat kéred?
-Természetesen hyung! - kacsintott egyet Jisung majd a menüt vizslató Jaemin fele pillantott- Ten hyung, ő itt uh.. A barátom? Jaemin járunk mi egyáltalán....? - vigyorodott el zavartan a fiatalabb, mire Jaemin felemelte a tekintetét a pincérre és a másikra.
-Hát remélem basszus!- nevetett fel idegesen a béta-Azok után amiken túl vagyunk megütnélek ha nem lennénk együtt! - sziszegte teljesen pirosan, amin Ten csak vigyorgott.
-Oké, oké, értem- nevetett fel a pincér- Szóval egy 16-os Jisung-nak, neked mit hozhatok Jaemin?
-U-uh, uhm khm igen, nekem is jó az ami Jisung-nak- köhécselt zavarában az idősebb, Ten pedig felírta a rendeléseiket.
-Italnak mit hozhatok?
-Hmmmm szerintem mindkettőnknek jó lesz a kóla. - mondta Jisung a még mindig idegesnek kinéző idősebb felé nézve, majd visszapillantott a mellettük álló pincérre.
-Okkkés, máris hozom! - vigyorgott Ten, és tovább sétált egy másik asztalhoz, hogy felvegye a rendeléseiket.

-....Szóval uhm... Ítélve abból hogy mindketten nem emlékszünk hivatalossá tenni, szeretnél járni velem, Jaeminie? - szólalt meg halkan az alfa felpillantva mosolyogva az idősebbre, aki elpirult meghallva a becenevet.
-Igen... Igen szeretnék! - kezdett el hevesen bólogatni a béta, Jisung pedig felkuncogott, és közelebb húzódott hozzá, átdobva az egyik karját az idősebb vállain. Küldve egy halálos pillantást a velük szemben levő asztal fele, közel hajolt Jaemin füléhez, és belesúgta;
-Akkor mostantól jogom van féltékenykedni, mikor a velünk szembe levő asztal lecsekkol téged, ugye? - morogta az alfa halkan, amin Jaemin szemei elkerekedtek.

Nem is vette észre a másik asztal alfáinak pillantásait magán.

Lepett tekintete viszont hamar átváltott egy zavartabbá, mikor rájött hogy Jisung konkrétan morog a másikakra.
-Jisungie hagyd őket, a tied vagyok, nem?
-Látom nem szúrja ki a szemüket a jelölésed!- sziszegett Jisung, majd megrázta a fejét hitetlenül. - Úgy látszik csinálnom kell egy mélyebbet...
-Jisungie!-mordult fel Jaemin, egyik kezével a fiatalabb lábára csapva gyengéden, nem annyira erősen, nehogy az fájjon az alfának. - Majd akkor vicsorogj rájuk, és védj meg, ha vannak olyan hülyék hogy utánunk jöjjenek, rendben? Addig csak figyelj rám, mert ők kicsit sem fontosak- mosolyodott el féloldalasan a béta, és nyomott egy apró puszit Jisung szája szélére, csak hogy kihozzon belőle egy nyüszítést.
-A számra is kérek! - duzzogta az alfa, Jaemin pedig halkan kuncogva teljesítette a kérését.

A rendelésük viszonylag hamar kijött, így elkezdhettek enni, ami végre ténylegesen elvonta Jisung figyelmét. Halkan elbeszélgettek miközben elfogyasztották az ételeiket, és elégedetten sétáltak haza miután fizettek. Otthon pedig összebújtak hogy nézzenek egy filmet, de sajnálatukra (vagy nem, kitudja?) a nagy filmnézős este hamar átváltott egy sokkal korhatárosabb dologra.

.....................................

:33 esküszöm nem fogom mindegyiküket lefektetni egy éjszaka XD vagy lehet? Kitudja~

Egyébként, az utolsó rész a következő~