intoxicating ~ noren

14.

-Lökjed, mert van egy kis dolgom errefelé- mondta Jaemin a falnak dőlve, mellkasa előtt keresztbefont karokkal, az alfának, aki ezen csak felsóhajtott.

A kettő egész eddig szótlanul sétált egymás mellett, mondhatni, kerestek egy csendesebb helyet hogy megbeszéljék a dolgokat.

Az idősebb, mielőtt belekezdett volna a beszélgetésbe, felmutatta az eddig egyik kezében lógó táskát.
-Jaehyun küldi neked- mondta, a béta pedig biccentve átvette a táskát.
-Kezdheted a magyarázkodást, csupa fül vagyok! - Taeyong biccentett egyet, és halkan megszólalt.
-Tudom, hogy amit tettem, megbocsáthatatlan, de nem fogom feladni a bocsánatkéréseimmel, mert igenis számítasz nekem.- nézett a fiatalabbra, ám annak tekintetén látszott hogy kicsit se hisz az idősebbnek.
-Ch. Ezt is csak azért mondod, mert Jaehyun nem akarja hogy rosszban legyünk! - forgatta meg a szemeit a béta- de azért folytasd. Kiváncsi vagyok milyen hülyeséget hordasz össze ezalkalommal!

Az idősebb ökölbeszorította a kezeit, de tudta hogy nem szabadna mérgesnek lennie. Türelem Taeyong, ő még mindig fiatalabb nálad...
-Jaemin.... Sajnálom amit tettem. Nagyon...nagyon sajnálom- az alfa hangján hallatszott hogy igazat mond, de Jaemin nem tudott megelégedni ennyivel. A béta mérgesen felmordult.
-Csak ennyi telik?! Miután megerőszakoltál, és otthagytál abban a sikátorban?! - emelte fel a hangját Jaemin mérgében, de hamar elhalkult, mert nem akarta magára vonni a köröttük ruhanó világ figyelmét.

Taeyong nyelt egyet.
-Nem voltam magamnál... Nem ismertelek fel- sziszegte az alfa, lehajtva a fejét.
-Ez nem magyarázat!- lökte meg a béta az idősebbet- Rád voltam bízva! Lerészegedhetsz, hisz mindig azt teszed, de mért én?! Annyi embert megbaszhattál volna helyettem abban a buliban! Még olyanok is voltak akik szívesen lefeküdtek volna veled! De nem, neked én kellettem, mert bár csak egy nagyon aprót, de emlékeztetlek a párodra, akivel aznap összevesztél! - Jaemin kezei az alfa pólójába markoltak, és szorították az anyagot, miközben a lehető leghalkabban akadt ki, felhozva a fájó emléket a múltjukból. - Hogy bocsáthatnám meg ezt neked? - sziszegte halkan, elengedve  az idősebb ruháját, és ismét nekidőlt a falnak.
-Kérlek bocsáss meg...

Régen volt még ez, de egész eddig nem esett szó róla. Mindketten titokba tartották Jaehyun elől egy darabig, de egy évvel ezelőtt kiderült, és akkor a két alfa nagyon összeveszett. Azóta Taeyong igyekszik kiengesztelni Jaemin-t, és megbeszélni vele a dolgot, de a béta olyan haragtartó és makacs volt hogy sose engedte neki.

Nem tudott volna a szemeibe nézni sírás nélkül. Meg kellett erősödnie.

Ugyanis visszaemlékezve nem az alfa mozdulatai voltka fájdalmasak a kis béta számára. Hanem a tény hogy ezt vele teszik meg. Hogy bemocskolják. És épp ez hagyott rajta hatalmas sebet.

Jaemin tekintete, miután kiadta magából ezt a mérget, átváltott szomorúvá, dühös helyett, és nem mert az idősebbre nézni.

Mindenkinek mindig olyan könnyen megbocsátott... De ez... Ez megbocsáthatatlan volt Jaemin szemében. Pedig igaza volt az alfának. Nem volt magánál, és ha ez még nem is elég magyarázat, tényleg rengetegszer bocsánatot kért már.

Legbelül pedig meg is akart bocsátani az idősebbnek, még ha csak az unokatesója kedvéért is. De nem tudta kiejteni azt a három szót... "rendben, megbocsátok neked"
-Jaemin... Tudod hogy én se így akartam ezt... Hisz ismersz! A megcsalástól és az erőszakolás gondolatától is a hányinger kerülget.... Nem gondolkodtam tisztán, és bár nemtudom visszaadni a szüzessége--
-FOGD BE!

Jaemin remegett, lehajtott fejjel. Remegett a dühtől, és a fájdalomtól, amit a felidézett emlék okozott neki. Nem akart róla beszélni. Haza akart menni.
-Én csak egy második esélyt szeretnék kérni... - mondta Taeyong halkan, és ahogy Jaemin, könnyekkel a szemeiben felnézett rá, meglátta a szomorú mosolyát. - Szeretnék jobb lenni mint voltam...
-Mit számít igazából? - horkantott fel hitetlenül a fiatalabb- Mire jó ez neked? Ha én nem is bocsátok meg, Jaehyun még akkoris melletted marad.
-Nem- rázta meg a fejét Taeyong, amire Jaemin lepetten kapta fel a tekintetét. Ez az idősebbet akartalanul is mosolygásra késztette.
-Micsoda? -suttogta Jaemin. El se merte hinni hogy Jaehyun kivételesen nem engedte vissza magához a párját. Hisz Jaehyun mindig csendben szenvedett, és figyelt arra, hogy másoknak legyen jó, helyette. Sose viselkedett önzőn.
-Jaehyun azt mondta hogy szüneteljünk- vont vállat Taeyong egy nagy, reszketeg sóhajt elengedve, majd a kezeit kezdte tördelni- Addig míg ő le nem nyugszik, és míg én ki nem békülök veled... Szóval nem csak veled csesztem el a dolgot- nevetett fel halkabban az alfa
-Hálistennek megjött az esze- morogta Jaemin- Igazán megérdemled ugye tudod? Jaehyun így is mindenét feláldozta érted- forgatta meg a szemeit, Taeyong pedig biccentett.

Az alfa úgy nézett ki, és viselkedett, mint egy elveszett kiskutya. Szomorú szemeit a földre szegezte, a fejét lehajtotta, és a kezeit tördelte közben. Ez volt Taeyong. Aki ha bármi rosszat tett, de még ha nem is tett rosszat, csak zavarbajött, lehajtott fejjel keért bocsánatot mindenkitől.

Jaemin elengedett egy sóhajt.
-Rég volt már, ez egy tény- motyogta a béta halkan, amire a másik óvatosan felemelte a tekintetét. Szemei már ettől a mondattól hálásan csillogtak, hisz tudta.

Tudta hogy Jaemin végre hajlandó megbocsátani neki.
-Rendben.... megbocsátok. De időt kérek- mondta a béta, amin Taeyong annyira megörült, hogy majdnem ráugrott a kisebbre, de az még pont időben hozzátette- és magánszférát.

Így az alfa inkább megállt egy helyben és mosolyogva bólogatott. Erre már Jaemin is megejtett egy apró mosolyt.
-Nah, most hogy ezen átestünk, had avassalak bele pár dologba amit nem tudsz Jaehyun hyungról! - vigyorodott el Jaemin, az alfa szemei pedig elkereledtek.
-Miért?
-Hogy kiengeszteld, Duh! - fintorgott a fiatalabb, és az idősebb vállára tette az egyik kezét- Lehet hogy egy nagy hibát követtél el és mérges vagyok rád, de nem akarom elcseszni a kapcsolatotokat! - mosolyodott el halványan- Emellett Jaehyun is boldognak tűnik melletted, szóval.... ÚRISTEN NE SÍRJ!!!

Hát igen, Jaemin sem gondolta volna, hogy valaha látni fog az életében egy síró alfát, de néha a leglehetetlenebb dolgok is megtörténhetnek veled.

.............

Újabb hétfő, újabb rész <3 bár sajnos ez röivdebb lett szóval

Mehh filler rész :/
Jelentése: mivel nem a két főszereplő, így valamicskével rövidebb lett