intoxicating ~ noren

29.

Baszdki megint megcsúsztam :c

Tényleg erre vártam a héten, erre elfelejtettem

De még nincs holnap szóval <3

...

Az omega egyedül kelt fel Yukhei ágyában. Álmosan körbepillantott, majd nyammogott párat, ahogy kómásan nézett a felé közeledő alfára.

Chenle 30.-a óta nála maradt, hogy ne töltse egyedül az újévet, valamelyik partin, ahova a szülei mentek. A fiatalabb inkább töltötte az idejét az alfájával, mint hogy unatkozzon, de persze nem ez volt az egyedüli oka rá. Bár nem akarta bevallani, de Yukhei viszonylag jó beszélgető partner volt. Nem mellesleg Jisung a rut-ján van, valószínüleg Jaemin segít neki. Renjun-t pedig nem akarja zavarni, hisz ez az egész esküvősdi, valami rettentően lefárasztja még az idősebb kínait is, nemhogy a párját, Jeno-t.
-Jó reggelt- mormogta Chenle megnyúzva az arcát.
-Reggelt! Hogy érzed magad? Tegnap nagyon sokat ittál.... - kérdezte egy kicsi aggódással a hangjában Yukhei. Chenle válaszul csak elmosolyodva bólintott egyet, és álmosan visszadőlt a paplanba- Oh micsoda? Ezt nevezed te válasznak?? - kuncogta el magát az idősebb, majd leült a kisebb mellé.

Nagyon beleakart túrni Chenle hajába, de hezitálni kezdett, hisz nem tudta hogyan fog rá reagálni az omega. Általában nem szereti Yukhei közelségét, de az alfa még így is megakarta próbálni a dolgot. Épp ezért lassan, de megsimogatta a fiatalabb kínai fejét.

Chenle arcát sötétvörös pír terítette be az alfa érintésére, és tudata alatt is kiadott egy jóleső szusszantást, mikor az idősebb fele fordult.
-Mit csinálsz? - kérdezte nyugodtan az omega, kissé meglepve Yukhei-t azzal, hogy kivételesen nem haragudott meg rá.
-Mhm? Semmit. - vigyorodott el az alfa szélesebben
-Gege, ne viselkedj így, mert a végén még megszeretlek! - duzzogta Chenle, megfogva az idősebb kezét, és magához ölelte. Ám azzal nem számolt, hogy nagy volt a lendülete, és nem csak Yukhei kezét, de az egész lényét húzta magára.

Mondanom se kell vörös fejjel szemeztek egymással, heves szívverésüket próbálva rendezni, többnyire sikertelenül.
-Ge.. uhm.. - motyogta Chenle- Közel... T-túl közel vagy gege...
-Sa-sajnálom- mozdult meg az alfa, hogy felüljön, és eltávolodjon a másiktól, ám a karjai feladták a szolgálatot, és félúton megállt, majd visszazuhant az alattalevőre. - jaj...

Meg sem mertek mozdulni ezután. Mindketten zavarban voltak a másik közelségétől, és féltek attól ha valamelyikük megmoccan, még közelebb kerülnek egymáshoz. Ez eltartott pár percig, mikor Yukhei megunta a dolgot, és kényelmesebbé tette magának azzal, hogy az omega nyakhajlatába fúrta a fejét.
-Ge!
-Mmmm nem csinálok semmit nyugodj meg- dörmögte az alfa, egyik kezét visszavezetve Chenle hajába- Fáradt vagy még, nem? Aludj vissza...
-De.. Lucas nehéz vagy!- nyafogta halkan az omega, majd erőt véve magán, a másik oldalára döntötte az idősebbet.

Yukhei mosolygott rá, mikor ismét egymásra pillantottak, amiatt Chenle idegesen elkapta a tekintetét, és a lehető legvörösebb arccal bújt az óriáshoz. Ugyanis bármennyire is jött zavarba, tetszett neki az alfa közelsége.

Egyfajta szeretetet érzett, amit még a szülei se adtak meg neki. Még akkoris, ha ő és az alfa közt elvileg nincs semmi romantikus kapcsolat.

...

-Injun- lépett Jaemin az öltözőfülke mellé- Készen vagy?
-Öhm.. Majdnem... Csak nem merek kimenni
-Miért? Csak én, Jisung, anyukád és Chenle van itt. A többiek az esküvő többi dolgával vannak elfoglalva.- kuncogott fel a béta
-Lehet, de nem vagyok biztos abban hogy ez jól néz-e ki rajtam... Kicsit nagynak tűnik...
-Injun, gyere ki, és mi is megnézzük. Több szem többet lát. Nem? Mellesleg az csak egy fehér szmoking, ha nem jó méretben, akkor kérünk egy kisebbet vagy valami!

Míg Jaemin papolt, az omega összeszedte magát, és megigazította a ruháját, majd kilépett a fülkéből.

Látva az anyja reakcióját, zavartan eltakarta az arcát, elvinnyogva valamit, amit senki se értett.
-Ejnye de jól nézel ki! Hát ha nem lenne urad, akkor... - vigyorgott Jaemin, megveregetve az idősebb vállát, és a többi ottlevőkre nézett.
-Jaemin!!
-Egyébként egy kicsit tényleg nagy. De szerintem ha csak egy mérettel kisebb felsőt veszel, tökéletes lesz!- mosolygott Chenle.
-Látod? Mindenki csak tátja a száját, olyan jól nézel ki! - nevetgélte Jaemin, ahogy körbepillantott, mivel még Jisung is lepettnek nézett ki, pedig az biztos hogy az említett fiatalabb alfának nem Renjun tetszett, hanem a bétája.

Renjun végre elvette a kezeit a szemei elől, hogy megnézhesse Jaemin nem hazudik-e, de teljesen igaza volt. Mind a négyen csodálattal a tekintetükben nézték őt.
-Akkor... Uhh akkor Jae-Jaemin, lennél szives szólni valakinek hogy hozzanak egy mérettel kisebbet? Én addig leveszem ezt- motyogta az omega zavartan, majd visszafutott a fülkébe.

...

-Jen...-sóhajtott fel az idősebb hitetlenül- Tudom hogy hiányzik Renjun, de figyelj egy kicsit jobban ide, rendben? Még van egy-két megbeszélni valónk, míg meg nem jönnek, aztán esküszöm mikorra ideérnek, békén hagylak vele.

Mark ránézve a nála fiatalabb alfára, tisztán látta hogy az már rég nem fókuszál annyira a beszélgetésük témájára, mint azt eddig tette, de valahol megértette Jeno-t. Már reggel óta nem látta a párját, és az a kettő tényleg nagyon össze van nőve. Vagy legalábbis Jeno tapadós az omegájához.

A lényeg a lényeg, hiányzik neki Injun, és nem tud figyelni már.
-Úgy viselkedsz mint egy kisfiú- rázta meg a fejét mosolyogva Mark, majd megveregette a fiatalabb alfa vállát, amivel sikeresen felvonta magára annak figyelmét.
-Bocsi- húzta el a száját Jeno
-Mit is mondott Renjun mikorra jönnek vissza? - kérdezte Mark

-Azt mondta ebédre jönnek. De dél már elmúlt. - duzzogta az alfa.
-Azt mondta ebédre, nem azt hogy délre, te okostojás! - forgatta meg a szemeit Mark
-mORK!

A hang felé fordítva a fejeiket, az alfák észrevették egy harmadik alfa érkezését, aminek az idősebb jobban örült mint Jeno.
-Ch- tette keresztbe a karjait a mellkasa előtt a fiatalabbik, nézve ahogy Donghyuck hozzájuk ugrándozik, és nyom egy hosszú csókot a párja szájára.
-Ennek meg mi baja? Úgy néz rám mintha púp lennék a hátán!- kuncogott Hyuck, miközben megérezte Mark karjait a derekára fonódni.
-Hisztis, mert Renjun még nincs itt, ne törődj vele! - vigyorgott az idősebb.
-Nah most meg gyertyatartó lettem, szuper!- sziszegte Jeno, de a másik kettő inkább azzal voltak elfoglalva, hogy ledugják egymás torkán a nyelveiket.

Az alfa látva hogy nem foglalkoznak vele, inkább fintorogva elfordult tőlük, és elővéve a telefonját már éppen akart írni Renjun-nak, mikor az omega hirtelen letámadta hátulról.
-Boo! Megijesztettelek? - meghallva Renjun édes nevetését, Jeno egyből jókedvvel megfordult, és vigyorogva megrázta a fejét.- Aw nemár! Pedig megakartalak ijeszteni- biggyesztette le az alsóajkát Renjun, majd végül vállat vont.

Jeno csak ekkor vette észre hogy az omegája szemei milyen fáradtak voltak, így kissé komolyabb arckifejezést felvéve, vonta közelebb magához a kínait, aki érezve a közelségét, belebújt az érintésébe.
-Fáradt vagy? - kérdezte a fiatalabb
-Egy kicsit- sóhajtotta Renjun- De még nem szabad leülnöm pihenni. Sok dolgunk van! - húzta el a száját az omega.
-Nem igazán, ugyanis míg te elvoltál ruhapróbán, én és Mark hyung elrendeztünk jópár dolgot. Most már az is megvan, hol lesz az esküvőnk. A dekorációt az anyukáinkra bíztam ha nem baj, mert ők jobban értenek ahhoz. Amit még nem rendeztünk el, az az, hogy kiket fogunk meghívni. A nagyjából mennyiség megvan, hogy hány ember, de hogy kiket pontosan... Listát kell írnunk még. - mondta Jeno, majd elmosolyodott, meglátva hogy Renjun kissé nyugodtabban felszusszant- Nem mellesleg, igazán megérdemlünk egy ebédszünetet, nem?
-Igazad van. Ebédszünet. Elhívhatom Chenle-t, Jaemin-t és Mark-ékat? Együnk csapatostul, úgy jobb a hangulat!- az alfa szusszantott egyet idegesen, de mindenesetre rábólintott a dologra, csak hogy láthassa Renjun hatalmas vigyorát. - Oh ne légy durci, ha tényleg úgy van ahogy mondod, akkor egész délután a tied vagyok! Egy ebéd erejéig a többiekkel csak kibírod! - nevetgélte az omega
-Ohó, egy egész délutánra megkaplak hm? - vigyorgott Jeno perverzen, amin a kínai megforgatta a szemeit
-Nyughass- vigyorodott el Renjun, és elengedve az alfát elment összehívni a többieket az ebédre.