intoxicating ~ noren

33.

Az omega másnap későn kelt fel, arra hogy nem érzi maga mellett a másikat. Kiváncsi volt hova is tűnt az alfa mellőle, de inkább az ágyban maradt, és csak hosszas forgolódás után vette rá magát hogy kiszálljon onnan, majd magára kapva valamit megkeresse Jeno-t.

Nem kellett messzire mennie, a fiatalabb a nappaliban volt; egy bétával beszélgetett, akit először nem ismert fel a kínai, ám mikor közelebb lépkedett a kettőhöz, rájött ki is az.
-Jaemin? - pislogott döbbenten, hogy a legjobb barátja meglátogatta őket, de valahol örült a másik társaságának.
-Hey!- ugrott fel a béta a kanapéról, ahonnan egész eddig szúrós tekintettel nézte Jeno-t. Végtére is, ő csak annyit tudott, amennyit akkor látott, mikor előzőnap hazament, és ezért még mindig mérges volt az alfára. Ám meglátva Renjun-t sokkal jobb kedvre derült, hisz az omega nem nézett ki szomorúnak kicsit sem.- Jobban vagy? Tegnap valami borzalmas állapotban voltál.... Elmondanád mi történt? - bombázta a kérdéseivel az idősebbet az aggódó béta, amin a kínai csak szélesen elmosolyodott, és Jaemin vállaira fogott a két kezével.
-Először nyugodj meg. Rendben? - kuncogta el magát a kínai, majd mikor Jaemin sóhajtott egy nagyot, folytatta a mondandóját. - Ami történt tegnap, az jelenleg lényegtelen, mivel megbeszéltük a dolgot Jeno-val.
-De-- agh, hallani akarom mi történt! Mármint sejtem hogy mi lehetett a baj, mert Jisung megmutatta azt a videót, de nem értem mért nem mondtad el! Megvertük volna azt a gecit- morogta mély hangon Jaemin, Renjun pedig megrázta a fejét.
-Nem mentünk volna azzal semmire
-Doyoung talán még örült volna is neki- szólalt meg Jeno, mire a másik kettő kérdően nézett rá- A béta, aki a videón van. Nemtudom miért csinálta a dolgot, de lehet hogy örült volna annak, ha ebből nagyobb ramazurit csinálunk...

Renjun elhúzta a száját a jegyesére nézve. Az alfa szagán érződött, hogy nem tetszik neki a téma, és rosszul érzi magát, így az omega nem gondolva arra, hogy nem feltétlenül vannak kettesben, az ölébekucorodott, és átölelte a fiatalabb nyakát.
-Wow, ha Jisung egyszer elfogadná hogy bújós vagyok! Talán engedne nekem is ilyesmit..- mormogta Jaemin kissé irigyelve a legjobb barátja kapcsolatát. - De akkor minden rendben van már, nem? - sóhajtott fel a béta, amire válaszul egy bólintást kapott az alfától
-Remélhetőleg nem látjuk többet...
-Szart nem, szerinted csak ezt az egy dolgot akarta? - sziszegte Renjun, Jaemin pedig egyetértően biccentett egyet
-Én csak megpróbáltam pozitív lenni... Nem akarok találkozni vele józanul- suttogta Jeno ökölbeszorítva az egyik kezét.

A beszélgetésük itt abbamaradt. Renjun és Jaemin se akarta felzaklatni az alfát a témával, az utóbbinak pedig amúgy is mennie kellett. Jeno aznapra nem ment be dolgozni, Renjun pedig eleve nem dolgozott, így miután kikísérték a bétát, eltervezték, hogy lustulni fognak.

...

"Nem hiszem el"

Renjun kerek szemekkel állt az ajtóban, az előtte állóval szemezve. Mi a szart keres itt?

Nem beszélve arról, hogy míg a kínai pizsomában volt, a másik egy elég csinos ingben, kék zakóval, és nadrággal, meg a tökéletesre bezselézett hajával nézett vele farkas szemet.

Jobb nem is lehetne.

-Eh, elnézést, Lee Jeno-t keresem, itthon van ma? - mosolyodott el a béta, mintha nem tudná kivel is áll szemben.
-Számodra? Nincs- mordult fel az omega, és már épp rácsapta volna az ajtót Doyoung-ra, mikor az egyszerűen félretolta, vagyis inkább lökte, és belépett a házba. - Mi a szar?! - pattant fel a földről Renjun, kezeit ökölbe szorítva, de láthatólag az idősebbet nem érdekelte a dühe.
-Azt kérdeztem itthon van-e Jeno. Nyílván itthon van, már ha jól vontam le a válaszodból- forgatta meg a szemeit Doyoung, majd sóhajtott egyet- Nem is értem mit esz benned...
-Ahj baszdki, író, csak nem a borzalmasan klisés kurva-ex szerepét adtad Doyoung-nak?! - nyafogta magában Renjun, a plafonra nézve, mintha valami istennek nyavajogna, de senki se válaszolt a kérdésére. - Hánynom kell...
-Nekem is- fintorgott Doyoung, végigmérve az omega alakját- Szóval, lennél hasznos legalább, és idehívnád nekem Jeno-t?

Renjun-nak meg se kellett mozdulnia, ugyanis ebben a pillanatban jelent meg egy álmos Jeno, szintén valami lenge otthoni öltözetben, egy fáradt mosollyal az arcán.. Ami sajnos hamar lefagyott, mikor meglátta az exét rávigyorogni, és Renjun ideges tekintetét, ahogy a bétát méregette.
-Mi a szar???
-Pontosan ezt kérdeztem én is- duzzogta Renjun, Doyoung pedig mint akit kicseréltek, felvett egy mosolygós arcot, és Jeno fele fordult.
-Áh, nem akarok sokáig zavarni, tudom hogy nem vagyok valami... Jó társaság.

Jeno Renjun-hoz sietett, és maga mögé nyomta ösztönből, valahol érezve, hogy a béta vele máshogy bánna.
-Mit akarsz itt? - morogta az alfa, megkeményült hanggal, és tekintettel. Doyoung nagyot szusszantott, és szomorú arckifejezést vett fel, ahogy elmotyogott valamit, majd hangosabban is megismételte, mikor Jeno nem válaszolt neki.
-Bocsánatot akartam kérni, rendben?? Nem gondolkodtam, és kicsit sem tudtam, hogy van már párod... Nem akartalak megcsókolni akkor este.. - motyogta a béta, Renjun ledig felhorkantott, amit sajnos meghallott Doyoung is, és felkapta a fejét- Tényleg!
-Ühüm. Amit most csinálsz, az már nem ér semmit. Én és Renjun megbeszéltük hogy mekkora egy faszfej vagy, szóval igazán örülnék, ha fognád magad, és kimennél azon az ajtón- biccentett Jeno a kijárat felé. Doyoung egyértelműen nem ezt a választ várva kissé megszeppent, de nem hagyta annyiban a dolgot.
-Gondoltam hogy haragszol rám, de hogy ennyire! Igazán megbántam amit tettem veled... veletek! - mondta a béta, a lehető legbűnbánóbb tekintetét varázsolva az arcára.
-Szerintem világos voltam. Húzz. Innen. Most. - hörögte az alfa, kissé felidegelve magát, ezzel pedig egy elég megfélemlítő szagot is elkezdett kiárasztni magából, amivel sikeresen rávette Doyoung-ot, hogy hátráljon.
- Kérlek Jeno! Sokat változtam azóta, akkor én is részeg voltam, mint ahogy mindenki - csak mondta, és mondta, le nem állva a magyarázkodással a béta, míg ki nem lett zárva a házból.

Akkor aztán nagy csend lett, és Renjun már csak arra észlelt fel, hogy Jeno a földre rogyva térdelt, az emlékeit magában pörgetve, és halkan szipogva.
-Nono! Ahj szivem... - telepedett le az alfa mellé Renjun, a karjaiba vonva a fiatalabbat, aki bújt hozzá. A kínai nem értette mi történhetett a kettő között, hogy Jeno ennyire durván reagál a dolgokra, de abban biztos volt, hogy emlékek ide, vagy oda, Jeno nem hazudik, és tényleg őt szereti.

Teljes szívéből.

Így hát hagyta elsiklani a sértő megjegyzéseket, amiket a béta tett az előbb, és inkább először Jeno-t kezdte el babusgatni, hogy az jobban legyen.

...........................

Nem a legkedvencebb részem, de azért nem lett olyan rossz, ugye? :'D