Takeaway

3💛

Napokig beszélgettem Attilával. Észre vettem azt amit nem akartam, hogy be következzen. Amikor megláttam, hogy ő írt elmosolyodtam. NEM! Ez csak barátság Janka ne légy hülye. A szívem egyik része azt mondta:Nem lesz gond Janka, nyugodtan beszélgess vele.
Viszont a másik azt mondta: Hagyd abba MOST, köszönj el tőle végleg. Nem csinálhatod ezt Bencével.
Nem tudtam melyikre hallgassak... Ha végleg elköszönnék tőle hiányt éreznék. 1 héten keresztül szinte el sem köszöntünk egymástól. Folyamatos volt a téma, egy hullám hosszon voltunk. De a másik részemnek is igaza van... Nem tehetem ezt Bencével. Megannyi lánnyal meg csalhatott volna már, de nem tette most én miért tenném?

 
Jó eldöntöttem. Bízok magamban. Meg tudom tartani a barátságot kettőnk közt, uralom a helyzetet. Elégedetten zártam le magamban a gondolat menetet.Egyre gyakrabban beszélgettünk. Volt, hogy egy nap 4 szer is rám írt a "képzeld " Címszóval. Mikor kávéztunk mesélt a háttér történetéről. Minden elmondott... Meglepően gyorsan megbízott bennem, de ami még meglepőbb volt, hogy én is benne pedig nem szokásom. Akkor elmondta, hogy zenével is foglalkozik. Én pedig rá kerestem és meglepően tapasztaltam, hogy egyezik még a zenei ízlésünk is. Mintha ezer éve ismerném pedig még 2 hete sincs, hogy először láttam.

 
A címszó alatt amivel rám írt az esetek 90%- ban zenével vagy videóval kapcsolatos ötletekről kérte ki a véleményem. Minden a Takeaway című kis jam féleségével kezdődött. Nem mondom, hogy zavart a nagy bizalom amit felém mutatott, sőt egyáltalán nem, mi több örültem neki. Viszont furcsálltam. Először hetekig a találkozásunkkal álmodok amit 4 × próbáltam meg valósítani aztán meg mintha megtaláltam volna a másik felem. Ha valami furcsa akkor ez az. Emlékszem volt az a  gondolatom, hogy ezt tényleg oda fent tervezték meg. Vagy ha úgy jobban tetszik így hozta a sors. Napok teltek el és mi tartottuk a kapcsolatot. Egyik nap mikor iskolából jöttem hazafelé megcsörrent a telefonom. Attila neve és Facebook profilképe rajzolódott ki a telefonom kijelzőjén. Hát jó. Mondtam magamban majd felvettem.
-Szia Mizujs? Kérdezte teljesen hétköznapi módon a fiú.
-Hali nem sok igazából megyek hazafelé suliból. Miért hívtál?
-Ja csak igazából nem volt kedvem írni viszont beszélgetni akartam valakivel és rád esett a választásom.
-Örülök neki. És mit csinálsz?
-Éppen fel énekelek egy zenét szeretnéd hallani?
-Persze miért is ne addig le némítom magam nem szeretnélek zavarni.
-Jolvan
Elkezdte énekelni. Én csak ültem és mintha csak a lejátszási listámról egy zene szólt volna. Ültem a buszon hazafelé tartva és az ablakon kifelé bámulva merültem bele a szövegbe és a már-már tökéletes hangjába.
A végén eszméltem egyrészt arra, hogy le kéne szállnom másrészt arra, hogy mit is csinálok jelenleg. Lehet, hogy tévedtem volna? Mégsem tudom megkülönböztetni a szerelmet a barátságtól? NEM! Janka ebbe bele sem gondolhatsz!
Vége lett a zenének majd vissza kapcsoltam a mikrofonom.
-Na mit gondolsz?
-Oh hát nem találok szavakat ez egyszerűen... Lélegzetelállító volt.
-Azta azért ennyire nem volt jó. Nevetett fel.
-De nagyon is. Feleltem rá.
-Tényleg ennyire tetszett?
-Igen nagyon.
Ezek után valamilyen oknál fogva be kapcsolta a kameráját. Egy fehér garbós hosszú ujjú volt rajta egy fekete mackónadrág és egy fehér sapka melyből kilógott a göndör barna haja. Elkezdett ugrálni és hülyéskedni hogy kapcsoljam be én is. Nem akartam ugyanis elég meggyötört fejem volt 8 tanítási óra után de ő nem engedett belőle. Addig győzködött, hogy végül én is bekapcsoltam a kamerát és úgy beszélgettünk. Szórakoztunk a filterekkel és minden felé gyerekes dologgal. Segített a házimban és még azt is végig nézte, ahogy össze pakoltam a szobámban. Nem akarta letenni a telefont. Az egész addig "fajult" Hogy hajnali 3 kor monda azt ki, hogy leteszi és idézem:
-Örülök, hogy aznap a sarkon beléd botlottam. Jó volt beszélgetni viszont így hajnali 3 tájékán lehetséges, hogy le kéne tenni szóval aludj nagyon jól. Szép álmokat.Szia
Természetesen én azt válaszoltam az egészre, hogy én is örülök, hogy aznap találkoztunk. Ezek után persze én is joéjt kívántam neki és le tettem a telefont.
-JÉZUSOM!!!!! Eszméltem fel.
-Nem hívtam fel Bencét. Most biztos azt hiszi, hogy megcsalom.
Miután ezek a dolgok át futottak a fejemen gyorsan írtam neki egy üzenetet.
-Ne haragudj rengeteg dolgom volt nagyon sajnálom. Holnap elmegyünk valahova ha neked is jó. Szeretlek
Sosem csináltam még ilyet. Most már biztos,meg kell szakítanom Attilával a kapcsolatot ez így nem mehet tovább!