Takeaway

10💛

Ment minden flottul, semmi kifogásolható nem történt hetekig.Egyik reggel Attila telefonált amit habozás nélkül fel is vettem. Imádtam hallani reggelente a hangját annyira aranyosan fáradt és rekedt olyankor.

-Jó reggelt! szóltam bele a telefonba.

-Jó reggelt kincsem! hogy aludtál?

-Én teljesen jól végre nem gyötör semmi féle rossz álom vagy látomás. Mondtam megkönnyebbülve.

-Kopogd le gyorsan!!! Szólt nevetve mire én az éjjeli szekrényem alján lekopogtam.

-Na de egyébként.. Nem megyünk el a délután folyamán sétálni a Margitszigetre?

-Nincs egy kicsit hideg ahhoz?

-Szerintem nincs. A hónapban ez lesz a legmelegebb nap. Győzködött

-Jó menjünk.

Ezek után megbeszéltük az időpontot majd elköszöntünk.Délelőtt elintéztem a sulis dolgaimat. Prezentációt csináltam,esszét írtam és hasonlok.Anyával gyakran beszélgetünk a dolgainkról és ez most sem volt másképp. Elmondtam neki mindent,az elejétől a végéig.Mondanom sem kell hogy meglepődött Bence cselekedetén,de szerintem elfogadta, hogy tovább léptem mással.Ezek után a szobába ülve zenét hallgattam és vártam az időt, hogy elindulhassak.A kedvenceimet hallgattam mint például Yungblud. Imádom őt!Rengeteget segített nehéz időkben és nem mellesleg nagyon aranyos. Mikor elérkezett az a zene ami arra az estére emlékeztetett lefeküdtem az ágyra és lejátszódott a fejemben minden. Amikor vége lett pont indulnom kellet ,így a szokásosnál is szélesebb mosollyal indultam neki a találkának. Egy mustár sárga,kötött, rövid derekú pulcsi volt rajtam egy fekete cipőben és egy farmernadrágban indultam el.Mikor az ajtón kiléptem Ati már a kapuban várt.

-Szia! Köszöntem.

-Azta ku.... szia ! Nagyon jól nézel ki ! Ölelt meg amit a "mehetünk" kérdés követett. Én helyeselve bólogattam majd megfogta a kezem és elindultunk. Lassacskán oda is értünk és leültünk egy padra ahol rádőltem a vállára és így beszélgettünk miközben a naplementét néztük.Az egész annyira idillien és mesébe illően hatott, hogy lehetetlenség volt, hogy ne történjen rossz is. Mielőtt elindultunk Atit megkértem, hogy hozza el a gitárt és játsszon valamit.Ennek a kérésnek eleget is tett,így amikor meguntuk az egy helyben ücsörgést elővette és pengetni kezdte a húrokat miközben megcsillogtatta gyönyörű énekhangját is. Természetesen, ahogy már említettem nem lehet olyan, hogy pont velem Fehér Jankával egy, már tökéletesnek hitt napon ne történjen valami eget rengetően borzalmas dolog, és ez ma sem történt másképp. Mi teljesen elvoltunk egymással senkire sem figyelve csak élveztük az együtt töltött időt.Jobban fogalmazva élveztük volna ha az én drága jo exem nem kavar be. Éppen teljesen nyugodtan ülünk egymással szemben miközben ő gitározik, én a szemeiben elveszve keresem a hibát a létében de nem találtam, mikoris egy ismerős de, cseppet sem jo emlékeket előidéző hang csapta meg hallójáratomat.

-Szóval rá cseréltél le. Szép! ez a tapló kellet neked.Jött oda cseppet sem barátságosan Bence

-Én legalább nem csalom meg mint te. Barom

-Jó figyeljetek...

-Sosem fogsz annyira jo lenni mint amilyen én vagyok.

-Csak jobb tudok nálad lenni már ne is haragudj.

-Hagyjátok abba!

-Ugyan cicám még csak most kezdtük.Jelentette ki gúnyosan Bence

-Ati kérlek legalább te ne állj bele. Kértem,szinte már könyörögtem neki.

-Igazad van! gyere menjünk

-Nem,Nem ennyire könnyen nem úszod meg ! Mikor Bence ezt kimondta Attila vállát fogva visszafordította és behúzott neki egyet amitől Ati egy kissé megszédült de nagyon szépen állta és viselte az ütést. Vissza ütött és így ment ez oda vissza amitől pánikba estem. A rémálmom megvalósulni látszott. A fiú már a földön feküdt mikor Bence ráült és ütni kezdte. Minden ütésbe az én szívem tört meg de tudtam nem nézhetem tétlenül amint a "jóslat" beteljesedik. Gondolkoztam mit is tehetnék de semmire sem jutottam. Nem voltam elég erős ahhoz, hogy Bencével elbírjak annak ellenére, hogy én is sokat verekedtem gyerekkoromban. Csak sírni és kiabálni tudtam. Nem tudom mi történhetett de Attila erőt vett magán és az eddigieknél is erősebbet ütött amitől Bence megtántorodott, így feltudott állni és odavánszorgott hozzám.Arca szörnyen festett. Szája és szemöldöke is felszakadt és vérzett. Amikor Bence ráeszmélt, hogy majdnem elmenekültünk utánunk jött. Amikor utol ért újra ütni akart viszont én a keze és Attila közé ugrottam így a meglehetősen erőteljes bal egyenes engem talált el. Mikor megkaptam elkezdtem szédülni és homályosan láttam. A következő kép már az, hogy Ati még mindig véres arccal a kezemet fogva ül az ágya mellet ahova engem tett. Abban már biztos voltam, hogy ez nem az utolsó volt viszont ezek után Bence a szememben nem halott, hanem ellenség.