Különös Szerelem /𝑵.𝑯/

🥀26.🥀

–Nem tudom–válaszolt lassan–Szétrobban a fejem–nyavajgott
–Szuper akkor te sem emlékszel–mérgelődtem

–Hát nem–csukta vissza felé a szemét
–Meg ne próbáld Styles!–vágtam homlokon mire feljajdult
–Hagyjál már aludni–fordult el
–Nem hagylak. Gyere le–rángattam ki az ágyból–Rá kell jönnünk mi folyik itt. Ez téged tényleg ennyire hidegen hagy?–kérdeztem idegesen
–Eléggé–válaszolt őszintén vállat rántva–Bár most hogy így bele gondolok ez kurva szar–töprengett
–Na végre köszönöm...
–Ha le feküdtünk nem emlékszem rá. Egy ilyenre. Te jó isten ez borzalmas–és én még komolyan azt hittem, hogy attól tart, lefeküdtünk
–Ember te reménytelen vagy–magamra kaptam egy nadrágot, ő pedig magára egy pólót és kiléptünk az ajtón. A velük szemben lévő szobából pedig Fizzy jött ki.
–Te emlékszel valamire? Nekem full homály minden. Azt se tudom, hogy kerültem vele egy szobába bár meglehetősen tetszett a látvány–kuncogott fekete hajú barátnőm én pedig nem értettem kiről beszél. De aztán a háta mögött felbukkant Connor félpucéron. Minden világos.
–Con mondd hogy legalább neked rémlik valami–néztem rá könyörgőn
–Hát nem. Semmi. Még az sem, hogy egyáltalán miért maradtam itt főleg ha nem húztam őt meg–harapott a szájába végig mérve Fizzyt
–Áhh tesó ne is mondd. Gondolj bele. Ha le is feküdtem Miával nem emlékszem rá. Ez rosszabb mint a pokol.–magyarázott
–Fiúk-vágtuk rá Fizzyvel egyszerre szemforgatva majd leindultunk a konyhába.
–Jó reggelt–köszöntek az asztal körül ülő emberek. Furcsa ez a nagy rend.
–Anya, apa mondjàtok hogy ti tudjátok mi történt–ültem le mellé és kezdtem el enni a többiek pedig követték cselekedetem
–Mikor hazajöttünk tombolt a zene na meg az emberek bele értve titeket is. A ház pedig el sem tudott volna szaladni akkora volt a rumli. Így hát elküldtünk mindenkit, kivéve azt a fekete hajú srácot mivel ő túlságosan kiütötte magát. Mint ti. Szépen bevittünk titeket a szobába már akit fel tudtunk vinni az emeletre. A többiek a nappaliban vagy a kanapén vagy a földön aludtak el.–mesélte anyu
–WoW. Na de miért pont így lett az alvásrendünk?–értetlenkedtem
–Hogy véletlenül se legyen gyerek
–Ezért részegen összezártok egy fuckboyal–fogtam a fejem. Simán lehetett volna az, hogy én és Fizzy, a két fiú pedig szintén külön.
–Engem pedig egy félistennel–szólalt meg Fizzy is
–Nos lehet, hogy nem fontoltuk meg eléggé–látta be apu
–Ohh egyébként Mia tetszik, hogy azon gondolkodsz vajon lefeküdtünk e–jegyezte meg Hazza
–Igen, ennek köszönhetően mindjárt kijön a reggelim–vágtam egy grimaszt
–Áhh téma váltás. Mikor indulunk haza?–kérdezte Carol
–Passz. Liam? Zayn?–fordultam a két sofőr felé
–Majd 1 óra körül. Addig pihi van. Valaki belülről püföli a fejem–válaszolt Liam
–Kézzel? Csak mert nekem baltával–vágtam rá gondolkodás nélkül
–Nekem meg egy kocsival–csatlakozott Niall is
–Neked még egy kis agy sem fér el a fejedben nem hogy egy komplett kocsi–kötekedtem
–Hihetetlen, hogy te még másnaposan is képes vagy a beszólogatásra–rázta a fejét Fizzy
–Ez van ezt kell szeretni–rántottam vállat nem törődöm stílusban.

Miután megreggeliztünk beültünk a nappaliba és beszélgettünk. Jobban megismertük Connort és kiderült, hogy édesanyjuk egyedül neveli őket. Ez igazán becsültre méltó...pont, mint Rick anyukája. Na és arra és fény derült, hogy az öccsét Derek-nek hívják akiért tűzbe tenné a kezét.
Azt hiszem ez alap dolog egy testvéri kapcsolatban. Bár nem biztos, hogy minden tesvtérpárnál. De én, személy szerint Carolért ölni is képes lennék...és igazából Lucasért is. Na bravo. Erről eszembe jutott, hogy holnap megyek. Igazából egy kicsit várom ezt a dolgot.

–Én lelépek oké?–állt fel Connor
–Látunk még?–kérdeztem
–Remélem–mosolygott
–Én is remélem–ölelte meg Fizzy
–Dúl a love–kiabáltam nevetve. Még jól is mutatnának együtt.
–A seggedbe fog dúlni mindjárt az öklöm–nézett rám szúrós szemekkel
–Adok én neked szörnyella–nevettem még jobban. Alapjában véve Fizzy természete sokszor rémísztő lehet egy random ember számára de én valahogy nem tudom őt komolyan venni ahogyan ő sem engem.
–Na jól van tényleg megyek. Örülök, hogy megismertelek titeket, vigyázzatok magatokra és klassz emberek vagytok de tényleg. Niall vigyázz erre a göndör szépségre mert még valaki lecsapja a kezeidről–kacsintott a szőkeségre de neki szinte a szeme se rebbent. Connor mellém lépett és a fülembe kezdett suttogni–Te pedig erre a fekete gyönyorűségre vigyázz nekem amíg meg nem hódítom.
–Sima liba–bólintottam a szemébe nézve miután elhajolt a fülemtől. Az ajtóhoz sétált és felhúzta a cipőjét majd a kabátját levéve a fogasról, hóna alá csapata. Végülis már nincs olyan hideg, mint tegnap este. Sőt.
–Sziasztok–intett egy utolsót és kilépett az ajtón. Ritkán mondok ilyet, főleg ennyi idő után de megkedveltem őt. Valahogy bírom a stílusát és a természetét. Az a tipikus egoista öntelt majom de belül mégis csupaszív. Wow. Magamra ismertem. Igen, határozottan egoista vagyok.
–Dél van. Szerintem kezdjünk neki pakolni–csapta össze a tenyerét Liam
–Igenis–tisztelegtem poénkodva
–Vicces vagy–válaszolt fapofával
–Ne már, több életkedvet ember–rángattam a vállát
–Emi ha ezt tovább csinálod hányni fogok–figyelmeztett
–Ohh–engedtem el–Anyu kell egy zacskó–kiabáltam be a konyhába
–Tessék–jött ki és a kezembe nyomott egyet én pedig tovább adtam Liamnek
–Ebbe hányhatsz–kezdtem el ismét rázni a vállánál fogva
–Mia hagyd–húzott el tőle Harry–Menj pakolni–mutatott a lépcső felé
–Jól van na apuci–forgattam a szemem
–Mondjuk az ágyban is hívhatnál így–váltott hirtelen perverzre
–Még egy ilyen és letekerem–mosolyogtam angyalian majd direkt lassan, komótosan sétáltam felfelé
–Szia Emi–köszönt Carol, mint akit ma még nem látott
–Gratula, bebizonyítottad hogy egy marék hangyának több esze van mint neked–mértem végig
–Mi bajod van neked?–furcsállta viselkedésem amit nagyon nem tudok hová tenni hiszen az eddigi életem többségében ilyen vagyok
–Carol hagyd abba, ezzel nem segítesz a helyzeteden–tettem kezem a vállára
–Undokabb vagy mint alapból. Ki vele, mi bajod?–faggatott tovább és azt hiszem egészen eddig fel sem tűnt ez az egész
–Semmi bajom sincsen–hazudtam szemrebbenés nélkül–Pakolj mert a fiúk kiállnak a vallásukból–vettem elő a bőröndjét amit neki basztam. Látszólag annyiban hagyta a dolgot, egy ideig biztosan nem fog faggatni...mondom, egy IdEiG. Addig meg rá kellene jönnöm, hogy mi bajom van. Áhh nincs kedvem ezen filózni, inkább pakolok.

–Császtok parasztok kész vagyok–mentem le a nappaliba amint összepakoltam
–Már mentek?–lépett be rögtön utánam anyu is szomorúan
–Sajnos eddig maradhadtunk de még jövünk és reméljük minél hamarabb–ölelte meg Carol majd szépen sorban mindnyájan

–Vigyázzatok magatokra–intettek még egy utolsót majd beszálltunk a kocsiba és már el is indultunk.
–Jó volt ez a hétvége–szólalt meg Liam
–Adom–helyeseltem
–Van valami baj?–kérdezte Niall a combomra téve kezét
–Nincs–még én sem tudom mi bajom van hogy mondhatnám él. Nem akarok több ilyen kérdés ezért inkább bealszom. Jó kis terv, igazán példa értékű.

–Emi ébredj–kocogtatta a vállam azt hiszem Carol
–Fent vagyok–nyöszögtem
–Akkor szállj ki–sóhajtott
–WoW micsoda elme, komolyan ki kellene? Francba pedig én itt akartam leélni a hátralévő életem–löktem arréb, a szememet forgatva majd kiszálltam és a ház felé indultam
–Ilyen leszel minden alkalommal amikor valaki kilép az életedből?–kiabált utánam

...

__🎶__🎶__

Sziasztok babykék 🥰
Tudom, sok késés után de itt van a következő rész ❤️ Sajnálom, hogy ismét ennyit kellett várnotok rá🥺❤️
De remélem azért tetszett és nem okoztam csalódást🥺❤️

Mit szóltok a hosszabításhoz és szigorításokhoz?🤔❤️ Szerintetek jó döntés volt vagy felesleges/hülyeség az egész?🤔❤️

Hamarosan jelentkezem addig is jók legyetek és vigyázzatok magatokra 💗