Különös Szerelem /𝑵.𝑯/

🥀29.🥀

–Rendben, köszönöm.
–Figyelj. Beszélhetünk?–kérdezte félénken
–Miért is ne.–mentünk be az ideiglenes szobámba

–Szóval?–kérdeztem talán egy kissé türelmetlenül
–Én tudom, hogy rosszul tettem azt, hogy elhagytalak titeket. Sajnálom, tényleg nagyon megbántam. Miattam lettél ilyen, mármint rideg az emberekkel, nem engedsz közel magadhoz senkit, csak mert félsz, hogy ők is elhagynak épp úgy ahogyan annak idején én tettem. Tudod, ha adnál egy esélyt arra, hogy bebizonyítsam mennyire megbántam és azt, hogy többé nem fordul elő...megtenném.–nézett végig a szemembe
–Csakhogy ez már nem arról szól, hogy elhagytál minket Lucas. Te a szó legszorosabb értelmében letagadtad a saját családod és ez sajnos nem megbocsátható. Most pedig kérlek hagyj magamra, még ki szeretnék pakolni.–mutattam az ajtóra amin ő lehajtott fejjel engedelmesen kisétált. Kemény vagyok? Igen. Megérdemli? Igen. De azért megsajnáltam és meginogtam? Ez is igen. A szavai annyira őszintének tűntek de mégsem vagyok képes bízni benne. Mégis hogyan tudna bizonyítani? Könyörgöm hát nevet változtatott. Ha ezt a lépést nem teszi meg, akkor valószínűleg sírva omoltam volna a karjaiba pont úgy amikor kis koromban az iskolában bántottak (szavakkal) én pedig sírva meséltem el neki...egyedül csak neki.
Fontos szerepet játszott az életemben, túl fontosat éppen ezért tudta egyetlen mozdulattal kítépni a fél szívemet. Hál istennek a másik felét Carol még őrzi...na de vajon meddig? Vele kapcsolatban is ahogyan most áll a talaj a lábunk alatt hát, rá férne egy javítás ugyanis félő, beszakad az egész. Na akkor válnék én egy szívtelen döggé. S akkor már jogos lenne random emberek feltételezése.

Na de gyorsan vissza a jelenbe, mert így aztán nem végzek.
Elkezdtem kipakolni a ruháimat a szekrénybe.
Amikor végeztem, álltam az említett tárgy előtt és csak néztem. Szinte kizárólag fekete ruhákat hoztam. De nem is meglepő igazából.
Melegem van. Ezzel a gondolattal kiszedtem egy fekete rövidnadrágot és egy sima szintén fekete spagetti pántos atlétát és így kullogtam ki a szobából egyenesen le a nappaliba ahol ezek a faszok csöveltek.
–Hilihalihalihó.–köszönt Ash
–Hosszabb köszöntést nem tudtál kitalálni?–húztam fel a szemöldököm
–Igazából nem. Eddig azt mondtam halinyalóka de aztán rájöttem hogy az buzis és nem elég hosszú.–beszélt teljesen komolyan
–Miért volt baj, hogy buzis? Buzi vagy nem?–tettem fel a költőinek szánt kérdést
–Kikérem magamnak. Határozottan a lányokat szeretem. Annyira, hogy ma randim lesz.–vigyorgott büszkén
–Valaki komolyan van olyan hülye, hogy elmenjen veled randizni?
–Jó bige?–kérdezte tőle Michael
–Modellnek készül szóval jah, eléggé döfi.–esett gondolkodóba
–Szerintem csak megálmodta.–reagáltam le
–Te mindenhez hozzá tudsz fűzni valamit?–forgatta a szemét
–Határozottan.–bólintottam
–Éhes vagyok.–szólalt meg Calum amin akaratlanul is elmosolyodtam
–Mi a fasz te tudsz mosolyogni?–tetetett csodálkozást Michael
–Képzeld tudok.
–Na és minek köszönhető, hogy megajándékozott minket eme bájos hölgy egy édes mosollyal?–gúnyolódott tovább
–Mindjárt megeszlek. Amúgy Calum emlékeztetett Niallra. Ő vágja be folyton a semmiből hogy éhes.–mosolyogtam ismét
–Ténlyeg akkor ti most együtt vagytok?–kérdezte Lucas
–Igen.–kapott tömör de egyértelmű választ
–Na és rendesen megkért, hogy legyél a barátnője?–kérdezősködött tovább
–Elmondtuk egymásnak az érzéseinket és kész. Nem vagyok az a nyálas romantikus alkat, szóval ez nekem többet jelent egy kérdésnél.
–Akkor én inkább el sem mondom, hogyan kértem meg Jessicát hogy legyen a barátnőm.–vakarta a tarkóját kínosan nevetve
–Neked van csajod?–húztam fel a szemöldököm
–Igen.
–Mióta?–ezúttal rajtam volt a sor, hogy kérdezősdit játsszak
–Uhhh...öhm...asszem fél éve lesz most hamarosan. Jah.–esett mély gondolkodásba
–Nem tudod mióta vagytok együtt? Szereted te egyáltalán?
–Nem.–rántott vállat egyszerűen
–Akkor minek vagy vele?–csattantam fel
–Sehogy se tudom levakarni magamról.
–Segítsek?–kérdeztem egy ördögi mosollyal az arcomon
–Ne túl durván.–nyújtotta a kezét az alku megerősítése képp
–Nem ígérek semmit.–fogtam meg a kezét amit ő lazán megrázott
–Még mindig éhes vagyok.–lökte be Calum ismét
–Általában ezt Niallal csinálom, de. Gyere főzzünk valamit.–mosolyogtam rá
–Mi nem szoktunk olyat.–szólal meg Ash
–Akkor mit szoktatok enni?
–Rendelünk kínait, gyrost, pizzát vagy hamburgert mikor mit.–adott választ Calum
–Jó életem lesz a héten.–dőltem el a kanapén
–Egyébként sem lenne hol főznöd a héten.–nyomkodja a telefonját Michael
–Mert?–értetlenkedtem
–Ti még nem mondtátok neki?–nézett a többiekre
–Hát te beszéltél vele, gyökér. –Mindjárt az orrod alá fingok.–szállt vele "vitába" Calum
–A nénikéd orra alá.
–Hahó elérünk a tárgytól.–csaptam össze a kezemeimet
–Jah igen. Szóval.–kezdett bele Michael–Minden nyáron 1 hétre le szoktunk menni a tóhoz. Sátrazni. Na és hát ez ezelőtti héten lett volna, de úgy gondoltunk így jobban össze tudunk szokni egymással, összebarátkozni ezért átszerveztük az egészet erre a hétre. Holnap megyünk, Szombat reggel jövünk.–vázolta a tervet
–Oké, tetszik az ötlet.–bólintottam és igazából tényleg így is volt. Szeretek a szabadban lenni és erre mi jobb alkalom egy hét sátrazásnál a tóparton?–Kik jönnek még?
–Jessica, Michela, Rosmary, Thomas, Aron, Zack.–sorolta a neveket Ash
–4 lány és 7 fiú? Ez most valami vicc?
–Igazából 9 fiú lenne, de Carlos és Samuel valószínűleg nem tudnak jönni. Bár Sam lehet jön.–folytatja Michael a telefonja bámulását
–Klasz. Na és az a két lány? Legalább jó fejek vagy azok a tipikus tépni való kurvák?
–Rosmary Jessica legjobb barátnője szóval ugyanolyan kétszínű nyávogós ribanc mint Jessica.–nézett rám Lucas
–Michela?–reménykedtem, hogy legalább ő normális
–Ő klassz csaj. Tipikus ellentéted, de kurva jó fej.–emelte fel a fejét Michael
–Michael és Michela. Ugye eperfa nem haragszol meg, ha néha majd "véletlenül" rád fogom azt mondani, hogy Michela?–nevettem
–Eridj te a bús faszomba.–röhögte el magát
–Bús?–tettem én is ezt
–Jah, nagyon bús. Valakit meg kéne látogatnia.
–Calum told le a gatyádat oszt dőlj be neki.–folytattam tovább a nevetést
–Dőljön be neki a halál.–szállt be ő is
–Hiii jut eszembe. Én vagyok az alvilág istene.
–Lucifer leszármazottja?–jött lázba Ash
–Simán. Ez egy kurva jó sorozat. Jobb mint a Walking Dead eskü.–elmélkedtem
–Mi az a Walking Dead?–kérdezte Michael
–Horror-thriller sorozat. Igazából zombik eszik az embereket. De a 6. évadtól el van baszva az egész.–adtam választ, saját véleményemet kifejtve
–Akkor mindegy, ha téged nézlek. Csak te már az első évben el lettél baszva.–nevetett
–Pusztulj éhen.–reagáltam le nevetve

Jól érzem velük magam. Nem hittem volna, hogy ezt fogom mondani, főleg egy fél nap után, de így van. Jó fejek és ez a sátrazós dolog is feldobta a kedvem.

__🎶__🎶__

Sziasztok babykék 🥰
Meghoztam nektek a következő részt, remélem tetszett és nem okoztam csalódást.✨❤️

--------------------------------------------------
Jah igen, a másik storyval kapcsolatban amit ígértem csak annyit, hogy eddig nagyon bizonytalan voltam abban, hogy fent tudom-e tartani mind a kettőt, elhanyagolás nélkül DE aztán belegondoltam, hogy ezt a könyvet is úgy kezdtem, hogy a My Life még íródott közben mégis itt vagyok. Szóval holnap vagy holnap után kikerül az *damdamdamdam* Orphan Girl  legelső része.🥰❤️ nagyon kíváncsi vagyok, hogy tetszeni fog e nektek.✨❤️
--------------------------------------------------

Hamarosan jelentkezem, addig is jók legyetek és vigyázzatok magatokra ✨❤️