Különös Szerelem /𝑵.𝑯/

🥀5.🥀

-Mi a fasz-ráncoltam össze a szemöldökömet mikor leértem

-Sziasztok-köszönt mosolyogva az ajtóban álló banda
-Úr isten mindjárt sokkot kapok gyertek be-invitálta be őket Carol
-Mi? Nem! Eszednél vagy?-kérdezgettem de mindegy volt mivel drága testvérem már be is vezette őket egyenesen a nappaliba-Mit kerestek itt?-kérdeztem a nappaliba érve
-Nos először is utólagos boldog születésnapot kívánni-mondta asszem Liam
-Kössz. Lapozzunk-sürgettem
-Szóval öhmm nagyon megkedveltünk titeket-kezdte-És mivel 18 évesek lettetek tehát nagykorúak úgy döntöttünk hogy mondjuk eljöhetnétek velünk Los Angelesbe-mondta mire felnevettem
-Aha kössz hogy itt voltatok mostmár mehettek pá pá-integettem nekik
-Miért? Nem tetszik az ötlet?-kérdezte Niall
-Hogy tetszene mikor veled kellene egy fedél alatt élnem?-forgattam meg a szemem
-Hát pedig bárki örülne egy ilyen lehetőségnek és mégcsak nem is kell a szüleitek engedélye-szólalt meg Harry is
-Te ne szólj bele göndör bárány-csitítottam el
-Emília!-szólt rám Carol
-Mi van? Ne mondd már hogy te el akarsz menni velük-csattantam fel
-Miért is ne? Igazuk van! Nem vagyunk a szüleinkhez kötve és ez egy elképesztő ajánlat. Én igenis el akarok menni-jelentette ki
-NEM!-kiabáltam
-Nem te fogod eldönteni. Veled, vagy nélküled de én elmegyek-szaladt fel az emeletre
-Carol-mentem utánna kiabálva-Még sosem szakadtunk el egymástól-mondtam mikor beértem a szobájába
-Akkor talán épp itt az ideje-kezdett el pakolni
-Mégcsak nem is ismered őket! Mi van ha csinálnak veled valamit?-kérdeztem
-Ugyan már Emília több mindent tudok róluk mint te azt hiszed!-közölte
-Na és mi lesz anyáékkal? Nem is akarod elmodnani nekik?-kérdezgettem tovább mire elővette a telefonját
-Szia anyu-köszönt
-Szia kincsem mi újság?-kérdezte
-Nos tudod van a kedvenc bandám. Találkoztál is velük. Beszélgettél velük. Te is mondtad hogy normálisak. Még segítettek is Emílián-mondta
-Igen és mi van velük? Vagy mire akarsz kilyukadni ?-kérdezte
-Eljöttek ide és felajánlották hogy éljünk velük-közölte
-Hmm-hümmögött-Hát figyelj ha menni akartok menjetek csak. Felnőttek vagytok nem szólunk bele az életetekbe. De gyakran látogassatok minket-mondta anya Carol arcán pedig egy győztes vigyor terült el.
-Imádlak-mondta Carol
-Emília is menni akar?-kérdezte anya
-Már hogy akarnék?-kérdeztem vissza
-Akkor ne menj-mondta egyszerűen
-Elmegyek erre az egy hétre míg nem vagytok itthol de utánna ott sem vagyok-mondtam
-Jól van ahogy akarod. Viszont nekem mennem kell. Jók legyetek és vigyázzatok magatokra.-tette le a telefont
-Ez letudva-tette el a telefonját Carol
-Megyek bepakolok 1 hétre!-hangsúlyoztam ki
-Jó jó-tudta le ennyivel.
Miután mind a ketten bepakoltunk bőrönddel a kezünkben mentünk le a lépcsőn
-Várj elveszem-sietett hozzám Niall
-Nem kell-mondtam flegmán
-Add csak-vette el Zayn a tesóm bőröndjét
-Én egy hét után haza jövök-jelentettem ki
-Na és te Carol?-néztek rá
-Én maradok ott-vágta rá egyből
-Klassz-mondták a fiúk
-Nagyon-fogattam meg a szemem.
Ezután bepakoltunk a fiúk kocsijaiba és indultunk. Autóval 4 óra hossza az út.
Az út alatt többször megálltunk enni/inni és persze mosdózni.
Végre ideértünk. Zsibbad mindenem. Kiszálltunk. Hát az én állam a földet koppintotta az ámulattól.

Így nézett ki👇