1. Fejezet

1K 79 47
                                    

Yeona POV

Reggel hatalmasra nyílt szájjal ásítva ébredtem fel. Lassan kinyitottam a szemeimet, hogy hozzá szokjanak a fényviszonyhoz, mire észre vettem hogy a laptopom még mindig az ölemben van, amin a kedvenc sorozatomat néztem. Félre raktam, majd szemdörzsölés közben megfogtam a telómat, hogy megnézzem hány óra is van. Mikor tudatosult bennem, hogy rohadtul elfelejtettem ébresztőt beállítani tegnap, és emiatt sikeresen bealudtam, rögtön kikeltem az ágyból majd a fürdőszoba felé vettem az irányt. Miután elvégeztem ott a dolgomat, a suli egyenruhát magamra rángattam és copfba kötöttem a hajam. Megfogtam az isi tatyómat és már siettem is a pokolba, aminek az álneve "iskola".

- Basszus! Már csak tíz percem van! Én idióta!- csaptam arcon magam mérgelődve majd futni kezdtem úgy, mint torna órán soha. Végül öt percet késve, izzadtan a futástól megérkeztem. Lihegve benyitottam az osztályba, ahol már nagyban folyt a tanítás.

- E-Elnézést a-a k-késésért, cs-csa-- dadogva, illetve lihegve próbáltam bocsánatot kérni a töristől, de közbe vágott.

- Park Yeona! Ez nem az első alkalom, hogy elkésel. Nem érdekelnek a kifogásaid, most azonnal állj a tábla elé és felelj!- cseszett le, majd kényszerített a diákok elé állítani. Nagyot nyelve tettem a parancsának. Körbe nézve csak a susmorgások, a gúnyos mosolyok, és a lenéző pillantások folytak.- Kezdj bele!

- E-Elnézést, de nem készültem.- suttogtam lehajtott fejjel szégyenlősen.

- Nem készültél? Igazán? Akkor mégis mi a francot csináltál tegnap?- mutogatott felém a hosszú pálcájával. Hogy mit csináltam tegnap? Lássuk csak. Hazaérve rögtön a szobámba futottam rengeteg chipssel a kezemben, majd korhatáros anime maratont tartottam, jó kis hentai.- Nem mondasz semmit? Most azonnal ülj a helyedre, egyes!

- Bocsánat!- hajoltam meg illedelmesen szüpögve, majd gyorsan hátra szerettem volna sietni, hogy leülhessek és ne kelljen mások tekintete előtt lennem, erre az egyik fiú kitette a lábát, így sikeresen sikítva megbotlottam.- Kim Taehyung! Te köcsög!- kiáltottam a nevét idegesen, mire a többiek hangos nevetésben törtek ki. Nem, nem azon kacagtak, ahogy szólítottam a fiút, hanem rajtam.

- Yeona! Nem megmondtam, hogy foglalj már helyet?- ismételte el magát dühösen a tanár.

- De Kim Tae-

- Már megint a kifogások! Fejezd már be! Csak ülj le végre hogy folytathassam az órát!

- Igen Yeona! Miattad nem tudjuk átvenni azt a rendkívülien érdekes tudást, amit nyújtani próbál nekünk a tanár úr!- szólalt meg gúnyosan Lisa.

- Köszönöm Lisa, hogy így gondolod!- érzékenyült el a férfi.- Te meg már ülj le!- emelte fel ismét a hangját felém mutatva. Morogva felálltam, majd grimaszt küldve Taehyungnak leültem.

Éljük túl ezt a napot is!

...


-Ennyi volna erre az órára, további szép napot!- hajolt meg a tanár, majd sietett ki. Az órarendre tekintve jöttem rá, hogy a kövi óra angol, így készültem kivenni a táskámból a munkafüzetemet, viszont hirtelen egy vékony hang szólalt meg előttem.

- Hé! Yeona!- szólított, mire fintorral az arcomon néztem a lányra, majd végül a háta mögött lévő osztagra.

- Mit akartok tőlem?- kérdeztem felsóhajtva.

- Menj a büfébe és vegyél nekünk ezt azt.- nyomott a kezembe egy papírt, amin a kívánt termékek voltak.

- D-De én-

- Ne merj ellenkezni, vagy nagyon megbánod csajszi!- simított végig a hajamon Rosé, majd enyhén beletúrt.

- D-De n-nincs sok pénzem.- suttogtam magam elé könnyes tekintettel.

- Az már a te bajod! Miért vagy csóró? Miért nem dolgoznak rendesen a szüleid?- nevetett fel Lisa.

- Kérj hitelben vagy valami ilyesmi, használd az eszed!- csapott homlokon Jimin.

- Hahó! Mire vársz? Tapsra? Gyerünk! Menj már!- rángatott fel a székről Lisa, mire lehajtott fejjel elindultam.

- Aztán ám forró legyen az a forró csoki!- csapott fenéken Taehyung kaján vigyorral, mire zokogva elfutottam. Miért? Miért pont velem kell ezt csinálni? Nem csináltam nekik semmi rosszat! Mégis úgy kezelnek, mint egy csicskát. Rendbe téve magam vártam meg, míg sorra kerülök, majd az adott üdítőket és kalácsokat kértem.

- Tessék, 18703 von lesz.- tette le elém, majd kérte az adott összeget. A pénztárcámba nézve rájöttem, egy fitying sincs nálam.

- M-Megengedi, hogy ezt holnap kifizethessem?- kérdeztem reménnyel teli mosollyal.

- Kislány, ez itt nem így megy! Vagy most adod oda, vagy nem kapsz semmit!- emelte fel a hangját a hölgy, amitől a folyosón lévő személyek rám kapták a tekintetüket.

- D-De nekem nincs pénzem!- suttogtam dadogva.

- Akkor ez a te hibád! Miért nem kértél a szüleidtől? Most már menj! Mindjárt becsengetnek!

- De nem me-

- Hadd!- szólalt meg mögöttem egy ismerős hang, hátra pillantva felismertem a személyt. Félre álltam, mire elő vette a pénztárcáját és kifizette az összeget.- Köszönöm Hoseok!- hajoltam meg, mire a kezembe nyomta a zacskót.

- Menj! Add nekik oda és ne mond el, hogy én fizettem!- biccentett előre, hogy induljak.

- D-De én-

- Hé Hobi! Megyünk edzésre?- szólalt meg mellettem egy ismeretlen hang.

- Persze, menjünk Hyunjin!- karolta át, majd siettek a tornaöltözők felé. Tény, ez kedves volt tőle, de attól még nem tekintek rá másként. Mármint, mégha ő sohasem bántott vagy kényszerített valami butaságra, attól még Lisa baráti körébe tartozik.

- Hé! Kislány! Siess órára! Becsengettek rég!- kiabálta a takarítónő, mire meghajolva futottam vissza az osztályba.

Játékos élet Yoongi ff. BefejezettWhere stories live. Discover now