Vágyom rád (BEFEJEZETT)

17. fejezet

Byul

Jungkook még aludt mikor felkeltem mellőle, megkerestem a ruháimat, és kiosontam a szobájából. A szülei szerencsére nem voltak itthon, így a mű visításaim, hogy mennyire jó vele a szex, nem zavart senkit. Mióta megéreztem Jimint magamban, rájöttem, hogy eddig fogalmam sem volt arról, hogy milyen a jó szex, Jiminnel isteni. Jungkook egy elenyésző kis senki ilyen téren, annyira figyel és óv engem, hogy már hányok tőle. Jimin pedig büntet, és nekem ez kell, ha valaki nem úgy bánik velem, mint egy hímes tojással. Hívtam egy taxit, és haza akartam menni, de valamiért most Jimin testére vágytam nagyon, így az ő lakása előtt tetettem ki magam a kocsiból. Kifizettem a taxit, és éppen csengetni akartam, mikor olyan személlyel találtam szembe magam, akire nem számítottam.

- Yo...Yoongi? – döbbentem meg a bátyám láttán.

- Nocsak, a hugicám! Még megismersz? – éreztem a gúnyt a hangjában.

- Miért ne ismernélek meg?

- Talán abból kifolyólag, hogy egyetlen egyszer sem látogattál meg a sitten, vagy tévedek? – fonta karba a kezeit.

- Nem tudom, kettőnk közül kihagyott ott teljesen egyedül, hogy tovább élvezhessem az apánk szeretett teljes ökleit – vágtam a képébe.

- Byul, Byul – rázta meg a fejét. – Nem én tehetek arról, hogy voltál olyan ostoba és gyáva, hogy nem hagytad ott az anyánkat is.

- Már nem élek velük – válaszoltam. Anyám miatt tűrtem el, hogy az apánk ne őt bántsa, de mikor rájöttem, hogy anyut egyáltalán nem érdekli, hogy mit állok ki érte, fogtam magam és eljöttem.

Itt állt előttem a bátyám teljes valójában, és én meg úgy reszkettem, mint egy kocsonya. Nem tudom miért féltem tőle, hisz ő egész egyszerűen csak ott hagyott magamra, mégis mintha egy idegen állt volna a kapuban velem szemben.

- Mit keresel Park háza előtt?

- Park? – nyeltem egy nagyot, tehát Jimin miatt lenne itt.

- Igen, az egész épület a Park családé, akik irodáknak adják ki. A lakásuk meg fent van a tetőtérben. Szóval? – fonta karba a kezét. – Csak nem ő az újabb jelölted, aki megvigasztal éjszakánként?

- Neked ehhez semmi közöd – mordultam fel, csak azután kapcsoltam, hogy ezzel a válasszal el is árultam magam.

- Szóval vele kefélsz – nyugtázta.

- Hagyd őt békén – kértem.

- Ugyan miért tenném, mert te kérted? Várj hagy gondolkozzak – nagyot nyeltem. – Van egy ajánlatom hugicám – lépett közelebb hozzám, megfogta az egyik tincsemet, és elkezdte az ujja köré csavargatni. – Jimin jó sokkal tartozik nekem, ha azt akarod, hogy életben hagyjam, akkor szépen jó mélyen a gatyájába férkőzöl, úgy hogy abból én is profitáljak.

- Mi van, ha nem teszem? – erre felkacagott.

- Jobb, ha ilyen meg sem fordul abban az édes kis szőke buksidban – odahajolt, adott egy csókot a homlokomra, majd intett egyet és mint aki jól végezte a dolgát elsétált.

Csak álltam a ház előtt, mikor kinyílt az ajtó, mint egy fásult ember úgy bámultam rá. Nem is tudom, mennyi idő telt el úgy, hogy egymást néztük.

- Mit keresel itt? – törte meg a csendet végül Jimin.

- Hozzád jöttem, hiányzol – mondtam, és léptem közelebb, de ő egy lépést hátrált. – Valami baj van?