"Dühösen álltam fel a lépcsőről. Kezeimet ökölbe szorítottam, éreztem, hogy felnéz rám, de nem mertem a szemébe nézni, inkább igyekeztem elfordulni tőle, hogy ne lássa meg a kósza könnyeimet.
- Tudod, Jungkook, ahelyett, hogy itt keseregsz, inkább m...
Mikor a semmiből felbukkant Namjoon, azt hittem megáll a szívem. A bátyám legjobb haverja volt egészen addig a bizonyos balhéig. Náluk a családban szerintem minden tökéletes külsői adottságot Namjoon kapott, mert elképesztő testfelépítéssel rendelkezik. Gyengéim az izmos pasik, nem véletlenül gyűrőm a lepedőt Jungkookkal is, ha nádszálbél lenne, plusz csóringer már régen leépítettem volna. Úgy tudtam, hogy Gimhaeben dolgozik, szomszédos városa Busannak nem nagy távolság, de hogy a titkom, titok maradjon tökéletes. A kis tündi-bündi AeChan nem is említette, hogy itthon van. Annyira ragaszkodik ahhoz, hogy a körünkben maradjon, mint egy kis utánfutó, hogy inkább szembeszáll az imádott tesóval is miattunk. A srácok nem igen foglalkoznának vele, ha én néhanapján nem hoznám magammal, hogy még jobban kitűnjön tökéletes alakom és mennyei szépségem.
- Menjetek előre, majd megyek – nézett rám könyörögve, nem kell nekem ezt kétszer mondani, gyorsan összefűztem az ujjaimat Jungkookéval, és megfogtam Jimin kezét. Picit megdöbbentem, hogy ennek a kissé apróbb termetű, mégis szálkás izomzatú srácnak, akinek apró keze van, mitől ennyire férfias. Vajon hogyan tudna eljátszani a testemen velük?
A kedvenc ruhaboltomban mentünk, ahol már bizony törzsvásárlói kártyám is van. Rohadt drága itt minden, de miből is engedhetném meg magamnak ezt, ha nem úgy élnék ahogy? Jungkook őseit ki nem állhatom, ők se engem, ebben az egyben hasonlítunk, sokat harcol értem a szerencsétlen, még majdnem kibaszták az örökségből is, akkor mondjuk nem igen rúghatott volna labdába. Szeretem benne, hogy lesi minden kívánságomat, és semmit sem vesz észre a körülötte történő dolgokról. Szerelmes, egyem azt az arany szívét. Mikor bekerültem a középiskolába, majdnem abba a nyomorék osztályba kerültem ahová AeChan, a másik osztály tagjai mind elitek voltak, addig bűvöltem az igazgatót, és tettettem magam a világ legártatlanabb lányának, míg átírt oda. Életem legjobb döntése volt. Minden pasi leste a kívánságomat, a csajokat meg majd megette a féltékenység. Az egyikük még nekem is jött, hát engem sem kellett félteni, hamar belevertem a fejét a női mosdó csempéjébe. Én ott királynő voltam. Szerencsétlen AeChant csak távolról figyeltem, és jókat röhögtem a nyomorán.
Valahol azért megsajnáltam, mert sikerült átkéretnem az én osztályomba, igen, én álltam a mögött, hogy ő eljöhetett abból a retardált közösségből. Kiszolgált engem, lett egy külön bejáratú cselédem, aki még a házimat is jelesre csinálta. Okos, na, ezt el kell ismernem, csak némileg szerencsétlen. Mikor bejött az osztályba azonnal felfigyeltem rá, hogy bizony kellően érdeklődik egy bizonyos srác iránt. Tetszett neki a fiú, és egész jól kijöttek egymással, picit baszta a csőrömet. A tanár őket nevezte ki osztályfelelősnek, így sokat voltak együtt. Mindig mosolygott, és zavarban volt mellette. Addig annyira nem érdekelt a srác, mert volt helyette másik tíz, de mikor elhívott randira, én igent mondtam. Tudtam, hogy tetszik AeChannak, de most mit hazudjak, mikor megtudtam, hogy az egyik leggazdagabb busani kölyök, hülye lettem volna átadni neki. Azóta is magam mellett tudhatom, hisz tőlem jobb partit sose kap az ágyába.
A legnépszerűbb srác lett a középsuliban, és most az egyetemen is. Egy ilyen srác nem terem minden bokorban. A drágámnak adtam a bolt előtt egy erős nyelves csókot, miközben belemarkolt a fenekembe, hiába ért hozzá, hogyan izgasson fel, szóval nem is kérdezett semmit, mikor megkértem, hogy hozzon valami kaját, addig Jiminnel bemegyünk válogatni. Érdekelt, hogy milyen hatással vagyok erre a fiúra. Jungkook legjobb haverja, érzéki vastag ajkakkal van megáldva, vajon milyen lenne, ha a testemet borítaná be vele. Férfi létére, nem panaszkodott, miközben válogattunk, ezért meg is ajándékoztam egy kis rögtönzött divatbemutatóval. Már csak két ruhát kellett felpróbálnom, egy szűk világoskék mini ruhát, és egy fehérneműt. Ahogy felvettem a kék ruhát a dekoltázsa szinte kiemelte tökéletes melleimet, a ruha vonala pedig lágyan követte a testemet. Kimentem benne.
- Dögös vagy anyukám! – jegyzete meg Jimin merő nyugalommal a fehér bőrfotelben ücsörögve.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
- Tetszik – fordultam meg benne, hogy jól szemügyre tudja venni a fenekemet is -, csak túl hosszú, majdnem combközépig ér. Szerintem így jobb lenne – húztam fentebb, hogy kilátszott a fenekem alja belőle. A hatás nem maradt el, láttam a tekintetében, hogy már meztelenül lát maga alatt.
- Szerintem is – vigyorgott, és nyalta meg az ajkait.
- Lehet, hogy ezt kihagyom – libbentem vissza a fülkébe, és felvettem a fehér csipkés fehérneműt. – Nagy bajban vagyok – sóhajtottam. – Nem tudom, hogy ez, hogy áll nekem? – tettem döbbent hangot, miközben láttam magam a tükörben, és Jungkook ezt konkrétan le fogja tépni rólam.
- Segítsek – ajánlkozott fel.
- Oké – egyeztem bele kelletlenül és elhúztam a függönyt félig. Jimin elém lépett, és végig simogatott a tekintetével, majd megállapodott a melleimnél, melyet a csipke szinte alig takart.
- Tökéletes – jegyezte meg búgó hangon. – Bár te mindenben tökéletesen nézel ki – nyúlt volna a derekamhoz, és én alig vártam az érintését, mert ki akartam próbálni, hogy felforr-e tőle a vérem.
- Jungkook? – harsogta bele a szalon AeChan. Hogy ennek is pont a legrosszabbkor kellett megjelennie!
- Átment kaját rendelni – feleltem unottan – Csak hogy ide értél, kénytelen voltam Jimin szakértelmére hagyatkozni, hogy mi áll nekem jól – közöltem vele tárgyilagosan. Tekintetével végigmért, és láttam rajta, hogy a szende stílusát kiakasztottam. Oké, kicsit többet láttattam Jiminnek magamból, hagy vágyon utánam ő is.
- Nem tiltakozom, értek a női idomokhoz – vigyorgott Jimin, és rám kacsintott. Ezt biztatónak könyveltem el.
- Oké, most már átveszem – tolta arrébb. – Ezt mindet meg akarod venni – pillantott le a földön heverő kosárra, amit már telepakoltam. Nehezen választok, így inkább mindet megveszem, ami tetszik, úgyse én fizetek.
- Nem én veszem – vontam meg a vállam. – Szerintem ez a csipkés is marad, mert Jimin vérforraló tekintetéből azt szűrtem le, hogy igazán kívánatos vagyok benne.
- Hallod is magad? – kérdezte egyszerre dühösen és döbbenten, annyira édesen védi mindig Jungkook érdekeit. Esküvőszervezőnek tökéletes volna.
- AeChan szívem, túlságosan prűd vagy, kicsit engedd el magad, Isten azért teremtette a nőket, hogy az orruknál fogva irányítsák a férfiakat – húztam el a függönyt, hogy visszaöltözzek.
- Mikor változtál meg ennyire? – kérdezte meg csendesen. Kicsit mellbe vágott a kérdése. Én mindig ilyen voltam, nekem nem jutott tökéletes családi háttér, mint neki.
- Nem én változtam, hanem te – léptem ki a fülkéből. – Túlságosan szent asszony lettél, így soha nem fogod vinni semmire, ezért bántottak annak idején is. Gyenge vagy! – Bántani akartam, és láttam a könnyeket megcsillanni a szemében. Azt teszek vele, amit csak akarok, úgyis mellettem marad, mert egyedül elveszne ebben a zord világban. Majd elindultam a pénztár felé. Végszóra belépett az én édes kicsi pénzeszsákom. Nem szólt ő egy rossz szót se, mikor megmondták neki az összeget.
- Mindent letépheted majd rólam – suttogtam a fülébe, majd bekaptam a fülcimpáját, és finoman megcsókoltam. Bolond lenne tiltakozni.
