A sötétség angyala

Gyász

Tíz évvel később

Joan az évek múlásával egyre inkább felnőtt. Magas lett, a fekete haja derékig ért, és elkezdte növeszteni a körmeit, amiket tűzvörösre szokott festeni. A kinézetével együtt a természete is megváltozott. Sokkal komolyabb és komorabb lett, és már nem is remélte, hogy találkozni fog az anyjával. Utoljára tíz évesen látta.

Bethany volt hármuk közül a legmagasabb. Neki fül alattig érő barna haja volt, és ezen nem is szándékozott változtatni. Az évek múlásával egyre inkább követni kezdte Joant, mintha a főnöke lenne.

Sarah volt hármuk közül a legalacsonyabb, de megközelítette Joan magasságát. Vállig érő szőke haja volt. Az évek múlásával egyre okosabb lett. Ami viszont feltűnt neki az Joan és Bethany változása. Ez nem tetszett neki.

Az évek alatt Karl Fritz király a halála előtt elmondta nekik a titánok titkát. Az oka az volt, hogy megbízott bennük. Nem meglepő módon az igazság lesokkolta őket.

Ami viszont az évek múlásával sem változott az a barátságuk. Mindig ott voltak egymás mellett. Amire most nagy szükségük volt.

Az egész úgy indult, mint az összes többi nap. A főtéren beszélgettek.

- Szerintetek mit kéne tenni ez ellen? - sóhajtott Sarah.

- Mire gondolsz? - vonta fel a szemöldökét Bethany.

- Karl Fritz ránkbízta azt a titkot. Csak lehet tenni valamit.

- Esélytelen - mondta mogorván Joan. - Te is tudod, hogy miért. A király nem tehet semmit.

- De mi igen.

- Mert szerinted hárman elegen vagyunk ehhez? Rengeteg titán van a falakon kívül.

- Gyerekkorunkban nem így vélekedtél róla, amikor kiszöktünk a falakból.

- Már nem vagyok gyerek. Fel kellett nőnöm.

- Egyetértek - bólintott Bethany. - Az ember nem teheti azt amit akar.

Egek! Bethany olyan, mintha nem lennének önálló gondolatai. Olyan, mint egy kutya, aki mindenhova követi a gazdáját. Mégis mikor változtak meg ennyire?

Mielőtt még elkezdhettek volna vitatkozni egy katona futott feléjük.

- Bethany!

- Jó napot! Mit szeretne? - kérdezte kíváncsian a lány.

- A nővéréről van szó.

- Ezt most nem értem. Mi van a nővéremmel?

- Balesete volt az este. Egy ló megijedt egy egér miatt, majd az utcán futva véletlenül fellökte a sötétben a nővéredet, aki nagyon beütötte a fejét.

- Mikor lesz jobban?

- Nem lesz jobban.

- Ezt meg hogy érti?

- Azonnal belehalt a sérülésébe.

Bethany azonnal elrohant meg sem várva a barátait. Egy férfit a nagy sietségben fel is lökött az utcán.

Nem. Ennek tévedésnek kell lennie. A nővérem nem halhatott meg.

- Joan, várj! - futott utána Sarah.

- Állj meg! - kiáltotta Joan.

A lány azonban nem hallgatott rájuk. Olyan gyorsan futott, hogy nem a barátai nem tudták utolérni.

Amint a lány hazaért berontott az ajtón. A nappaliban meg is találta a szüleit. Már éppen meg akart győződni arról, hogy ez az egész egy hazugság, de a szüleit látva nem tette.