A sötétség angyala

Az alkalmassági teszt

Leszálltak a szekérről, majd követték a többieket. Egy nyíltabb területen két épület előtt egy férfi lépett eléjük.

- A cuccaitokat vigyétek be ebbe a két épületbe! A fiúk a jobb, a lányok a balba. Öltözzetek át az egyenruhátokba, majd utána jöjjetek ide vissza!

- Ez tök izgi - súgta Lia a nővérének.

- Csak lepakolunk és átöltözünk.

- Tudom, de akkor is.

A lányok tömegét követve bementek a bal épületbe. Volt ott egy nagy előtér, balra egy nagy fürdő, jobbra pedig egy jó nagy hálószoba.

- Leszünk itt vagy százan - mondta Lilianne.

- És mind elférünk ami fura - csodálkozott Lia.

- Hol szeretnél aludni?

- Bal oldalt fent az utolsó előtti kettő.

- Rendben.

A két lány felvitte oda a dolgait.

- Sziasztok! Szabad ez a két hely? - kérdezte egy hosszú, vörös hajú, kék szemű lány. Szemüveget viselt és fél fejjel alacsonyabb volt Liliannenél.

- Persze - bólintott Lia.

- Én Anna vagyok.

- Én pedig Betty - mondta vidáman egy Liánál kicsivel magasabb, vállig érő, barna hajú, barna szemű lány.

- Én Lilianne, ő pedig a húgom, Lia.

- Helló - intett nekik Lia.

- Gondoltátok volna, hogy ennyien leszünk? - kérdezte Lilianne.

- Én nem - igazította meg a szemüvegét Anna.

Pár perc alatt sikerült átöltözniük.

- Szerintem menjünk mielőtt elkésünk - ajánlotta Lia.

- Akkor lépjünk! - vigyorgott Betty.

A négy lány elindult ki a szobából. A két épület előtt egy nő bemutatta nekik hogyan kell tisztelegni. Ezután átvezették őket egy harmadik épület elé, ahol sorokba állították őket. Lilianne két sorral a húga mögött állt. Egyszercsak egy magas férfi lépett eléjük.

- Ezennel elkezdődik a 32. Kiképző Egység első napja! Én Jonathan Summers vagyok, a parancsnokotok. Jól jegyezzétek meg, hogy nem fogok kesztyűs kézzel bánni veletek, és nem engedem meg akárkinek, hogy elvégezze a katonaságot. Csak azoknak engedem meg, hogy őrizzék a falakban élők épségét, hogy vigyázzanak a falak épségére, és hogy kimenjenek a falakon kívülre többet megtudni a titánokról és megölni őket, akikben megvan az ezekhez szükséges ész, erő és tehetség!

Micsoda szenvedéllyel beszél! - csodálkozott Lia.

Szimpi ember - vigyorgott Betty.

Dögunalom - nézett maga elé Anna.

Túlzásba viszi - figyelte a férfit Lilianne.

A parancsnok elkezdett járni a sorok között. Nem mondott senkinek semmit, csak alaposan megfigyelte az összeset. Mélyen a szemükbe nézett, megkérdezte hogy kik ők és honnan jöttek, majd mondott egy ,,Rendben van,,-t vagy egy ,,Mész a földekre,,-t, és továbbment a következőhöz.

Már elsőre meg tudja állapítani, hogy kik azok, akik el sem tudják kezdeni a kiképzést. Van tapasztalata az biztos - gondolta Lilianne.

Lilianne mellett egy fiú ikerpár nevetve beszélgettek.