Nyugodt évek

8 0 0
                                    

A megbeszélés végén Gabriel még ennyit intézett az emberekhez.

- Ha nem lesz hajlandó megölni, és úgy dönt, hogy melléáll, akkor végezni kell vele.

- Kinek kell megölnie? - kérdezte Ben.

Gabriel Sarahra nézett.

- Nem örülök neki, hogy ezt kell mondanom, de Sarah gyermekének, vagy leszármazottjának kell megtennie. Hiszen addigra jól fogja ismerni.

Mibe keveredtem? - nézett maga elé Sarah.

- Sarah, fontos, hogy csak a férjednek beszélhetsz majd erről.

Akkor ezt egy időre megúsztam.

- Jó, most mindenki elmehet.

Az ajtóban Sarah az akkor kilépő Megan felé fordult.

- Köszönöm, hogy kiállt mellettem.

- Szívesen. Tudja, nekem is van egy fiam és egy lányom. Így nem szívesen ültem volna ölbetett kézzel, amíg megölnek egy gyermeket. De nagyobb részt a saját gyermekeim biztonsága miatt tettem.

- Ez érthető.

- Minden jót. Viszlát!

- Magának is. Viszlát!

Ideje nekem is mennem.

Sarah a gyerekkel a karjában elindult ki a kastélyból.

Mégis hogy jutottak ők idáig? Erre egyszerűen nincs ésszerű magyarázat.

Mire Sarah hazaért már hajnali négy volt. Úgy döntött, hogy hagyja a takarítást, és inkább lefekteti a kislányt, hogy az tudjon végre aludni. Ezzel csak egy probléma volt.

- Ebben a házban nincs gyereknek való ágy. Hova tegyelek?

Lilianne csak álmosan nézett rá.

- Mindegy. Ma alszol mellettem, holnap pedig veszek neked egy kiságyat.

Egyiküknek sem kellett pár percnél több, hogy elaludjanak.

Másnap reggel Sarah magával vitte a kislányt a piacra.

- Helló, Sarah! Hát ő kicsoda? - nézett Liliannere kíváncsian Lola.

- Az erdőben találtam tegnap. Egy papírra az volt írva, hogy Lilianne a neve.

- Nagyon aranyos - lelkendezett Lisa.

- Tényleg. Hol voltál tegnap? - kérdezte Lola.

- Fejfájásom volt. Inkább otthon maradtam.

- Értem. Már jobban vagy.

- Igen. Délutánra el is múlt.

- Akkor jó.

- Akkor már van egy gyereketek Michaelel - vigyorgott Lisa.

- Milyen gyerek? - hallották meg mögülük Michael hangját.

- Ő Lilianne. Tegnap találtam az erdőben.

Michael összeborzolta a kislány haját.

- Nézzenek oda! Te aztán nagyon aranyos kislány vagy. Nem volt eszénél az, aki eldobott magától téged.

Ez teljesen igaz.

- Michael, sok dolgod van még ma? - kérdezte hirtelen Sarah.

- Nem. Már az összes húst kiszállítottam az árusokhoz.

- Akkor tudnál segíteni nekem?

- Persze. Miről van szó?

- Van néhány dolog amit meg kéne vennem Liliannenek. Volt néhány dolog mellette, de sokminden hiányzik. Be tudnál vinni Trostba.

A sötétség angyalaWhere stories live. Discover now