Flightless Bird // l.s. ✔️

I. FELVONÁS: KILENCEDIK FEJEZET

Í/M: egy kis 18+ van ebben a részben....

LOUIS / JELEN

Készítettem Jeffrey-nek vacsorát nálam. Nem volt valami díszes. Spenót, és totellini szósz. Ő a  szénhidrátokról beszélt, és hogy mennyire vigyáznia kell az alakjára. 

Amíg kávét és teát főztem a konyhában arcátlanul járkált a lakásomban. Az ujjai végig húzódtak a könyvek gerincén a polcokon. A legtöbb életrajz, és emlékirat híres balett táncosokról, vagy focistákról. Volt pár klasszikusom is. A kedvencem a Don Quijote. Még pár thriller, és rejtvény is porosodott a polcon.

Egy tálcát tettem le a kis asztalra, míg ő megtalálva a rádiómat egy lágy jazz számot kapcsolt be. Nem a kedvencem, de nem panaszkodtam.

Leültünk egymás mellé a pamut kanapéra. Nem volt valami drága darab, de nem is nézett ki rongyosan. Túl idős voltam a lázadó diák élethez, de nem túl idős ahhoz, hogy igazi lakberendezéseket szerezzek. Nem beszélt a lakás kinézetéről, de le volt nyűgözve, hogy a város központban van lakásom, szobatárs nélkül.

Jefrrey nem volt rossz társaság. Figyelmes, és pezsgő volt, mindenben megtalálta a humort, ami jó dolog volt, egy ismerkedésben. A haja tejföl szőke, amit általában csak a kis gyerekeknél lehet látni. Hosszú pillái, és pisze orra volt.

Attól függetlenül, hogy csak két éve volt köztünk, sokkal fiatalabbnak tűnt. Csak nem rég coming out-olt, amikor Londonba érkezett. Nyilvánvalóan nem volt sok meleg férfi Nebraskában. Sokat beszélt a meleg bárokról, amiket eddig meglátogatott itt Londonban, és amikbe elszeretne menni. Kevesebb mint egy éve van a városban, de már hallotta (és terjesztette) az összes szaftos meleg pletykát. Igazi színész volt. Nem hibáztattam ezért, de nem ilyen embert kerestem. Évekkel ezelőtt már megtettem ezt. 

Kényelmesebben éreztem magamat, amikor rátért a próbákra, és a vállalatra. Mindketten nagyon kedveltük Maurice-t, és egyetértettünk, hogy ő az egyik legjobb koreográfus, akivel valaha dolgoztunk.

Majd a semmiből megkérdezte. - Mi van köztetek Harry-vel? Ti ketten dugtok? 

Kiköptem a teámat. - Mi? Nem. Még jó hogy nem!

Oldalra hajtotta a fejét a reakciómra meglágyulva. - Randiztatok?

- Nem pontosan. Legjobb haverok voltunk suliban. Most egyértelműen nem vagyunk azok. 

- Akkor jó, mert egy pöcs.

- Aha. - nevettem szívből, de mégis felbosszantva. Mit tud ez a kölyök Harry-ről? Harry egy főtáncos. Egy világhírű táncos. Én sem kedveltem, de ez mellékes. Jeffrey csak egy háttértáncos. Valami tiszteletet kéne mutatnia!

- Az összes idejét egyedül tölti. - motyogta az orra alatt Jeffrey, azzal a sunyi, pletykás hangján. - Senkivel sem beszél. Akkor minek van itt? Ha ennyire utál minket, miért nem megy vissza Moszkvába? 

- Angol. Ez az otthona. - mondtam hevesen. 

- Nem úgy viselkedik. Úgy viselkedik, mintha egy óriási szívességet tenne nekünk az itt létével. Nem gondolom, hogy ennyire jó lenne.

A halántékomra nyomtam az ujjaimat. - Kérsz whiskyt?

- Nincs valami gyengébb? Fehér bor?

- Nincs. - válaszoltam szárazon.

- Oké, akkor whiskyt kérek. Pepsivel, vagy kólával, ha van.

Kevertem Jeffrey-nek egy italt, miközben ittam egyet én is, aztán öntöttem újra. Visszaülve Jeffrey a combomra csúsztatta a kezét.