Flightless Bird // l.s. ✔️

III. FELVONÁS: HUSZADIK FEJEZET

LOUIS / JELEN

Amint beléptem a lakásom ajtaján plafontól padlóig neki kezdtem a takarításnak. Jézus, a hely egy katasztrófa. Jeffrey szarja mindenütt ott volt. Minden sarokból, és zugból az ő színes alsóit húztam elő. A mosdó az ő drága szépség ápolási szereivel volt megtömve a rituáléihoz. Kenőcsök, tisztítók, paletták. Mennyi kibaszott spray-re, és csillámra van szüksége egy embernek? Az összeset egy táskába gyűjtöttem, hogy majd visszaadhassam neki, ha megnyugodott.

Ezek után a konyhában, addig súroltam a főzőlapot, míg nem adta vissza a tükörképemet hibátlanul. A hűtőbe néztem. Tegnap bevásároltam egy kis lazacot. Készíthetnék rizst, kapribogyót, és grillezett zöldséget hozzá. Nem volt a legeredetibb menü, de Harry hamarosan itt lesz. Még le is kell zuhanyoznom, és átrendezni a könyvespolcaimat, hogy okosnak tűnjek.

Letépve magamról az izzadt ruhákat a hálómba lévő szennyesbe hajítottam egyenesen. Egy percig az ágyamat bámultam. Nem akarok elbizakodott lenni, de nem is nem felkészült. Áthúztam az ágyneműket tisztákra azért. Lecsekkoltam az éjjeliszekrényt is, hogy biztos legyek van a óvszerem. Volt.

Lezuhanyoztam.

Nem nagyon tudtam, mit is kéne felvegyek. Úgy döntöttem lazán fogom kezelni, egy hosszú ujjúval, és térdénél szakadt farmerral. Izgulni kezdtem. Majdnem kilenc óra, és Harry még nem érkezett meg. Aggódtam, a lemondása miatt.

Megfűszereztem a halat, és a rizst is sikerült elkészítenem.

A könyvespolcom rosszabb állapotban volt, mint gondoltam. Tucatnyi ragadós papírkötés, és nyomtatvány nézett vissza rám újszerű címekkel. A sport könyveknek még hülyébb címeekkel rendelkeztek. Azt fogja hinni egy analfabéta vagyok! Lehet van egy polcnyi színezőm is! Fent hagytam a John le Carré novellákat, a táncos életrajzokat, és a klasszikusokat. A Finnegan Ébredése másolatomat még ki se nyitottam. Bassza meg. Bárkinek is van türelme Joyce-hoz?

Nem tudtam hova tenni a többi könyvet, így a szennyesem aljába tömtem inkább be őket. A polcom most konkrétan üres, de azt hiszem jobb kevés értelmes mű, mint egy rakatnyi hülyeség. Az üres helyeket kitöltve, pár növényt, és figurát raktam ki.  

Harry még mindig nincs itt. Hülyének éreztem magamat. Mi van ha felültet? Talán csak azért fogadta el a meghívást, hogy kibasszon velem. Azt már nem nézném el.

Az erkélyre kilépve egy cigit szívva néztem az erősödő esőt. A messziségben valami felvillant, amit egy hangos villámlás követett, a csontjaimba sokkot öltve. Le nézve egy fekete esernyő tetejét láttam, majd már a csengő hangját mögülem.

Olyan gyengéden kopogott, hogy csak az ajtó mellett állva hallanám. Természetesen ott álltam.

A haja göndörebbé állt be a pára miatt. A fürtjeire emlékeztetett fiatal korából. A kezében egy nagy kötet. A kutatása. Elvettem tőle a kis asztalra letéve. Egy tonnát nyomott. Desszertet is hozott, egy kis pékséges dobozban. 

Egy fekete tengerész kabátot viselt. Elvettem a kezéből, fellógatva a fogasomra. Alatta még feketébb az öltözete. Fekete nadrág, fekete selyem inggel. Egy flancos vállalkozónak néz ki. Az egyetlen színt, az arany szalag nyakkendője adta, a gallérja alatt. 

- Kiöltöztél.- mondtam.

- Így öltözködöm eleve. 

- Oh, nos, um, jól nézel ki! - Harry egyedüli itt léte teljesen összezavart.

- Köszi.

- Tetszik a nyakkendő. Más. 

Magára pillantott a tükörben. - Mind kifutósak ebben a szezonban. Ez egy Hermes éppenséggel.