Flightless Bird // l.s. ✔️

I. FELVONÁS: ELSŐ FEJEZET

LOUIS / JELEN

A csarnokon végig sietve az előttem lévő utat a mennyezetről lógó csillárok világították meg. Az épület, ami a Királyi Operát, és a Királyi Balettot biztosította néma és nyugodt volt. Azt hinnék az emberek a hely elhagyatott, de én ennél jobban ismertem.

A balett társaság irodái az alagsorban helyezkedtek el teljes ellentétben állva a nézőtér vörös bársonyos, arany és mahagóni berendezéseivel szemben. Lent minden egyforma egy sorba állítva, mint a katakombák. A linóleum padlók frissen lakkozottak, így láthattam az eltorzult visszatükrözésemet benne futásom közben.

Az irodák üresek és sötétek. Mind, kivéve egy. A folyosó végén gyengén hallottam, ahogyan gépel a rendező asszisztens, Liam Payne. A gépe fölé hajolva egy kordbársony kabátban, aminek könyökénél velúr anyag folt volt, sötét szemei valamin nagyon gondolkodtak.

- Szia Louis. - mondta, fel sem pillantva.

- Mit jelent ez? - kérdeztem, egy levelet lebegtetve orra alatt. Nem nekem volt címezve. Liam főnökétől jött, a vállalat igazgatójától, Kenneth O'Haretől Zayn Malik-nak, a legjobb barátomnak.

Én egy főtáncos vagyok a Királyi balettnál, míg Zayn még mindig szólista. Amikor az egyik főtáncos bejelentette, hogy nyugdíjba vonul a szezon végén, biztosak voltunk, hogy Zayn fogja átvenni a helyét, de ma délután levelet kapott az igazgatótól, hogy a hely már foglalt egy külsőstől.

- Ki érdemelné meg jobban ezt a pozíciót Zayn-él? - csaptam le a papírt Liam rendezetlen asztalára, ledobva magamat a székre elé. Zayn túl szerény, hogy idejöjjön és igazságért harcolni, szóval nekem kellett megtenni a nevében. A társaság ősszel a Hattyúk Tavával fog fellépni. Engem felkértek, hogy játszam Siegfried Herceget, Zayn pedig természetes választás Von Rothbart-ra. Nincs senki más rajta kívül.

Liam a halántékát masszírozta. - Zayn egy erős vita volt, de amikor Kenneth és Én Moszkvában jártunk egy lehetőségünk akadt, hogy levadásszunk egy táncost, és nem hagyhattuk ezt ki.

- Azt hittem ez a vállalat amellett köteleződött el, hogy ápolja a tehetségeket, és népszerűsítse őket. Mióta lopunk Orosz primadonnákat a Bolshoi színházból? - csattantam fel.

- Nem loptuk el őt igazából. A szerződése lejárt. És ő nem Orosz, hanem Angol.

Éppenséggel egyetlen egy angol dolgozott a Bolshoi-nak.

- Ó, ne.

- Louis, ő életre szóló előadást ad.

- Az sem érdekel, ha egy Fabergé- tojást ad neked! Harry Styles-val lehetetlen dolgozni! Megfogjuk ölni egymást!

Liam biztosan hallotta a pletykákat: koreográfusok kilépése, balerinák könnyáztatta, a férfi táncosok kiszorítva, rendszergazdák kirúgva. Harry hírneve összességében.

Felsóhajtott. Felkelt a székéből, és megkerülve az asztalát letérdelt mellém. Liam erősen sántított. Egyszer ő is egy táncos volt. Az első évében a társaságban egy triple tour en l'air forgás közben eltörte a bokáját, amivel a nagyot ígérő táncos jövőjének vége szakadt. Az előadóteremben voltam amikor megtörtént, hallani lehetett a törést, mint egy ág roppanását. Mindennap így látni Liam-et egy állandó emlékeztető, hogy milyen törékeny a testünk és a karrierünk.

- Feltételezem hogy Siegfied-et fogja játszani. - mondtam.

- Nem. Igazság szerint ő Von Rothbart-ot akarja alakítani.

- Az ellenség. Miért nem lepődök meg ezen?

- Láttuk a Von Rothbart alakítását Moszkvában. Zseniális.

Hátradőlve a széken tetetett magabiztossággal szóltam fel - Nem jobb nálam semmivel.

- Ti ketten nagyon különböző táncosok vagytok. - mondta Liam. - Tökéletesen összeilletek. A Siegfried alakításod, és az ő Von Rothbart-é fenomenális lesz egymás mellett.

Nem a táncunk miatt aggódtam. A színpadon nem kell beszélnünk. A színpad mögötti időkre, a próbákra, az ebédekre, és a partikra gondoltam.

- Úgy emlékszem elég édes volt, amikor együtt jártunk vele suliba. - töprengett Liam. - Te voltál a legjobb barátja az akadémián Louis. Azért egy kicsit biztos bírod.

Mogorván dugtam kezemet a pulcsimba. - Sosem ismertem az igazi énjét. Nem tudod hogy mire képes igazából. Ő egy hidegvérű gyilkos.

- Mindegyik táncos az. - mosolygott Liam meglökve a könyökömet.

Harry nem az. Legalábbis akit én ismertem nem volt az. Nehéz megbékélnem az angyali göndör hajú fiúval, akivel az ötödik évben találkoztam, és amilyen rejtéllyé vált a hatodik évünkre az akadémián. Túl kéne lépnem azon, amit tett velem, de nem megy. Az árulása Shakespeari a közeli kapcsolatunk miatt. Liam téved. Az, hogy Harryvel legjobb barátok voltunk a múltban nem teszi könnyebbé a jól kijövést vele. Nehezebbé tette. Lehetetlenné.

- Kérlek mondd, hogy a döntés nem végleges. - könyörögtem. - Van időm beszélni Kennthe-el?

Liam barátságos hangneme tekintélyesebbé vált. - Végleges. Harry már Londonban van, és ott lesz holnap este a a vacsorán.

- Liam!

- Légy jó Tomlinson.