Bexi-sorozat: Beki élete a műsor után

5.

"Elmentünk Márk autójához és beszálltunk, amikor Márk telefonja egyszer csak megcsörrent."

- Körte hív - mondta egyszerűen Márk és felvette a telefont.

- Szia, Márk! A gyerek veled van?

- Szia, Körte! Igen, Beka itt van – mondta Márk és kihangosította a telefont. - Most már hall is téged.

- Nagyszerű. Szia, gyerek!

- Szia, Körte! - köszöntem Körtének boldogan. - Baj van? - néztem Körtére, mert nem tűnt túl nyugodtnak.

- Nem nagy ügy, de azért szerintem tudnotok kell róla. Márk! Figyelsz?

- Figyelek.

- Na, az a helyzet, hogy a Pop/Rock nem rég telefonált és tettek egy ajánlást, ami nem hangzik rosszul.

- Mi lenne az? - érdeklődtem.

- Várj, gyerek! Márk, téged érdekel?

- Igen, mondd!

- Oké. Szóval. A Pop/Rock azt szeretné, hogy az új évadban részt vegyél, de nem csak zsűriként, hanem duettezned kéne egy lánnyal. Tulajdonképpen a koncepció az lenne, mint egy éve a gyerekkel, csak most Te lennél a gyerek. Ugyanúgy egy versenyzővel duetteznél, aki így persze a legesélyesebb lesz a nyerésre. Érdekel?

- Teljesen ugyanaz az elképzelés, mint tavaly? Mármint szóról szóra? - kérdezte félénken Márk.

- Tudom mire gondolsz, Márk és a válaszom az, hogy nem. A Pop/Rock teljes mértékben tisztában van a magánéletednek annak a részével, hogy a gyerekkel együtt vagytok. Ezért minden ugyan az, de itt most nem lesz semmilyen csók vagy bármi ilyesmi.

- Mennyi időm van eldönteni? - kérdezte Márk, mire felvontam a szemöldökömet.

- Ugye nem akarod azt mondani, hogy nem vagy biztos benne, hogy vállalod?! Márk, ez egy nagyon nagy lehetőség mindkettőtöknek. A duettpartnerednek is, meg neked is – mondtam Márknak, mert nem hagyhattam, hogy egy ekkora esélyt csak úgy félretoljon. - Gondolj bele. Mikor énekeltél utoljára duettet? A Márkereknek biztos tetszene, hogy végre nem egyedül vagy a színpadon - mosolyogtam Márkra őszintén, mire Ő megfogta a derekamat és hosszasan megcsókolt. Nagyon szép pillanat volt addig, amíg valaki meg nem zavarta.

- Öhm, jó. Én ezt nem akarom tovább nézni, mert még végül olyat látok, ami miatt Márkot szétverném - szólalt meg Körte a telefonból. El is felejtettük, hogy még nem tettük le. Azonnal szétrebbentünk Márkkal, aztán égő vörös fejjel lehajtottam a fejem, hogy ne kelljen Körtére néznem.

- Most ezt miért kellett? - kérdezte Márk tettetett sértődöttséggel.

- Márk! Én komolyan mondom, hogy agyon csaplak!

- Jó, na – nevetett fel Márk.

- De tudod, csak azért, mert a gyerekről van szó. Egyébként meg pacsi! - emelte Körte a telefon kamerájához a tenyerét. Márk hasonlóan tett.

- Fiúk - mormogtam a szememet forgatva. Erre csak egy nevetést kaptam.

- Jól van, tubicáim, akkor én hagylak is titeket – mondta Körte, de eszébe jutott valami. - Ó, Márk! Legkésőbb holnap este kilencre legyen valami válaszod!

- Rendben.

- Sziasztok! - köszönt el végül Körte.

- Szia! - köszöntünk el mi is.

Ekkor keletkezett egy kisebb kínos csend, amit végül én törtem meg.

- Márk!

- Igen?