Bexi-sorozat: Beki élete a műsor után

10.

"Miután letettük a telefont ráírtam Evelinre, hogy mikor jönnek. Azonnal érkezett is rá válasz. "Fél óra múlva indulunk." Visszaírtam, hogy várom őket, majd folytattam a pakolást." Éppen, amikor befejeztem a pakolást csengettek, ezért kinyitottam az ajtót.

- Sziasztok! - köszöntöttem Evelint és Daniellát vidáman.

- Szia! - öleltek meg.

- Gyertek be. Most végeztem a pakolással, úgyhogy mondjátok, hogy mit csináljunk.

- Mit pakoltál? - kérdezte Evelin.

- Márkkal elmentünk vásárolni és azokat pakoltam el.

- Mi a szart vettetek? - szólalt meg Daniella.

- Ezt-azt – mosolyogtam kedvesen.

- Na, de akkor tényleg ki kéne találni, hogy mit csináljunk - mondta Evelin.

- Hmm... - gondolkodtam el. - Nem tudom. Ti vagytok a vendégek, mondjatok Ti valamit!

- Daniella? Valami ötlet? - nézett Evelin kérdőn Daniellára.

- Semmi - rázta a fejét.

- Hát jó. Akkor filmnézés? - ötletelt Evelin, aztán Daniellára pillantott és elgondolkodott. - Vagy valami sorozat?

- A sorozatban benne vagyok – mondta Daniella.

- Én is – mondtam.

- Nekem is oké - mondta Evelin is. - Akkor sorozatmaraton? - nevetett fel halkan.

- Az! - mondtuk Daniellával egyszerre.

- Oké. Akkor most már csak azt kell eldönteni, hogy mit nézzünk - mondtam, mire Daniella elkezdte mondani, hogy nézzük meg a Stranger Things legújabb évadát, mert már nagyon meg akarta nézni, csak még nem volt rá ideje. Ekkor Evelin jött azzal, hogy Ő a Vámpírnaplókat akarja nézni, ami már régen készen van és egybe meg tudjuk nézni, nem kell várni új évadra.

- De Evelin! Ez a Stranger Things!! És kijött az új évad! Nem fogok szaros Vámpírnaplókat nézni!!

- Daniella! A Stranger Things még nem befejezett, Én meg nem akarok várni arra, hogy kijöjjön egy új évad, mert ha érdekesnek találom, akkor Én azonnal akarom látni a befejezést! Beki! Segíts, könyörgöm!! - kérlelt Evelin.

- Hát...Nekem fogalmam sincs, hogy miről szólnak ezek a sorozatok, de Én nemrég elkezdtem egy sorozatot, ami szerintem elég jó. Nézhetnénk azt is – vetettem fel az ötletemet.

- Mi a címe? - kérdezte Daniella.

- Befejezett? - kérdezte Evelin egyszerre Daniellával.

- Igen, befejezett, a címe pedig Hazug csajok társasága – amint ezt kimondtam, hirtelen beállt a csend. Kis idő múlva ezt a csendet Evelin törte meg.

- Ha befejezett, akkor felőlem a Szulejmán is lehet – nevetett fel.

- Jó, legyen. De csak azért, mert már Én is el akartam kezdeni azt a hülye sorozatot – adta be a derekát Daniella.

- Oké, akkor menjünk be a szobámba és kezdjük el. Én még csak pár részt láttam belőle, úgyhogy nem fogok spoilerezni – nevettem fel halkan.

- Ajánlom is, hogy ne spoilerezz! - förmedt rám Daniella, amire már hangosabban nevettem fel.

Felmentünk a szobámba, majd leültünk az ágyamra. Bekapcsoltam a TV-t, majd megkerestem a Hazug csajok táraságát az előzmények között. Elindítottam az első részt, majd eszembe jutott, hogy kéne popcorn, ezért mondtam a lányoknak, hogy mindjárt jövök. Választ nem kaptam, mert már elindult a rész, ezért csak csendesen kimentem a szobámból és lementem a konyhába. Gyorsan kipattogtattam három csomag popcornt, majd visszamentem a szobámba a popcornokkal. Letettem Evelin és Daniella elé egy-egy csomagot, Ők meg, mint a zombik halkan megköszönték és elkezdték enni, közben le sem véve a szemüket a sorozatról.

Amikor vége lett egy évadnak kiveséztünk mindent, teóriákat mondtunk, közösen megpróbáltuk kitalálni, hogy ki lehet az, aki az üzeneteket küldi, megbeszéltük, hogy melyik szereplőt bírjuk, melyiket nem. Szóval nagyjából mindent megbeszéltünk.

Elindítottam egy másik évadot, majd ismét csak néztük a TV-t, amikor az évad közepén Daniella felkiáltott egy jelenetnél.

- Tudtam, hogy él a ribi!

Ekkor Evelinnel egymásra néztünk, majd elnevettük magunkat. Daniella értetlenül nézett ránk, majd elcsitított minket, mert nem tudott figyelni.

Néhány rész után megéheztünk, ezért lementünk a konyhába, hogy csináljunk melegszendvicset. Ekkor már anyuék és Lili is rég itthon voltak, de szándékosan nem akartak minket zavarni, ezért nem is köszöntek nekünk, amikor hazaértek. Gyorsan megcsináltuk a szendvicseket, majd rohantunk vissza, hogy folytassuk a sorozatot. Ismét leültünk az ágyra, majd rányomtam a folytatás gombra és miközben néztük a történéseket monotonon ettünk.

Nagyjából este tizenegy lehetett, amikor kaptam egy üzenetet Márktól. "Na, milyen a csajos este?" Gyorsan válaszoltam neki, hogy épp sorozatot nézünk. Ekkor Márk küldött egy képet, amit azonnal lementettem. A képen Márk kisfiúsan mosolyog, ami szintén irtózatosan jól áll neki. Miután lementettem jobban szemügyre vettem a képet, és láttam, hogy Márk odaírt valamit: "Csak, hogy ne hiányozzak annyira." Az üzenet mellé tett egy kacsintó emojit. Mosolyogva írtam vissza Márknak: "Nem is hiányzol!" Az üzenetemre rögtön jött is válasz: "Tudom, hogy hiányzok." Épp vissza akartam írni, amikor Daniella rám szólt.

- Kivel üzengetsz? Márk az? Mondd meg neki, hogy most kopjon le, mert sorozatot nézünk!

- Mi? Te Márkkal üzengetsz? Tedd el! Vagy ne is! Add ide! - kapta ki a kezemből a telefont Evelin.

- Várj, ne! Add vissza! Csak el szeretnék köszönni - néztem rá könyörgően.

- Jó, van rá tíz másodperced - adta vissza a telefonomat, mire írtam Márknak, hogy most mennem kell, majd reggel beszélünk. Amint elküldtem Daniella elvette tőlem, kikapcsolta, majd messze eltette, hogy ne érjem el.

Ezután tovább néztük a sorozatot, majd olyan hajnal három körül döntöttünk úgy, hogy több dolgot nem képes befogadni az agyunk. Kikapcsoltam a TV-t, majd hoztam a lányoknak takarót, párnákat meg plédeket. Daniella azt mondta, hogy Ő ott szeretne aludni, ahol múltkor, vagyis az erkélyre vezető ajtónál, ezért odaadtam neki egy vastagabb plédet, egy párnát és egy takarót, hogy akkor csinálja meg nyugodtan magának a helyet, mert Én nem tudom, hogy Ő, hogy szeretné. Megköszönte, majd szépen leterítette a plédet, az egyik végébe tette a párnát, lefeküdt és betakarta magát. Szerintem gyorsan elaludt. Evelinnel elfértünk egy ágyban, ezért neki csak párnát meg takarót adtam. Mi is lefeküdtünk, majd engem azonnal elnyomott az álom.