Jó érzés volt MinAh mellett ébredni. Amikor reggel kinyitottam a szemem és ránéztem elöntött a forróság. A szívem ezerrel vert a szám kiszáradt és a légzésem szabálytalanná vált. A lány ugyan úgy ölelte a derekamat, de a pólója felcsúszott egészen a lapos hasa közepéig. Fekete csipkés bugyija csak úgy vonzotta a tekintetet és éreztem ahogy a kis barátom éledezni kezd. Nem mertem megmozdulni, mert nem akartam felkelteni a békésen szundikáló lányt.
-Hmm..Felix -morgolódott mellettem amikor ébredezni kezdett, de még nem nyitotta ki a szemét. -Olyan fura álmom volt. Megint Hyunjinról álmodtam. -fészkelődött és lassan rám emelte a tekintetét. Nem tudtam hogy most zavarban kéne lennem, vagy örülni annak hogy még este is én járok a fejében.
-Jó reggelt -mosolyogtam rá kedvesen.
-Basszus.. -fehéredett le és azonnal vissza húzta a kezét. Megfogta a takaró szélét és nyakig húzta.
*MinAh POV*
Halványan rémlik az este, de elég sok részlet teljesen kiesett. Például az is hogy miért vagyok az ő pólójában és bugyiban. Vagy hogy miért ölelgettem egész éjjel.
-Várj -kiáltottam amikor elért a felismerés. -Mi ketten... Tudod...együtt -dadogtam zavaromban amikor a szavakat kerestem.
-Nem feküdtünk le ha ez érdekel -vágott fancsali képet. -Tényleg nem emlékszel?
-Nem sokra. Azt tudom hogy el jöttem az étteremből és ide rohantam mert közel volt. -erölködtem hogy vissza tudjak emlékezni, amire csak lehetett. Gyorsan felvázolta mi is történt még, nekem pedig szép lassan ugrottak be képek. Azt a részt kihagyta amikor engedte hogy megsimogassam az arcát és beismertem mennyire tökéletes. Miért?
Kiment a szobából, én pedig a fürdőbe mentem hogy rendbe szedjem magam és tudjak venni egy forró zuhanyt. Jól esett és feltöltődtem. Alaposan megtörölköztem és éppen öltöztem volna amikor láttam hogy a ruhám mennyire piszkosak és szakadtak. Valószínűleg akkor történhetett ez amikor kimásztam az ablakon. Résnyire nyitottam az ajtót hogy ki tudjam dugni a fejem.
-Hyunjin. -szólítottam a fiút.
-A konyhában vagyok. Gond van?- kérdezett vissza.
-Tönkre mentek a ruháim- mondtam szégyenlősen és rosszul éreztem magam amiért ennyi gondot okoztam neki.
-Mindjárt adok neked másikat. -felelte, aztán hallottam ahogy a szekrényben keresgél.
Arra számítottam hogy egy melegítő szettet ad, ehelyett egy dobozt rakott le az ajtó elé. Selyempapírba csomagolt koktél ruha volt benne. Fekete színű, felül szoros testhez simuló pánt nélküli, a szoknya része térdig ért kellemes eséssel. Derekára selyem szalagot vartak ami hátul masniban végződött. Lélegzetelállítóan szép volt, de a cipzárral nem boldogultam. Feladtam a küzdelmet, és elől szorosan tartva a ruhát sétáltam át a konyhába hogy a fiú segítségét kérjem.
-Megkérhetlek? -fordítottam neki hátat. Éreztem hogy mennyire közel volt hozzám és megremegett a testem ahogy végigsimította a bőröm mielőtt felhúzta volna a cipzárt.
-Kész is -mondta én pedig megfordultam. -Gyönyörű vagy -suttogta ahogy végignézett rajtam. Felemeltem a kezem és ujjaimmal végig simítottam puha arcbőrén. Villám csapásként ért a felismerés, hogy valójában mennyire is vonzódom hozzá.
-Ezt a részt miért hagytad ki? -kérdeztem visszafolytott hangon.
-Azért mert félek az érzésektől -mosolyodott el halványan és magához húzott. Erős karjai fogságában tartották, én pedig szorosan hozzá bújtam hogy beszívhassam illatát.
*Hyunjin POV*
Mellkhasomba fúrta arcát, én meg úgy tartottam őt mint egy törékeny babát aki bármelyik pillanatban eltűnhet és fájdalmat okozhat nekem. Tényleg félek. Félek hogy csalódok és félek attól hogy kihasználnak. Ezért nevelt kiskorom óta úgy az apám hogy szabályok szerint lépjek kapcsolatba bárkivel is.
Most ebben a pillanatban azzal küzdök hogy a felszínre törő érzelmeket jó melyre vissza temessem, oda ahol eddig is voltak. Lehetne vele is olyan kapcsolatom mint Majával, de nem tudom hogy ő ezt mennyire értené meg. Egyáltalán hogyan avassam be, és hogyan magyarázzam el neki ezt az egészet. Még azt is számításba kell vennem hogy én mennyire lennék képes kizárni a felé táplált vonzalmamat. Mert igen is tetszik a lány és igen is akarom őt.
-Hyunjin -szólalt meg és eltávolodott egy kicsit tőlem. -Azt hiszem tényleg nagyon kedvellek és nem úgy mint barát. Ez annál sokkal több. -nézett rám édes mosollyal az arcán. Hátrálni kezdtem. Nem akartam hogy később bármelyikünk is sérüljon. Tényleg azt szerettem volna a meg ismerkedésünk pillanatában hogy kedveljen de nem így. -Most burkoltan szerelmet vallok neked erre te inkább kitáncolsz. -nézett rám mérgesen és egyben csalódottan is.
Örlődtem magamban. Kedveltem, úgy igazán kedveltem, de a tudat hogy egy kapcsolat mennyire bonyolult és mennyire sérül az ember ha vége van, teljesen elborzasztott.
-Értem, és még azt hittem hogy te is kedvelsz annyira hogy egy kicsit nyitottabb legyél. -mondta csalódottan. Végem volt. Most nem veszíthetem el.
-A fracba az idióta szabályokkal. -léptem felé és a falnak nyomtam. Birtokba vettem ismerős ajkait és olyan szenvedéllyel csókoltam hogy megszédültem.
________________________________
Köszöntelek titeket akik elértetek idáig!
Saját magam szórakoztatására írogatok oneshot-okat. 16-18+ történetek. Vannak shippes fejezetek, és van olyan is ami Idol X Reader. Szívesen megosztom veletek ha érdekelnek az ilyesfajta tartalmak.
Köszönöm ha küldtök egy vissza jelzést.
Puszii😘
YOU ARE READING
Ki vagy te? (Hyunjin ff.)
FanfictionModell, jó tanuló. Emellett elképesztően dögös, sexy, van aki szerint félisten. Egyszerűen TÖKÉLETES. Ám ezek mind csak külsőségek. Szinte senki sem ismeri az igazi valóját. Egy várat épített maga köré, ahova nem szívesen enged be senkit. Ez az emb...