Ki vagy te? (Hyunjin ff.)

27. Rész

A fürdőben aludtam el. Elgémberedett minden végtagom, ezért nagyon nehezemre esett felállni. Valaki az ajtómat verte kitartóan. Lábujjhegyen sétáltam egészen a bejáratig hogy a kukucskálón át láthassam a túloldalon álló személyt.

-Egy pillanat -hüppögtem még mindig és bedagadt szemeimet megdörzsöltem. Erőt vettem magamon és a kis szekrényt amit az ajtó elé toltam az este lassan arrébb húztam. Kulcsokat a zárban hagytam hogy még ezzel is megakadályozzam a betörést.

-Min.. -sápadt el Felix amint kinyílt előtte az ajtó és meglátta borzalmas ábrázatomat.

-Ne mondj semmit -ráztam a fejem és a karjaiba omlottam. Úgy voltam vele hogy már megtörtént, ezért kár sajnáltatni magam.

-Nem hagyom szó nélkül. -szorított magához.

-Lix ez az én gondom. Megint olyan hülye voltam hogy elhittem hogy szeretnek.

-Én szeretlek és nem csak mondom. -simogatta a hajamat.

-Az teljesen más. Te a legjobb barátom vagy. -suttogtam pólójába.

-Több is lehetnék -morogta orra alatt.

-Mire gondolsz amikor azt mondod több? -toltam el magamtól a srácot hogy fel tudjak nézni rá. -Ha arra hogy legyünk egy pár, emlékeztetnélek hogy meleg vagy. -ingattam meg a fejem mosolyogva.

-Biszex -nevette el magát. -Okos lány vagy tudod mit jelent.

-Persze hogy tudom, de nekem ez a barátság extrákkal nem igazán kedvemre való. -húztam el a számat amikor bele gondoltam hogy ez mit jelentene.

-Szereted azt a barmot? -kérdezte kedvesen témát váltva.

-Igen.. -sütöttem le pilláimat és a földet kezdtem tanulmányozni. Támadt egy ötletem de nem akartam fájdalmat okozni senkinek sem. Felix nagyon jól ismer és az arc kifejezésemből már következtetett is.

-Miben szeretnéd hogy segítsek? -simított karomra.

-Nem -fordultam felé. -Nem vagyok önző. Nem okoznék senkinek sem fájdalmat szándékosan.

-Min -sóhajtott és két tenyere közé fogta arcomat. -Használj ahogy akarsz. Bármi is jutott eszedbe én támogatlak és melletted vagyok.

-Én nem vagyok olyan aki mások érzéseivel játszik. -néztem rá úgy mint aki teljesen megbolondult. -Lix -szívtam be élesen a levegőt.

-Kérj bármit akkor is a legjobb barátok maradunk. -puszilt hajamba és fél kézzel átkarolt. -Szóval mi a terved.

-Kamu pasi? -kérdeztem bizonytalanul. Amikor nem válaszolt felnéztem rá. -Látod nem jó ötlet. Már is úgy nézel ki mint akit kínoznak. -céloztam eltorzult arcára ahogy feldolgozta az információt. -Meg WooBint sem akarom bántani. -vontam vállat.

-WooBin? Mi köze van ehhez? -értetlenkedett.

-Szerelmes beléd fafej -vágtam rá azonnal, aztán gondolkoztam hogy mekkora hiba volt.

-Gondoltam mert Seungmin is célozgatott rá. -sóhajtott fel.

-Nem is érdekel? -csodálkoztam el.

-Engem csak te érdekelsz és ezen senki sem tud változtatni -mosolyodott el amitől össze szorult a szívem.

-Lixie inkább nem akarok senkit se bántani. Főleg nem téged. -hátráltam egy lépést hogy egyértelművé tegyem.

-Ha ez az ára hogy velem légy, nekem megfelel. Ha vége akkor meg minden marad olyan mint most. Legjobb barátok jóban rosszban. -nézett a szemembe.

-Nem is tudom. Egyáltalán mi értelme lenne? Hyunjin nem szeret és amúgy is ott az a másik lány, meg a rengeteg titok. -vakartam meg a tarkómat ahogy próbáltam össze rakni a fejemben a dolgokat.

-A féltékenység ráébreszti az embert arra hogy mit veszített el. -mondta szomorúan. -Én már csak tudom. -folytatta, majd megrázta fejét és mosolyogva fordult felém. -Szóval mi lenne a dolgom?

-Eljátszani hogy a pasim vagy -motyogtam zavaromban. -Hihetőnek kellene lennie ehhez az kell hogy.. -nyeltem nagyokat.

-Hogy megcsókoljalak. -fejezte be helyettem. -Nyilvánosan fogjam a kezed és elvigyelek randira is.

-Randi? -kerekedett el a szemem és őt néztem.

-Hihetőnek kell lennie, nem?

-De -bólintottam

-Jó, csak aztán nehogy belém szeress. -kuncogott.

-Erre kevés esélyt látok -forgattam a szemem de belül azért nem voltam ennyire biztos ebben a kijelentésben.