Instabil-Magyar

31. fejezet

- Claire, nyisd ki a szemed. Azt akarom, hogy nézz rám.

Fájdalom.

- Claire.

Sanyargatás.

Ez rossz volt.

Teljesen rossz volt.

Éreztem az epés ízt a számban, fájdalom, amely grimaszolásomat okozta, s ujjaim ökölbe szorultak. Arcomat száraz könnyek kenték össze, szemeim teljesen szárazak voltak, nem volt több könnyem, hogy sírjak.

- Az isten verje meg - morgott Nathan, s ujjai sebesen túrtak bele hajamba. Az égő fájdalom azonnal lobbant bennem, szemeim feltárultak, és Nathan vigyorgó arcával, kék szemeivel találtam szemben magam. - Jó kislány. Elvárom, hogyha mondok valamit, akkor azt tedd meg, anélkül, hogy kényszerítenem kellene - ujjai még több fájdalmat okoztak, szám tátva maradt, némán nyöszörögtem. Mindazonáltal nem kegyelmezett, s szemei feketén csillogtak. - Akarok egy választ, Claire.

Tudtam, hogyha megszólaltam volna, akkor annak könyörgés lett volna a vége. Könyörögnék neki, hogy álljon le. De tudtam, hogy sohasem hagyná abba, így felesleges minden könyörgésem.

Szeretett látni engem, ahogyan a fájdalomtól vonaglottam.

- Abból, amit észrevettem, Harry nemigen tanított meg téged - felvonta szemöldökét, és fejét rázta. - Perrie, következzen nagyobb méret.

- Ne..ne.. - hangom remegett, s rekedt volt. Nyakamat kinyújtottam, és a szőke lányt figyeltem, míg Nathan fogságba ejtette kezeimet.

Perrie arca érzelemmentes volt, s felemelte a dildót, amely már nagyobb volt, mint az előző, s éreztem, ahogyan testem megfeszült. Éreztem, ahogyan duzzadt redőim közé nyomta a hideg eszközt, térdeim remegni kezdtek, s falaim kénytelen voltak kitágulni annak köszönhetően.

- Mi a faszt mondtam neked? - morgott Nathan Eleanornak; továbbá nem tudtam már nézni, ugyanis szemhéjaim szorosan lecsukódtak, a férfi pedig elengedte csuklóimat, amelyek ernyedten estek oldalam mellé, ahogyan Perrie tovább tolta bennem a dildót. Lassan mozgatta bennem, de pokolian fájt. Úgy éreztem, mintha belsőm égett volna.

Hallottam pofonnak hangját, amelyet Eleanor hangja követett, és a fejem ösztönösen fordult arra, s láttam, ahogyan a földre borulva Nathan megragadta a haját.

- Azt mondtam neked, hogy vedd le a ruháidat - vicsorgott Nathan, hangja visszhangzott a térben. - Mondd, mi a faszt kértem? Engedetlen vagy velem, huh?

- K-kérlek.

Nem néztem Perrie arcát, miközben mozgatta bennem a dildót, az túl elmebeteg, gusztustalan, ijesztő volt. Valószínűleg, hogy sohasem tudnék már ránézni úgy, mint azelőtt.

Fogalmam sem volt, hogy mennyi idő telt el. Néhány perccel, órával voltam csupán tisztában. Mindig azt hittem, hogy Harry rossz, instabil volt, de nem, Nathan sokkal rosszabb volt nála. Ezt az a kis idő is már bizonyította.

- Kérlek! Ne! - El éles hangja hallatszott; hangja nehéz volt a sírástól, s tudtam, hogy hasonló helyzetben voltunk.

- Pofa be! - ordított Nathan.

- Terhes vagyok!

A felkiáltás arra késztette Perriet, hogy abbahagyta a mozgást, szám tátva maradt, és Elre néztem, aki még mindig a földet bámulta, vastag göndör haja takarta arcát mindenki elől.

- Terhes vagyok - mondta lágyabban, s kezeit hasára csúsztatta.

Mikor történt? Abba reménykedett, hogy a hír hallatán nem bántaná Nathan?