A mosdókagylónak támaszkodva, lehunyt szemekkel koncentrálok a pánikroham legyőzésére. Nem hiszem el, hogy ha bejövök egy mosdóba, Louis Tomlinson farkát kell legelőször meglátnom.
- Harry? - szól mellőlem egy hang.
- Ühüm - bólogatok összeszorított szemekkel.
- Figyelj rám! Nézz a szemeimbe, kérlek - mondja lágy hangon.
Óvatosan kinyitom a szemeimet és a világ legszebb kék szempárjával találom szembe magam. Talán nem kéne elgyengülnöm egy nálam kétszer annyi idős férfi tekintetétől, de nem tudok mit tenni. Louis hihetetlenül nagy hatással van rám.
- Lélegezz mélyeket! Velem egyszerre, oké? - szív be egy nagy adag levegőt a tüdejébe és én is követem.
- Köszönöm - nézek hálásan a szemeibe úgy egy tíz perc után, amint elmúltak a rohamra utaló jelek.
- Jól vagy? - helyezi a vállamra a kezét. Hihetetlenül jó érzés az érintése, mégis annyira furcsa.
- Azt hiszem igen.
- Szokott ilyen lenni? - kérdi aggódva.
- Nem rendszeresen, de előfordul.
- Mindjárt kezdünk, nekem mennem kell. Te ülj le és igyál egy kis vizet amíg nem jössz! Sok sikert - mosolyog rám. - Utána még beszélünk - szól vissza az ajtóból.
Ez sok így egyszerre. Louis nem csak tudja, hogy ki vagyok, segített mielőtt pánikrohamom lett volna és beszélgetni fogunk a verseny után. Írok egy "SOS, mosdó" üzenetet Liamnek és várok.
- Mi történt? - ront be a trainerem.
- Majdnem pánikrohamom volt - nyögöm ki.
- Jól vagy? - ölel magához.
- Jól. Louis Tomlinson segített nekem.
- Hűha... és szükséged van még valamire most?
- Meg kéne igazítani a sminkem és jól esne egy kis víz.
- Ülj csak le egy székre, megyek mindjárt!
Bemegyek a hatalmas szobába és leülök oda, ahol előzőleg is ültem. Mivel ez egy junior verseny, tizenkét éves kortól indulnak a korcsoportok egészen tizenhétig, viszont a "Miss Nevada" cím csak a legidősebb korcsoportra vonatkozik, a kisebbek pedig más-más címeket nyerhetnek el. Így én csak körülbelül hat órakor kerülök sorra, addig pedig még van négy óra. Liam is befut végre egy üveg hűtött vízzel, aminek felét nagy kortyokban el is fogyasztom.
- Lassan! Kell még a hangod mára - mosolyog Liam.
A sminkem újra készen van, ezért a trainerem gyorsan készít róla egy fotót.
- Visszamegyek Niallhöz. Szólj, ha baj van!
- Menj csak - ölelem magamhoz egy kis ideig utoljára.
- Szia, Harry! - köszön valaki mögülem, mire odafordulok.
- Ruby! Szia! - mosolygok rá. - Jó rég láttalak.
- Mostanában nem ugyanazokra a versenyekre megyünk - ingatja a fejét. - Egyébként gyönyörű vagy most is.
- Te is csodásan festesz.
Egy türkizkék hosszú ruhát visel. Semmi díszítés nincs rajta az apró kristályokon kívül, de ettől függetlenül káprázatos. Gyönyörűen mutat hosszú loknikban lelógó sötétbarna hajával és kiemeli a ruhával szinte teljesen megegyező szemszínét.
YOU ARE READING
Style(s) and Tiaras - BEFEJEZETT
FanfictionA szépségversenyek világa néha meglehetősen ijesztő is tud lenni, ha a győzelemről van szó. Ezt nagyon jól tudja a tizenhét éves Harry Styles is, aki már kiskora óta szerepel legfőképpen Amerika legnagyobb szépségversenyein. A legkülönlegesebb pedig...