Style(s) and Tiaras - BEFEJEZETT

33. - Szabadon

- Nekem nincs szükségem ajándékra, édes. Elég, ha te velem vagy.

- Nem baj, Lou. Boldog születésnapot még egyszer - mosolygok, miközben a kezébe nyomom az ajándékát rejtő nagy dobozt.

Egy parfümöt, pulcsit és egy focilabdát vettem neki. Tudom, hogy imád focizni és a nyáron rengeteget játszottunk, ezért is gondoltam, hogy ennek talán örülni fog.

- Köszönöm, Hazza - csókol meg hosszan. - Annyira nagyon szeretlek.

- Én is téged. Élvezted a szülinapod?

- Aligha volt ennél jobb életem során.

- Akkor jó - ölelem meg.

- Lefürdünk, aztán összebújunk kicsit?

- Tökéletes.

A fürdést elég gyorsan megejtettük, hiszen már mindketten elég fáradtak vagyunk. Rendesen kifárasztott minket az egész napos főzés és pakolászás. Szerencsére már bebugyolálva fekszünk az ágyban. Egymást öleljük és néha egy-egy puszit hagyunk a másik arcának különböző pontjain.

- Lou, mesélsz az anyukádról? - kérdezem halkan.

- Örömmel - mosolyodik el. - Anyukám egy csodálatos nő volt. Mindig is ő volt a példaképem. Annyira erős volt és erre tanított engem is. Az első pillanattól kezdve támogatott, pedig akkor még egyáltalán nem volt megszokott, hogy kisfiúkat versenyeztessenek, de anya hitt bennem. Akkor kezdett el randizgatni Markkal, a nevelőapámmal, amikor én versenyezni kezdtem, de én egyáltalán nem bántam. Az igazi apám nem is ismertem, anya pedig boldog volt ezzel az emberrel. Azóta Markkal csak alkalmanként beszélek. Visszatérve, anya rengeteg mindenre megtanított. Amikor kisebb voltam, mindig kisminkeltem. Talán ezért is szeretem annyira, ha te megkérsz rá. Jaj, Hazzy! Annyira szeretne téged - csordul ki egy könnycsepp a szeméből.

- Minden rendben van - cirógatom az arcát. - Tényleg csodálatos ember lehetett.

- Néha annyira hiányzik. Még ennyi idő után is.

- Megértem - simogatom továbbra is. 

- Képzeld, amikor kicsi voltam, azt hittem, hogy a karácsonyi fények miattam vannak. Hogy azokat az én születésnapomra teszik ki.

- Ez hihetetlenül aranyos - kuncogom el magam.

- Nem vagy álmos még? - vált témát.

- De, viszont jobb hallgatni a sztorijaid.

- Majd még mesélek, ha szeretnéd, de akkor most inkább aludjunk.

- Jó éjt.

- Aludj jól, Hazza - ad egy utolsó csókot mára.

*

Két hónappal később...

Gyengéd simogatásra ébredek. A szemeim hirtelen kipattannak, amikor realizálom, hogy milyen nap van ma.

- Jó reggelt szülinapos!

- Jó reggelt, Lou - mosolyodom el.

Hihetetlenül gyorsan eltelt ez a majdnem másfél hónap. A karácsonyt már kettesben töltöttük Louval, az újévet pedig Liammel, Zaynnel és Niall-lel ünnepeltük az otthonunkban. A félévi vizsgáim is sikeresek lettek, ezért Zaynék amiatt is eljöttek ünnepelni. A mai nap pedig különleges, hiszen ma van a tizennyolcadik születésnapom.

- Sütöttem almás pitét reggelire - tol az arcomba egy szelet süteményt, amin egy szál gyertya ég.

- Köszönöm szépen - veszem el tőle, majd mosolyogva elfújom a gyertyát.