Style(s) and Tiaras - BEFEJEZETT

31. - Modell

- Hogy micsoda?

Lou szinte felsikít, ahogy kiejtem a számon ezt a pár szót.

- Február tizenkilencedikén lesz egy verseny, amin engem szeretnének az egyik zsűrinek - vigyorgok továbbra is.

- Bébi, ez nagyszerű! Annyira büszke vagyok rád! - ránt fel magához és szenvedélyesen az ajkaimra tapad.

- Lou, el tudod te ezt hinni?

- Nagyon is, drágám. Szuper zsűri lennél. Elfogadod, ugye?

- Persze! Ez... ez csodálatos. Lehet ez a nap még ennél is jobb?

- Talán... - húzza ajkait kaján vigyorra, majd szájával újra az enyémet csókolja.

*

Másnap reggel Liaméket áthívtuk magunkhoz ebédre, hogy elújságolhassuk nekik is a nagy hírt. Pizzát rendeltünk, mert úgy ébredtem fel, hogy ma szeretnék azt enni, Louis pedig örülve annak, hogy végre ilyeneket is eszek, sok-sok puszi után tárcsázta is a pizzázót.

- Na meséljetek, mi történt pár órácska alatt? - könyököl az asztalra Zayn.

- Mondod te? - néz rám Lou, mire egy aprót bólintok.

- Képzeljétek, felkértek zsűrinek egy februári versenyre!

- Aztakurva, Harry! - pattan fel Zayn és magához szorít.

Liam még mindig sokkoltan ül az asztalnál. Gyorsan megrázza a fejét, és ajkai széles mosolyra húzódnak.

- Gyere ide, hercegnő - tárja ki karjait, hogy aztán jól megölelgethessen. - Büszke vagyok rád - súgja a fülembe.

- Köszönöm, hogy mindig mellettem voltatok - próbálom visszapislogni a könnyeim.

- És továbbra is itt leszünk - simít végig a hátamon Liam.

Ezek után enni kezdünk, közben pedig beszélgetünk mindenféléről. Eldöntöttem, hogy már nem szeretnék több versenyen részt venni. A tegnapi túl sok volt számomra. Természetesen nagyon örülök, hogy nyertem, viszont ezek a versenyek már tényleg nem olyanok, mint régen voltak. Ha ilyen könnyen meg lehet győzni a bizottságot és a zsűriket pénzzel, nem szeretnék ennek fényében részt venni rajtuk. Inkább változást hoznék, hogy olyan zsűri legyek, akit nem fog senki sem lefizetni. Ezt a többiek el is fogadták és maximálisan támogatták a döntésem. Tudom, hogy ők is így döntöttek volna a helyemben.

- Srácok, én is szeretnék mondani valami fontosat - szólal meg hirtelen Lou.

Valami ismeretlen félelem kúszik végig a gerincem mentén. Mi az, hogy fontos és még nem mondta el nekem?

- Baj van? - nézek rá aggódva.

- Nem, szívem, dehogy - nyugtat meg egy mosollyal. - Csak tegnap éjszaka kaptam egy emailt, mivel mindenki úgy tudja, hogy én vagyok a trainered. Egy cég keresett meg azzal, hogy nagyon örülnének, ha a modelljük lennél egy, a gender normáktól eltérő kollekciójuk fotózására. Utána, ha szeretnéd, le is szerződhetnél az egyik modellügynökséghez, akik velük állnak kapcsolatban.

- Engem akarnak? - kerekednek el a szemeim.

- Igen. Austin Bernard, a tervező tegnap ott volt a versenyen, hogy megnézzen téged és tökéletesnek talált a szerepre. Mondjuk nem csodálom. Az a lényeg, hogy szoknyákat is kell felvenned, de ez gondolom, nem baj. Vagy de?

- Nem, nem lenne az - rázom meg a fejem. - Szívesen mennék.

- Neked aztán bejött az élet, öcsém - bólogat elismerően Zayn. - Jó sok pénzed lesz ezekből.