I Think They Know (StylesTriplets x Louis)

09

Louis elámulva nézett fel a házra, ami az ő bérelt nyaralójuknál is sokkal nagyobb volt. Edward leállította a motort, aztán elmosolyodva nézett Louis-ra. Imádta, ahogyan azok a kék szemek izgalommal csillogtak.

- Bemegyünk, Lou?- Louis körmeit piszkálva bólintott, mert hirtelen kissé zavarban érezte magát. 

A nap ma is forrón tűzött le az égről, Louis-t egyből égetni kezdte. Edward mellé lépett, majd végig mentek a márványlapokon, amik a hatalmas házhoz vezetettek. Louis nagyokat pislogva nézett  a fehérre vakolt építményre, aztán a ház előtt lévő tiszta vízű medencére, aminek szélein még ülőhelyek is voltak, a közepén pedig egy asztal, ami mellett bárszékek látszódtak kissé a víz alatt. Edward elfordította a kulcsot a zárban, majd kitárta Louis előtt az ajtót, a kékszemű pedig kissé elnyílt ajkakkal nézett körbe a csodálatos ház belsejében. Az első helység ami eléje tárult, az a világos színekben pompázó nappali volt. Két nagy kanapé és fotelek , amik között egy dohányzóasztal volt. A fehér dominált a nappaliban, de a fekete tökéletesen övezte azt. Szürke és fehér párnák a kanapén, lapostévé a falon. Az ablakok még nagyobbak voltak, mint Louis-ék bérelt nyaralójában, így még fényesebb volt a helység. Egyenesen vakító volt. Edward körbe vezette Louis-t a házban. A konyha krémszínű volt, nagy szekrényekkel és egy étkezőasztallal középen. Fürdőből több is volt, de berendezésük hasonlóan gyönyörű volt, nagy káddal, mellette egy falba épített kandallóval, illetve kicsit odébb egy zuhanyzóval. Fehér törölközők voltak felsorakoztatva a polcokon, a mosdókagylónál pedig mindenféle krémek és testápolók voltak.

- Harry-nek van a legtöbb, ugye?- kérdezte Louis szórakozottan, ahogyan a kenceficékre nézett. Edward kuncogva bólintott. Tudta, hogy fiatalabb testvére akár órákat is képes volt itt eltölteni, és mindenféle bőrápolót és arckrémet magára kenni. Arról már ne is beszélve, hogy a hajával mennyit foglalkozott. 

- Már csak az a kérdés, hogy ő maga és Marcel hol lehet.- mondta Edward. Tudta, hogy mennyire várták Louis érkezését, és most erre hirtelen sehol sincsenek- Ülj csak le odalent Louis, pillanat és előkerítem a két jómadarat.- küldött egy mosolyt a göndör Louis felé, aki boldogan bólintott, majd elindult a lépcső felé.

Edward beharapta ajkait, hiszen nagyon is jól tudta, hogy miért nincsen sehol Harry és Marcel. Csak megforgatta szemeit a gondolatra, hogy ennyire nem bírnak magukkal. 
Gyors léptekkel a hálóhoz ment, majd kopogás nélkül benyitott, és már meg sem lepődött azon, ami elé tárult. Marcel lovaglóülésben ült Harry ölében, miközben testvére ajkait úgy falta, mintha azon múlna a világ létezése. Harry Marcel derekán tartotta kezeit, de egyre nagyobb erőfeszítésbe telt neki, hogy ne kalandozzon el velük kicsit lejjebb. Marcel ujjai köré tekergette az övéhez hasonló göndör tincseket, és mindeközben egyiküknek sem tűnt fel a szobába belépő Edward.

- Fiúk.- szólt halál nyugodtan Edward, mire Marcel elhajolt Harry-től, majd csak lustán pislogva nézett fel idősebb testvérére. Harry ugyan így tett, kezeivel ezúttal kissé belemarkolt Marcel fenekébe, hogy feljebb húzza őt az ölében.

- Igen?- kérdezte Harry, Edward pedig megrázta a fejét.

- Rémesek vagytok!- fogta a homlokát- Itt van Louis.- mondta, mire mind a kettő férfinak izgatottan csillant fel a szeme- Máskor kérlek kontrolláljátok magatokat.- szólt rájuk, ahogyan Marcel kikelt Harry öléből.

- Ugyan, Eddie.- nevetett Harry halkan- Azért a múltkor neked sem volt ellenedre.- küldött feléje egy kacsintást, mert sietve elindult a földszintre, hogy végre lássa Louis-t. Egész éjjel csak rá tudott gondolni, és most végre itt van.

Lesietett a lépcsőn, leérve szemei pedig egyből megakadtak az édes teremtésen. Louis az egyik kanapén ült, és csendben tanulmányozta a ház részleteit, aztán mikor két kar köréje fonódott, kissé megugrott ülőhelyén.