I Think They Know (StylesTriplets x Louis)

13

Harry kissé meglepődött, amikor másik oldalára fordulva nem érezte maga mellett legidősebb testvérét, vagyis Edward-ot. Kis akciójuk után sikeresen elaludtak, és csak késő délután keltek fel. Először rá kellett jönnie, hogy hol is van. Mellette Marcel volt, akivel össze voltak gabalyodva lábaik. Harry halványan elmosolyodott, majd megsimította a mellette fekvő férfi arcát, aki közelebb húzódott hozzá.

- Marcy..- suttogta a nevét Harry- Megnézem hol van Edward, oké?- Marcel csak hümmögött valamit, majd nem valami szívesen, de odébb ment tőle. Harry adott egy puszit Marcel homlokára, majd magára vett egy pólót és egy melegítőt, aztán kiment a szobájukból, Marcel-t otthagyva. 

Az emeleten nem találta Edward-ot egyik helységben sem, ezért biztosra vette, hogy a földszinten van. Pár pillanatra olyan érzése lett, mint amikor kicsik voltak és bújócskáztak a szüleik hatalmas házában. Edward volt mindig a legjobb a játékban, testvérei sosem tudták őt megtalálni. Épp emiatt- még ha lehet hülyeség is -, de Harry-nek meg volt a félelme, hogy egyszer Edward úgy eltűnik, hogy soha többet nem tudja majd megtalálni, hiába járja be érte az egész világot. Tényleg semmire alapuló félelem volt, de akkor is számtalanszor megfordult a fejében, hogy mi van, ha egyszer Edward keze után nyúl majd, de már nem éri el. 
A konyhában és a nappaliban nem volt, ezért az egyetlen földszinten lévő, nem is nagyon használt fürdő felé vette Harry az irányt. Az ajtó zárva volt, így pedig egyből rájött, hogy Edward odabent van. Megköszörülte a torkát.

- Eddie?- szólította meg a testvérét. Semmi válasz. Harry sóhajtott egyet- Eddie, mi a baj?

- Hagyj békén.- kapott Harry választ, mire elmosolyodott. 

- Mit csinálsz odabent? Főleg nélkülem?- húzta kicsit az agyát.

- Harry, menj innen!- mondta ezúttal hangosabban Edward. A fiatalabb erre megforgatta a szemeit, majd leült az ajtó elé, hátát a falapnak támasztva.

- Nem megyek.- felelte, ahogyan hátra döntötte az ajtónak a fejét- Beszélgethetnénk, például arról a tegnapi TLC műsorról.- Harry-nek ez ösztönből jött. Pontosan tudta mi Edward baja, ezért felhozta a legvéletlenszerűbb témát, ami eszébe jutott, és arról kezdett neki beszélni, tudva, hogy Edward előbb-utóbb válaszol majd neki.

Szóval Harry hosszú percekig ült a fürdőszoba ajtaja előtt, miközben folyamatosan beszélt mindenféle dologról. A cukrászdákról, ahova szeretne elmenni, a felhőkről az égen, színészekről, az új kedvenc illatgyertyájáról, de ahogyan haladt a témák között, a hangja egyre könyörgőbb és könyörgőbb lett, a mosolya pedig lekúszott az arcáról. Edward ritkán válaszolt, végül pedig csendben maradt. Eltelt egy óra, és nem volt hajlandó kijönni a fürdőből. Ilyen sokáig pedig még sosem maradt odabent. 

- Edward, kérlek..- Harry hangja ezúttal kiabálásba futott át. Erősen beharapta ajkait, mert már tényleg nem tudta mit csináljon. Marcel pár perccel később már ugyan úgy próbálta kihívni Edward-ot onnan, de semmi haszonnal. 

- Mit kéne csinálnunk?- kérdezte Marcel, hangja elcsuklott, ahogyan tenyerét a fürdő ajtaján pihentette. Nem tudták, hogy mi történhetett ilyen hirtelen, ami miatt Edward ennyire rosszul lett, de ez volt az első alkalom, hogy sehogy sem tudtak javítani a helyzeten. Edward fejében egy saját magát sebző bomba volt, és Harry nem tudta, hogy hogyan tudná kiiktatni azt onnan. 

- Várj egy kicsit.- nyelt egy nagyot, a csomó a torkában nem lett kisebb. Felszaladt az emeletre és kikereste a sok cucc között a mobilját, amikor pedig remegő kézzel feloldotta a készüléket, még akkor sem volt biztos abban, hogy hogyan is kellene Louis-nak megmagyaráznia ezt az egészet.