I Think They Know (StylesTriplets x Louis)

20

Az édes Clinton száma a legtökéletesebb ehhez a fejezethez. A következő részben már több pozitív dologra lehet számítani <3

Jenny xx

Edward kezét zsebeibe süllyesztve ment végig az utcán, és már egyáltalán nem érezte magát másnaposnak. Túlságosan is éber és józan volt ahhoz, hogy egyedül meg tudjon birkózni azzal, ami most a fejében lezajlott. Egyetlen ember volt, akin testvérein kívül fordulhatott. Valaki, akit nem rég ismert meg és szoros kapcsolatban volt Louis-val, de Edward-nak nem volt más választása. Félt, hogy ismét egyedül marad egy ilyen helyzetben.
Szóval ott állt a nyaraló előtt, gyomra görcsölt, kezei remegtek. Abban sem volt biztos, hogy a keresett személy egyedül van, hogy nem akkor állít-e be, mikor nagyon nem kellene, de muszáj volt megkockáztatnia. Mély levegőt véve nyomta meg a csengőt, és nagyon nagy szerencséje volt, mikor kinyitották az ajtót és..

- Edward? - Taylor arcán vagy ezer érzelem cikázott át azokban a percekben, de egyiknek sem tudott hangot adni. Nem is teljesen tiszta, talán.. dühös volt, de ugyanakkor zavarodott és kicsit még rémült is. - Te miért, vagy hogy..

- Taylor, muszáj segítened nekem. - szakította félbe Edward őt, ami talán nem volt a legjobb ötlet azután, hogy a földbe döngölte Taylor legjobb barátjának az önbecsülését, akibe ráadásul bele is szeretett, de Edward nem olyan valaki, aki tud emberként funkcionálni. - É-Én nem jöttem volna ide, ha lett volna más választásom. Esküszöm, hogy nem, de.. de nem tudok hova menni. - Edward a mondat utolsó felét suttogta, mint aki fél, aki retteg.

- Miért kellene segítenem? - kérdezte Taylor, Edward pedig összeszorította ajkait. - Edward, te nem láttad Louis-t tegnap, miután hazajött. Miután te elküldted őt, ez.. én nem is akarok beszélni veled! - csukta volna be az ajtót, de Edward megállította.

- Kérlek, Taylor! Én nem akartam ezt csinálni, Louis nekem.. Louis nekem nagyon sokat jelent. - Taylor ismét kijjebb nyitotta az ajtót, de továbbra is olyan üres tekintettel nézett Edward-ra, mint eddig tette. 

- Én hinni akarok neked, tudod? Én őszintén gondolom, hogy te egy remek srác vagy, Edward. Csak ez az egész, annyira rohadtul elcseszett. - nevetett kínjában a nő. 

Taylor Louis életének a nagy részében szerepet játszott. Ezért volt az, hogy amikor Louis-nak fájt valami, azt a fájdalmat szinte Taylor is szó szerint érezte. Az ikrek nagyon boldoggá tették Louis-t, ezt Taylor is látta, és örült neki. Taylor boldogabb volt, mint valaha, amikor Louis szívecskékkel a szemében tántorgott haza azon az estén. De abba nem gondolt bele, hogy valamelyikük ilyen fájdalmat fog neki okozni. Rendben, Louis-t bántották már életében, talán rosszabbat is hallott már másoktól, de ez a helyzet akkor is különbözött. Louis szerette Edward-ot, bízott benne és sok-sok reményt fűzött ahhoz, hogy a jövőjük majd hogyan alakul. És ezért is volt annyira rémes és elkeserítő. Taylor nagyon úgy szűrte le, hogy Edward is oda van Louis-ért, is ez biztosan így is volt, így is van, de akkor is valami nagyon félrement. Louis-nak talán sosem kellett volna tegnap éjjel Edward után menni, mert tőrökkel a szívében állított vissza. Edward olyan volt Louis-nak, aki nagyon sokat számított. Taylor ismerte Louis rossz szokását, miszerint ha Louis-nak számít valaki, akkor már betegesen arra törekszik, hogy megfeleljen neki. Hogy mindig ott legyen az illetőnek és olyanra formálja a Louis-ról való összképet, ami az ő kedvére tesz. Egy ilyen személytől sokkal jobban fájt minden bántás, plusz az ikrekkel minden más volt. Az ikrek miatt Louis úgy érezte, hogy semmit sem kell magában megváltoztatnia ahhoz, hogy szeretve legyen. De Edward most ezt az érzést meggyengítette. 

Szóval ott állt Taylor tétlenül az ajtóban, ahol Edward nézett rá megtörten, és segítséget kért. Taylor maga mondta, hogy nem áll jót magáért, ha valamelyikük megbántja Louis-t, és egy része gyűlölte is Edward-ot, amiért ezt tette, de volt még valami. Taylor a régi énjét látta Edward-ban. Azt a szeretettől rettegő, mindent túlgondoló szerelmest, aki elmenekült attól, amit érzett. Aki úgy dobálta a bántó szavakat, mint a zsonglőrök a labdákat, csak mert azt hitte így védi meg magát. Taylor hinni akart abban, hogy Edward-nak számít Louis annyira, hogy komolyan rendbe akarja hozni a dolgokat, de akkor is haragudott. Szívesen behúzott volna Edward-nak, ha Edward nem állt volna már így is a sírás szélén.