A szobádban feküdtél az ágyon, a takaró alatt, közben a telefonodat bújtad. Már félálomban voltál, amikor kopogás hallatszott az ajtón. Eldünnyögtél egy gyere szócskát, majd belépett az illető. Sötét volt, így csak az alakját tudtad kivenni.
- Jeongin ? - toltad feljebb magad, s hunyorítva nézted.
- nem, Seungmin. Kapcsolhatok villanyt ?
- igen..- feküdtél vissza. Seungmin felkapcsolta a lámpát, és az ágyadhoz sétált. - baj van ? - motyogtad álmosan.
- nem...csak nem tudok aludni. - nem figyelted, de érezted, hogy leül az ágyad végébe.
- miért ? - ültél fel.
- van egy lány, aki tetszik, és állandóan azt álmodom, hogy történik vele valami baj, vagy elveszítem. - dörzsölte meg arcát. Próbáltad rezzenéstelen arccal lereagálni, de belül nagyot csalódtál.
- történt valami a lánnyal, ami miatt aggódhatnál érte ?
- nem...legalábbis nem tudom..- vakarta tarkóját.
- tudja, hogy tetszik neked ? - piszkáltad körmödet.
- szerintem nem. Minden rendben ? Nagyon sápadt vagy. - félve kaptad rá a tekinteted.
- csak álmos vagyok. - legyintettél. - mondd el a lánynak, hogy tetszik. Ne kínozd magad a rossz álmokkal. Szerintem inkább utasítson vissza, minthogy minden éjjel azt álmod, hogy történik vele valami. Talán barátok maradtok.
- azt mondod ?
- igen.
- tetszesz. - szemeid rögtön kipattantak, szíved nagyot dobbant.
- n-ne nekem mond, hanem a lánynak !
- te vagy az a lány.
Mit tennél ?
