- komolyan mondom, lehetsz bármilyen kedves az emberrel, annak sosem lesz semmi jó!- robbantál be a fiúk közé a konyhába, mögötted kullogott Jeongin telefonját bújva. A fiúkra a szívbajt hoztad, ijedten ugrott mindegyik egy picikét, ahogy becsörtettél.
- mi történt?- motyogta Chan.
- adtam egy hajléktalannak száz wont, mert csak annyi volt nálam. Erre még ő volt felháborodva, miért csak annyit adok! Ember, menj el dolgozni!- csapkodtál összevissza. - egyszerűen nem éri meg jónak lenni!- dühöngésedet mindenki csendesen nézte végig, kivéve Changbin. Telefonján görgetve a böngészőt válaszolt neked.
- állj át a sötét oldalra.- vont vállat.- kevesebb a villanyszámla.
