Az úton meg se próbáltál beszélni Hannah-val. Inkább magadba roskadva vártad azt a pillanatot, hogy odaérjetek, és haza tudj menni. Rettenetesen elszégyellted magad, már tudod mit éreznél, ha összejöttél volna Chan-nal, és titokban tartottátok volna Hannah előtt. Egy bizonyos ponton reménykedtél abban, hogy ha Chan megtudja mi történt, akkor segít neked megmagyarázni a helyzetet, de rá kellett jönnöd, hogy rá se hallgatna Hannah. Nagy eséllyel őt is kioktatná.
Hannah úgy robbant be a házba, hogy a bejárati ajtó neki csapódott a falnak, s a kilincs behorpasztotta a falat. Nagy puffanást okozott, ez pedig előhívta a ház lakóit. Mrs Bang ijedten sétált az előtérbe, szemtanúja volt, ahogy lánya ingerülten csörtet be szobájába, aminek ajtaját ugyanolyan hévvel nyitotta ki, mint a bejárati ajtót. A nő kérdő, kíváncsi, aggódó tekintettel nézett rád, de te csak lesütötted a szemed. Az asszony tudta, hogy tőled nem fog megtudni semmit, ha már így nézel, ezért inkább lányához fordult, akármennyire is parázott haragjától.
- mi történt, Hannah?- támaszkodott neki az ajtófélfának, miközben azt nézte, hogy a lány hogyan dobálja a cuccaidat a bőröndbe. Kínzó melegség tört rád, pedig tudtad, hogy semmi rosszat nem csináltál. Hannah nem válaszolt, folytatta a pakolást. Mrs Bang rád nézett, amit kínosan viseltél el, de nem mondtál semmit. - az istenit! Valaki mondjon már valamit! Hannah! Mi történt?- kiáltotta el magát, erre Hannah is abbahagyta a dobálózást.
- mi történt?- fordult anyukája felé, s csak most láttad meg könny áztatta arcát. Hatalmas bűntudatot kezdtél érezni, meg akartad mondani neki az igazságot, de nem tudtad, mert Hannah a világ legjobb rappereit megalázva kezdett el szavalni. - az történt, - vett egy nagy levegőt, sírós hangon folytatta.- hogy a legjobb barátnőmnek hitt ember szart az ígéretére, és betámadt ott, ahol tudja, hogy nekem rohadtul gyenge a lelkem! - az anyukája rád nézett, de még mindig nem értette mi történt. Hannah is rád nézett, tekintetetek találkozott, de olyan szintű undorral nézett rád, amitől azt kívántad, hogy nyíljon meg alattad a föld, nyeljen el, sose engedje, hogy újra napvilágot láss.
- nem egészen értem.- rázta fejét Mrs Bang. - lányok, mit csináltatok?- kérdezte nyugodt hangon, bár tapintható volt a feszültség a levegőben. Hannah nem vette le rólad a szemeit, és te sem kaptad el fejedet. Hamár nem hallgat meg szemeiddel próbáltad tudtára adni, hogy mondani valód van, ami megmentheti a barátságotokat. Újra nagy levegőt vett, s részletesebb választ adott, de végig a szemedbe nézett.
- kavar a bátyámmal, miközben tudja, hogy nem szeretném, hogy legyen köztük valami, és ez nekem rohadtul fáj, hogy ennyit érek neki!- amint végig mondta visszafordult a bőröndödhöz, s folytatta a pakolást. Anyukája hitetlenkedve nézett rád, de nem ítélt el, a harag, vagy csalódottság egy jele sem mutatkozott rajta. Féltél mit fog mondani, akkor is, ha valójában nem vagy együtt a fiával. Ez az egész szituáció egyetlen dologra jó: megtudod ki hogyan reagálna rá, ha valóban együtt lennél Chan-nal. Hannah összecipzározta a bőröndöt, majd eléd dobta. A bőröndöt nézted, azon gondolkodtál, hogy küzdj, vagy ne? - takarodj innen!- nem csak téged, de még az anyukáját is kizárt a szobából.
- meg tudnám menteni, ha hagyná.- motyogtad orrod alatt. A bőröndöt felállítottad, indultál volna kifelé a házból, de Mrs Bang nem engedett. Ő akarta, hogy megmagyarázd. Nem mondott semmit, ebből gondoltad, hogy beszélhetsz. - Chan volt barátnője miatt játszottuk el, hogy együtt vagyunk, de nincs köztünk semmi.- nem vártad meg, míg mond valamit, elhagytad a jól ismert házat. Felmerült benned, hogy Chan miért nem mászott elő a szobájából a kiabálásra, hiszen Hannah kicsit sem fogta vissza hangját. Biztos hallotta, de akkor miért nem segített? Ez a nap volt az utolsó, amit Hannah-val tudtál tölteni, hiszen már nem vagytok barátok.
Míg te a vonathoz sétáltál ki, Hannah a szobájában sírta ki magát. Elárulva érezte magát, a lelkedre kötötte, hogy ne legyen közted, és a bátyja közt semmi. Nem őt féltette tőled, hanem fordítva. Téged féltett tőle, mert tudta, hogy Chan nem pont a leghűségesebb, legőszintébb fiú a világon. Tudott olyan sztorikat, ahol Chan úgy vágta át a lányokat, mintha pénzt kapna érte, és azt is tudta, te túl jó vagy a testvére számára, te nem az a mai tipikus lány vagy. Tisztában volt azzal, hogy kihasználna téged.
De a legfontosabb ok, amiért tiltott a bátyjától az az, hogy féltette a barátságotokat. Legnagyobb félelmei közé tartozott az, hogy téged elveszítsen. Fontos voltál neki, te voltál az egyetlen olyan barátja, akiben teljesen megbízott, akinek bármit el tudott mondani. Nem akarta, hogy ha összejönnél Chan-nal és szakítanátok rámenjen a barátságotokra. Szeretett mind a kettőtöket, nem akart választani a testvére, és a legjobb barátja közt.
