A szellem az ablakban (Befejezett)

🔍Huszonharmadik fejezet🔎

Igor pov.
Megálltunk és ledermedve hallgattuk a szélben hallatszódó hangokat. Valaki sírt, aztán egyszer csak egy akkora széllöket jött, hogy kis híján elsodort minket, majd egy vérfagyasztó sikítás hallatszott a szél süvítő hangjában. Aztán elhallgatott, egy pillanat alatt. Vladimir ez alatt végig a karomba kapaszkodott.
– Mi volt ez? — kérdezte reszketve.
– Azt hiszem, hogy halál sikoly. – mondtam és inkább gyorsan megindultunk tovább az úton. Vladimir nem eresztett el és egy szót sem szólt.
– Mindjart ott vagyunk. – nyugtatgattam.
– Kicsi, kicsi fácskán, bimbóznak a szirmok. Barackfa virágok szállnak a szélben... — hallatszott ismét egy földöntúli hang, de ez más volt, mint az előző. Valahogy olyan sötét volt és annyira megszállott.
– Menjünk innen! – sipította Vladimir. Az utolsó pár métert futva tettük meg a házig, ahol ránk csapódott az ajtó. Vladimir még mindig megállás nélkül belém csimpaszkodott. Nagyon megijedhetett, bevallom még én is elég ijesztőnek találtam a dolgot.
– Vladimir itt vagyunk. El engedhetsz. – mondtam a vállára simítva a kezemet, mire magához tért és elengedte a görcsösen szorított karomat.
– Bocsi.
— Semmi baj, én is megijedtem. – mondtam és igyekeztem megnyugtatni őt.
— Igor, mi történt itt? Mik ezek a földöntúli hangok, a telefon, a pince! Mi történt itt? –kérdezte félve, de az izgatottságot nem tudta leplezni a tekintetében.
– Nem tudom, de ha velem tartasz, kideríthetjük. – mosolyogtam rá.
– Boldogan! Egy igazi rejtély! Kiskorom óta erre várok! — mondta végre sokkal vidámabban. Ez remek kezdés lenne az új könyvemhez.

Másnap lementünk Rogerékhez, ahol végre megismerhettem a híres Liamet. Roger is és Vladimir is rengeteget meséltek már róla. Kedves fiú volt és egész aranyos is. A szőke hajának a végét lila tincsek fedték.
–Nos, a restaurátor ment valamire?
- Igen, itt vannak a nyomtatott verziok. – mutatta a papírokat.

1857. Október 19.
Már lassan egy éve...Meddig tart még ez a pokol? Minden nap rávesz, hogy ugyanazt a dalt énekeljem neki és úgy kell viselkednem, mint egy tökéletes feleség. A tegnapi bűn óta fáj mindenem. A testem már kezdi feladni. Meddig bírja a lélek? Meddig bírja?...