🔍Huszonötödik fejezet🔎

644 72 2
                                    

Vladimir pov.
Felriadtam. Mindenem csupa izzadtság volt és a jelek szerint már jó ideje itt voltam. Ekkor kinyílt az ajtó és Liam lépett be az ajtón. Egy bögrét tartott a kezében.
– Vladi! Jézusom! Jól vagy? Tegnap este óta aludtál és nagyon magas lázad volt! – rohant mellém.
– Jól vagyok. Hol vannak a fiúk?
– Elmentek valami idős nőhöz. Valami Mrs. Cerriehez!
– Miért?
— Vladimir naplójában megtalálták a nevét és Roger ismer egy idős hölgyet, aki elvileg az unokája a naplóbeli nőnek vagy mi. — magyarázta és elővette a mobilját.
— Mit csinálsz?
– Felhívom őket és elmondom, hogy jól vagy. – mondta.

Igor pov.
Roger már egy perce telefonált.
– Jó, itass meg vele legalább egy pohár vizet és hagyd még pihenni, de maradj vele! Nézzetek tévét vagy valami! Jó?...Oké! Puszi! Szeretlek! – mondta és letette.
— Jól van? – kérdeztem kíváncsian.
— Igen, felébredt.
– Hála istennek. – motyogtam. Tíz perce voltunk úton egy bizonyos Mrs. Louise Cerrie–hez, aki a Bluefield birtok egyik cselédjének a leszármazottja. Az unokája. Felhívtuk, hogy átmennenk hozzá, mert lenne pár kérdésünk. Azonnal meginvitált minket teára.

Vidám kis ház, szinte ijesztően boldog ahhoz képest amihez mostanság hozzá vagyok szokva.
– Kérnek süteményt? – kérdezte a mosolygós idős hölgy. Már jócskán túl volt a hetvenen, de nagyon jó formában volt.
— Köszönjük nem. – mondta Roger.
— Mrs. Cerrie! A nagyanyja  még a Bluefield birtokon volt cseléd, igaz?
– Óh, igen. Amikor kislány voltam sokat mesélt azokról az időkről. Miután Mr. Bluefildet elítéltek a birtok a bank tulajdonába került és a cselédek elmentek. Az én nagyanyám eljött, mikor Mr. Moon eltűnt. Közel állt hozzá.
— És Mr. Bluefield?
— Óh, Mr. Bluefield egy nagyon kedves ember volt. Mindenkivel barátságos és nagylelkű volt. Úgyvolt, hogy házvezetővé teszi a nagyanyámat, amikor Mr. Moon eltűnt. Utána kissé magának való lett.
— Mert egy éven át csak a férjét kereste, hogy bosszút álhasson. — mondta Roger, de Mrs. Cerrie csak sóhajtott egyet.
– A nagyanyám meséi alapján aligha.
— Tessék? – kérdeztük kórusban.

Boldog Karácsonyt! 🎄

A szellem az ablakban (Befejezett)Hikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin